Túl lassan halad Magyarország a megújuló energiás cél felé, az EU nagy részével együtt

Mindössze négy százalékponttal nőtt kilenc év alatt Magyarországon a megújuló energiaforrások részesedése a teljes felhasználáson belül – derül ki az Eurostat decemberi közléséből.

• Az Európai Unióban az átlagos érték 17,8 százalékról 25,2 százalékra emelkedett 2015 és 2024 között, ez idő alatt Magyarország mutatója 14,5 százalékról 18,3-ra nőtt.

• A grafikonra néhány kelet-európai tagállamot, az uniós átlagot és Svédországot tettük fel, utóbbit azért, mert 62,8 százalékos 2024-es mutatójával vezeti az uniós rangsort.
• A kelet-európai mezőnyből Románia lóg ki felfelé, a magyar adat nemcsak értékben, de a trendet nézve is átlagosnak számít, a régió nem közelít az uniós átlaghoz.
• A legkisebb arányt egyébként Belgium mutatta fel, ott mindössze 15,3 százalékos volt a megújulók aránya a használaton belül.
• Az élen Svédország után Finnország és Dánia következik, a skandináv országokban kivétel nélkül a biomassza a legfontosabb megújuló forrás, és csak ezt követi a víz- és szélerőművek termelése, vagyis nem feltétlenül a domborzati viszonyoknak köszönhető a jó helyezésük.
• Az EU 2030-ra kitűzött célja 42,5 százalék, Magyarországé 30 százalék. Ennek eléréséhez mindkét esetben a látottnál sokkal tempósabb bővülés kellene, az EU esetében évi 2,9, idehaza pedig közel 2 százalékpont.

(A cikk eredetileg a G7 legutóbbi hírlevelében jelent meg, amelyre itt lehet feliratkozni.)