Kisebb bajban lenne Budapest és több nagyváros, ha mindenki bejelentkezne, aki ott lakik

Egyszerű kérdésnek tűnik, hogy mennyien laknak Magyarországon vagy éppen Budapesten, de nehéz pontos számot mondani erre, és ennek következményei erősen hatnak a szolidaritási hozzájárulás befizetésére kötelezett településekre, köztük az ismét inkasszóval sújtott fővárosra.

Az uniós országokban jellemzően könnyen, kevés adminisztrációval lehet lakó- és munkahelyet váltani, és az otthoni munkavégzés csak még nehezebben követhetővé tette ezeket a folyamatokat. Magyarországon két fő adatforrásból lehet követni azt, hogy mekkora a lakosság száma.

• Állandó népesség: az erre vonatkozó adatokat évente teszi közzé a Belügyminisztérium (BM) a nyilvántartó.hu honlapon. Forrása a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, vagyis az, ami az emberek lakcímkártyáján szerepel.
• Lakónépesség: ezt a KSH számítja ki és teszi közzé, sok szempont (például életkor és nem) szerinti megoszlásban. Ennek alapja a népszámlálás, utána a KSH ezt vezeti tovább a többi adatforrás alapján. A statisztikai hivatal a tényleges tartózkodási helyet tünteti fel, nem a lakcímkártyán szereplőt. A KSH több forrásból, többféle adatot is közöl, részletek a csillagra kattintva olvashatók*
  A statisztikai hivatal kérdésünkre az alábbi tájékoztatást adta: a KSH a publikációiban három forrásból származó, három definíció szerinti népességadatot közöl: népszámlálási lakónépességet, továbbvezetett lakónépességet, állandó népességet. A népszámlálási adat összeíráson alapul, a továbbvezetett lakónépesség a népszámlálásból kiindulva számított adat, az állandó népesség pedig adminisztratív nyilvántartásból származik.
  Az egyes népességszámok leginkább az eltérő definíciók és módszertan miatt különböznek egymástól. Az összeírásból származó népszámlálási lakónépesség az életvitelszerű tartózkodáson alapul. A továbbvezetett lakónépesség a két népszámlálás között rendelkezésre álló természetes népmozgalmi (élveszületési, halálozási) statisztika, valamint a belföldi és a nemzetközi vándorlás bejelentettségen alapuló adatainak felhasználásával készül a személy- és lakcímnyilvántartás alapján. Az állandó népesség a Belügyminisztérium Nyilvántartásokért Felelős Helyettes Államtitkárságának adata, amely az adott területen lakóhellyel (állandó bejelentett lakcímmel) rendelkezők számát tartja nyilván, a tartózkodási helyet csak az állandó lakcím hiányában veszi figyelembe.)
  .

Ebből következik, hogy a két adatfelvételben egy-egy település lakosságszáma csak kivételes esetben egyezik meg. Például ha egy fiatal Budapesten bérel lakást, de továbbra is vidéken van bejelentkezve a szüleihez állandó lakcímmel, akkor eltér a települések lakosságszáma a két adatbázisban.

Mennyien élhetnek életvitelszerűen más címen, mint a hivatalos címük? A KSH kérdésünkre azt írta, hogy

a 2022. évi népszámlálás 732 ezer fő esetében más települést állapított meg az életvitelszerű lakóhely településének, mint az állandó lakóhely települése.

A statisztikusok szerint az eltérés legfontosabb oka, hogy a külföldre költözők (magyar és nem magyar állampolgárok) egy része nem jelenti ki magát a személy- és lakcímnyilvántartóból. Az országon belüli eltérés egy másik fontos oka, hogy a KSH a személy- és lakcímnyilvántartásból átvett lakcímadatok használata során, ha van, akkor a tartózkodási lakcímet veszi figyelembe az állandó lakcím helyett.

Amíg a BM adatbázisából könnyen ki lehet mutatni, hogy kinek van érvényes magyarországi lakcíme, a KSH-nak sokkal nehezebb dolga van. Országon belül például nehéz eldönteni, hol is van a lakhelye egy másik városban tanuló, kollégiumban vagy albérletben lakó diáknak, aki heti három-négy napot a szüleinél tölt. Mivel költözéskor macerás rengeteg helyen átíratni a lakcímet, sok esetben kényelmesebb a fiataloknak a szülői ház címét meghagyni állandó lakcímként.

Az egyre több albérletben lakó család kezelése is nehézség, hiszen sok főbérlő nem engedi meg, hogy a tényleges lakóhelyre akár csak ideiglenes jelleggel bejelentkezzenek az albérlők.

Vándorlási mintázatok

Míg a nyilvánosságban, sajtóban leginkább a KSH népszámlálási és azok továbbvezetésén alapuló adatait használjuk a lakosságszámra, addig az államigazgatásban a Belügyminisztérium adataira támaszkodnak.

A fővárosi önkormányzatnak ez kellemetlen, mert míg a BM az ország egészében 2022-ben 1,2 százalékkal kevesebb lakost mutatott ki, mint a KSH, Budapesten 2022-ben ennél is nagyobb, 1,6 százalékos volt az eltérés.

Budapesten tehát ténylegesen jóval többen laknak, mint a BM-féle állandó népesség. Ez azért probléma, mert:

• az önkormányzatoknak szánt állami támogatásokat lakosságszámra vetítve biztosítják, így Budapest és számos más település rosszul jár.
• A szolidaritási hozzájárulás mértéke is függ a lakosság számától, a számítás alapja ugyanis az önkormányzat egy lakosra jutó úgynevezett iparűzési adóerő-képessége, ami kisebb lakosságnál értelemszerűen nagyobb értéket ad ki. Ez pedig a sávos rendszerben azt eredményezheti, hogy a településnek többet kell fizetnie.

A települési önkormányzatoknak elemi érdekük lenne ezért, hogy ösztönözzék, hogy minél többen jelentkezzenek be hozzájuk. Másrészt szociális juttatásokat az önkormányzatoknak szintén lakcím alapján kell biztosítaniuk, így az is az érdekük, hogy leginkább a dolgozó középkorúak és fiatalok jelentkezzenek be hozzájuk.

Az alábbi térképen minden magyarországi településnél megjelenítettük az eltéréseket.

A legnagyobb különbség Márianosztra (67%), Baracska (32%) és Harta (30%) esetében volt – mindhárom olyan kicsi település, ahol nagyobb büntetés-végrehajtási intézmény van. A KSH itteni lakosnak vette a fogvatartottakat, a BM a lakcímkártya szerint viszont nem.

Látható, hogy a gazdaságilag prosperáló térségek, főként a főváros és vonzáskörzete, az M1, M3, M5 és M7 autópályák fővároshoz közelebbi része, Győr, Debrecen térsége azok, ahova kevésbé jelentkeznek be a tényleges lakók. Ezzel szemben sok apróbb faluban jóval kisebb a tényleges lakosság a bejelentkezettek számánál. De nem a településméret a döntő, itt is megmutatkoznak az országon belüli vándorlási mintázatok, így került a mínuszos oldalra például Salgótarján (-6%), Békéscsaba (-4,6%), Miskolc (-3,4%) és Pécs (-2,9%) is.

Ez azt eredményezi, hogy

sok fejlettebb település önkormányzata kevesebb forráshoz jut, mint ami a tényleges lakosságszámhoz képest indokolt lenne. A csökkenő lakosságú városok, falvak helyhatóságai viszont a már nem ott lakók egy része után is kapnak forrást.

Ez abból a szempontból is érdekes, hogy a szolidaritási hozzájárulásnak épp az lenne a célja, hogy a gazdagabb települések befizetéseiből jusson a kevésbé szerencsés helyzetben lévőknek, hogy ne szakadjanak le még jobban. De mint látszik, ilyen keresztfinanszírozás már a statisztikai anomáliák miatt is megvalósul bizonyos mértékben. (Ráadásul tavalyi határozatában az Alkotmánybíróság azt állapította meg, hogy 2023 óta nincs rá garancia, hogy a gazdagabb településektől beszedett szolidaritási hozzájárulás eljut a szegényebbekhez.)

Kistelepülési rekorderek

A lakcímkártyák számához (27) képest tényleges lakos Keresztétén volt a legkevesebb: -63 százalék, azaz 10 lakó. Nagyhuta állt a második helyen (89 lakcímkártyás 37 tényleges lakossal szemben). Harmadik helyen pedig az ország legkisebb falujaként ismert Iborfia állt (7 tényleges lakos 15 bejelentkezettel szemben).

Visszatérő gyanú a választások kapcsán, hogy az ukrán határ mentén tömegesen jelentenek be olyan kettős állampolgár magyarokat, akik valójában Ukrajnában élnek. A térképre nézve az látszik, hogy itt valóban van egy olyan térség, ahol jelentősen elmarad a tényleges lakosok száma a bejelentkezettekétől.

Ugyanakkor az ország más, hátrányos helyzetű térségei, Somogy, Tolna és Baranya falvai, Borsod-Abaúj-Zemplén megye szlovák határ menti térségei is hasonló arányokat mutatnak. Egyes dunántúli aprófalvakban magas a holland és német nyugdíjasok aránya is, akik lehetséges, hogy csak idejük egy részét töltik Magyarországon.

A fővárosban az I. kerület (-8%) és az V. kerület emelkedik ki (-12,7%). Ezekben feltehetőleg az ingyenes parkolási lehetőségek és a magas szociális juttatások, jobb minőségű oktatási intézmények miatt célszerű úgy is bejelentkezni, hogy valaki nem lakik ott.

Országos anomáliák

Nemcsak a települések, hanem a magyarországi lakosok számában is jelentős az eltérés. Mindkét adatbázisból legyűjtöttük az év első napjára érvényes adatokat 2001 és 2024 között, és tavalyra jelentős, 180 ezer fős eltérés adódott a kettő között.

A BM és a KSH lakosságszám-nyilvántartása között az egyes években igen változó, de folyamatosan számottevő az eltérés, 0,7 és 2,1 százalék között ingadozott.

A tízévente esedékes népszámlálások után jellemzően néhány évig kisebb volt a különbség. A tízéves (2001, 2011) ritmust a Covid miatt kellett tizenegyre (2022) kitolni. Különösen érdekes, hogy a 2022-es népszámlálás évében még 1,1 százalékos különbség egyetlen év alatt 2,1 százalékra nőtt, de még tavaly év elején is 1,8 százalékos volt.

A BM adatbázisában szerepelnek többen, ami alapján arra lehet következtetni, hogy jelentős számú lehet az a magyarországi lakos, aki hazánkat elhagyva nem vezetteti ki itteni lakcímét – mint láttuk, a KSH szerint is ez az egyik fő ok. Itt ne csak a magyar állampolgárokra gondoljunk, a sok tízezer hazánkban tanuló diák, több százezer külföldi munkavállaló hatása is jelentős lehet. Ha a tervezett magyarországi tartózkodás félbemarad – például próbaidő alatt felmond valaki, vagy néhány hónap után otthagyja az egyetemet egy diák –, attól még élhet hónapokon át a lakcíme.

A KSH adatai szerint a magyarországi lakhellyel rendelkező, de külföldön dolgozó magyarok száma 105 ezer fő. De sokszor nehéz megmondani, hol él valaki. Ha például Ausztriában téli vendéglátásban dolgozik, és kint tölt 4-5 hónapot a szezonban, nyáron itthon van, akkor magyar lakóhelyet kellene rögzíteni; de ha már 7-8 hónap a kinti tartózkodás, nem kellene magyarországi lakosnak számítani.

A másik oldalon a fél- vagy egyéves külföldi ösztöndíjat elnyerő magyar diákok szinte sose jelentkeznek ki magyarországi lakcímükről, és nem is minden országban jelentik be lakcímmel a kollégiumba, albérletbe.

Nem csak Budapest

Az országos szintű eltérésnek ugyanakkor kisebb a jelentősége, legfeljebb akkor számítana a lakosság száma, ha például ezen múlna egy blokkoló kisebbség*

Ráadásul messze nemcsak a fővárosról van szó, az utóbbi hónapokban a túlzónak vélt szolidaritási hozzájárulás miatt megszólaló polgármesterek városai közül Debrecen és Székesfehérvár is jobb helyzetbe kerülhetne, ha a tényleges lakosságukkal számolna a kormány. Igaz, ennek ellentétére is van példa, bár Pécs esetében az elvándorlás mellett az egyetemre járók is erősen befolyásolhatják a népességi statisztikát.