Magas a magyar infláció, de messze van az európai rekordtól

Júliusban 4,3 százalékkal növekedtek a fogyasztói árak az egy évvel korábbi szinthez képest, ami kissé meghaladja az elemzői várakozásokat, ám a környező országokban akad magasabb inflációs ráta is.

• A magyarországi drágulás még az év elején is rekordszintű volt Európában, mostanra azonban már csak az élbolyba tartozik, és régiós összehasonlításban egyáltalán nem kiemelkedő.

Előzmények: két éve még messze Magyarországon volt a legnagyobb a pénzromlás mértéke az Európai Unióban, az eurózóna magas átlagát is több mint háromszorosan meghaladva. A kivételes rekordhoz például a járványt követő bőkezű költségvetés, a laza monetáris politika és a forint gyengülése is hozzájárult.

Számokban: az átlagos júliusi infláció két százalék volt az eurózónában, ám ezt a keleti tagállamokban – leginkább Észtországban, Horvátországban és Szlovákiában – mért pénzromlás jócskán felülmúlta.

• E három országban a magyarországinál is élénkebb volt az áremelkedés, nélkülük vélhetően az Európai Központi Bank két százalékos célértéke alá süllyedhetett volna az eurózóna inflációja.
• A csúcs az eddigi adatok alapján az észt 5,6 százalék, de cikkünk írásakor az eurózónán kívüli értékek még nem voltak elérhetőek.

• Észtországban és Szlovákiában az élelmiszerek és az üzemanyagok áremelkedése járult hozzá a leginkább a magas inflációhoz, ezek a magyarnál kisebb, és hasonlóképp nyitott gazdaságok erősen függenek az importtól.
• Szlovákiában a költségvetés konszolidációja is kihat az árakra – napirenden van az áfa emelése is (ez az év elejével már 20 százalékról 23 százalékra nőtt).
• Horvátország helyzete is hasonló, de ott a szolgáltatások is jókora drágulást mutatnak, ami a turizmusban is érzékelhető, az országban az év eleje óta a magyarországihoz hasonló ársapkák vannak hatályban.
• Volt fogyasztói bojkott és még áfacsökkentés is a rendkívüli drágulás miatt, amelynek magyarázatát egyébként a Horvát Nemzeti Bank is csak keresi.

Alulnézet: az élelmiszerek, a háztartási energia, a szeszes italok és dohányáruk, illetve a szolgáltatások mutattak átlagon felüli drágulást Magyarországon júliusban.

• Kérdés, hogy a március közepe óta érvényes, leginkább az élelmiszereket érintő árrésstopot augusztus végén valóban kivezetik, vagy ismét meghosszabbítják, ahogy azt májusban 4,5 százalékos infláció mellett is tették.

Mi várható? Az árszabályozások sorsa és az év végi jóléti intézkedések teret adhatnak az áremeléseknek, de a forint stabilitása, a munkapiac feszességének oldódása és a lassuló bérkiáramlás ellenkezőleg hathat Nagy János, az Erste elemzője szerint.

• A jegybanki kamatvágás csökkenő esélyére hívta fel a figyelmet a friss adat tükrében Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője.