A 2008-as válság szintjén ragadtak a kórházfejlesztések Magyarországon

Egészen furcsa kommunikációs háború kezdődött a Fidesz és a Tisza Párt között azt követően, hogy utóbbi egyik Európai Parlamenti képviselője az uniós pénzek visszatartásának hatásairól beszélt. A kormány azzal támadja az ellenzéki pártot, hogy részt vesz azoknak a támogatásoknak a blokkolásában, amelyekből hazai kórházakat újítanának fel. Az egészségügyi államtitkár el is kezdte bemutatni az érintett intézményeket, és ezzel végső soron azt, hogy mennyire lepusztult állapotban van az általa vezetett terület.

A vitában az esetek nagy részében direkt építőipari fejlesztésekről beszélnek az érintettek, ezért megnéztük, mennyi pénz ment el 2010 óta egészségügyi épületeken végrehajtott beruházásokra, illetve azok fenntartására. Nem meglepő módon az jött ki, hogy az ilyen fejlesztések nem az uniós pénzek elapadásával estek vissza, hanem már azt megelőzően is nagyon alacsony szinten álltak. Az elmúlt tíz évben nemhogy stadionra, még sportcsarnokra is több jutott, mint kórházi építőipari munkákra.

Rohadó liftet mutogató államtitkár

A Tisza Párt és Brüsszel sunyi alkuja több tucat kórház és rendelőintézet felújítását állította meg! A következő hetekben be fogom mutatni a tervezett kórház- és mentőállomás-felújításokat, amiket a blokkolt forrásokból valósítanánk meg

– ezzel az egészen megdöbbentő felvezetéssel osztotta meg Hír TV-s interjúját Takács Péter egészségügyi államtitkár bő három hete. A szöveg nem azért volt meglepő, mert abban a politikai ellenfelét ekézte, ehhez hozzászokhattunk az elmúlt évtizedekben Magyarországon. Az államtitkár posztjában az volt a hihetetlen, hogy beleállt az egészségügy állapota kapcsán kialakult vitába, amiről az első pillanatban tudni lehetett, hogy jól nem jöhet ki belőle a kormányzat.

Takács Péter másnap meg is kezdte az országjárást. Az első állomása az a szolnoki Hetényi Géza Kórház volt, amely a Tisza Párt elnöke, Magyar Péter tavaly nyári kórházas akciósorozatában is fontos szerepet kapott. Az intézmény előtt tartott sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy

a Hetényi Géza Kórház esetében 8,1 milliárd forintot blokkolnak, amellyel szakrendelőjének és onkológiai osztályának teljes körű műszaki és energetikai korszerűsítését hátráltatják.

Azt is elmondta, hogy az uniós pénzek visszatartása miatt 50 kórház és 33 mentőállomás korszerűsítése csúszik.

Politikai elemzők elég hamar felhívták a figyelmet arra, hogy a Fidesz szempontjából elég kontraproduktív, ha államtitkára 15 év kormányzás után egy kórház, szakadt, rohadó liftjében fotózkodva próbálja támadni az alig egy éve létező ellenfelét. Mostanra Takács taktikát is váltott: pár nappal később már a 4 milliárd forintból felújított Miskolci Velkey László Gyermekegészségügyi Központból jelentkezett be, azt hangsúlyozva, hogy az egészségügyi fejlesztésekkel „sokkal gyorsabban haladnánk, ha Brüsszel a nekünk járó forrásokat politikai okokból nem tartaná vissza”.

Ezermilliárdok épületekre

Az egyes látogatásoknál emlegetett 4, illetve 8 milliárdos fejlesztések egyáltalán nem tekinthetőek kevésnek, ugyanakkor a több ezer milliárd forintos építőipari termeléshez képest igazán jelentősnek sem. Különösen úgy, hogy a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése óta dinamikusan bővülő építőipart elsősorban épp az épületeken végzett munkák értékének növekedése hajtotta.

Az építőipari termelés értéke 2010 óta durván a négyszeresére emelkedett. Míg azonban az előző évtized elején nagyjából ugyanolyan értékben húztak fel épületeket és fejlesztettek egyéb építményeket (például utakat, közműveket), addig 2023-ban már több mint 1000 milliárd forintnyi különbség volt a két szegmens termelése között az épületek javára.

A statisztikai hivatal azonban ennél részletesebb adatokat is közöl az építőiparról: arról is vannak információink, hogy az épületekre költött ezermilliárdok hogyan oszlottak meg azok funkciója szerint. Fontos hangsúlyozni, hogy ezek nem az állami költések, hanem a teljes építőipari termelés az egyes építmény-alcsoportok esetében. Kórházat azonban az államon kívül más nem nagyon épít. Persze az elmúlt években a kormányzat elég sokat tett annak érdekében, hogy az embereket az államiból a magánegészségügy irányába terelje, így is feltételezhetjük, hogy a fejlesztések nagy része állami volt.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból az látszik, hogy az épületek szegmensében a termelési érték növekedését elsősorban a lakó-, és ipari épületeknél látható robbanásszerű növekedés hajtotta. Ezen a két területen a 2008-2009-es szinthez képest 500-700 százalékos volt az ugrás 2023-ig. A „szórakoztató, közművelődési, oktatási és egészségügyi célú épületek” esetében ugyan csak jóval kisebb mértékben növekedett a termelési érték, ám így is közel négyszeresére emelkedett. Ez pedig ha az épületek szegmensében látott növekedéshez képest nem is kiugró, a teljes építőipar átlagát hozza, sőt ha a 2010-es kormányváltás előtti évekből indulunk ki, akkor kissé meg is haladja azt.

Kórház helyett sportcsarnok

Ez alapján mondhatnánk azt, hogy nincs itt semmi látnivaló, az egészségügyi-oktatási területen is úgy haladtak előre az építőipari fejlesztések, mint máshol. Igen ám, de ez a kategória elég széles, és véletlenül sem csak a kórházak és iskolák építése tartozik bele. A KSH a rendszeresen frissített hivatalos statisztikában ugyan további bontást nem közöl, a hivatal tájékoztatási adatbázisából azonban le lehet ezt kérni.

Ebből pedig az derül ki, hogy a „szórakoztató, közművelődési, oktatási és egészségügyi célú épületeknél” tapasztalt növekedést nem a kórházak és iskolák építése hajtotta, hanem épp az, amit várnánk: a sportlétesítményeké. És még csak nem is a stadionoké, azokat ugyanis nem ebben a kategóriában mutatja ki a hivatal. A növekedés motorjai a sportcsarnokok voltak: ilyeneket 2018 és 2023 között végig 8-12-szer nagyobb értékben húztak fel, mint a megelőző évtized utolsó éveiben.

Ha megnézzük részletesen, hogy a kategóriában az egyes épülettípusoknál hogyan alakult a termelési érték, akkor az látszik, hogy 2016 és 2021 között rendre nagyobb értékben végeztek építőipari munkákat sportcsarnokon, mint kórházakon és egyéb egészségügyi ellátást nyújtó épületeken. A 2010 és 2023 közötti időszak egészében ugyan több jutott az egészségügyi létesítményekre, ám egyrészt nem jelentősen, másrészt ez a különbség teljes egészében annak köszönhető, hogy a 2010-es évek elején még nem indult be a Fidesz nagy sportinfrastruktúra-fejlesztési programja.

Könnyű belátni ugyanis, hogy a kórházakhoz és iskolákhoz hasonlóan a sportcsarnokoknál is az állam lehetett a legnagyobb megrendelő. Bár elvileg más piaci szereplők is építhettek, sőt építettek is ilyen létesítményeket, ám a beruházások ilyenkor is közpénzből – jellemzően tao-támogatásból – mentek. Ezeknek a fejlesztéseknek egy része egyébként – főleg 2016 után – tornatermek és tanuszodák építését jelentette, ami a diák és szabadidősort szempontjából is fontos. Ám nem ezek adták a kiadások dandárját: 2016 és 2021 között durván 45 milliárdot költhettek ilyen létesítményekre, miközben sportcsarnokokat összesen több mint 270 milliárd forint értékben építettek ebben az időszakban, és csak az MVM Dome-ra több mint 100 milliárd ment el.

Iskola helyett stadion

Ezek ráadásul csak a sportcsarnokok, a szintén kizárólag állami pénzből épített stadionok nincsenek benne a fenti költésekben. Ezeket a sport és üdülésű célú építmények között mutatja ki a KSH. Bár ebbe a kategóriába tartoznak a stadionokon kívül egyebek mellett a szórakozó- és szabadidőparkok, a sípályák, a golfpályák, a sporthajó- és jachtkikötők, az adatokból könnyen kiszámolható, hogy a stadionépítési boom kezdete után az építési érték 80-85 százalékát ezek a létesítmények adták.

Márpedig ha ezt a kategóriát is figyelembe vesszük, akkor – ahogy a fenti grafikonon is látható – a sportfejlesztésekkel már nem csak az egészségügyi, de az oktatási terület sem tud versenyezni. A sportcsarnokok, illetve a sport és üdülési célú építmények építési értéke a 2010 és 2023 közötti időszakban több mint duplája volt a kórházi és egyéb egyészségügyi épületekének, és bő 100 milliárd forinttal meghaladta a iskolákét és a kutatóintézetekét is.

Bár ezeket a számokat nem lehet közvetlenül lefordítani állami költésekre, mivel mind a három területen az állam a legnagyobb megrendelő, a trendeket elég jól mutatják a KSH építőipari adatai.

Az Orbán-kormányok egészen biztosan sokkal kevesebb pénzt költöttek a kórházak és az iskolák építőipari fejlesztésére, mint sportcsarnokok és stadionok kialakítására.

A kabinet szempontjából pedig valószínűleg csak rontja a képet, ha figyelembe vesszük a magánmegrendelőket. Ilyenek ugyanis az egészségügy és az oktatás területén valószínűleg nagyobb arányban voltak, mint a stadionoknál és a sportcsarnokoknál.

Még válságban is több jutott kórházfejlesztésre

Még látványosabban mutatja az elmúlt másfél évtized kormányzati prioritásait, ha megnézzük, az építési értékből mennyi jutott beruházásra, tehát tényleges fejlesztésre, és mennyi fenntartásra. Míg a stadionok és sportcsarnokok esetében több mint 90 százalék volt az új fejlesztés aránya, addig a kórházaknál és iskoláknál a termelési érték 27-30 százalékát a fenntartási munkák adták. Ebben biztosan szerepet játszik, hogy utóbbi szektorokban jóval kiterjedtebb infrastruktúra volt megelőzőleg is, ám némileg több ember is használja ezeket a létesítményeket.

A kórházi beruházások esetében a képet ráadásul még tovább rontja, ha az építőipari termelési értéknél a szektorra jellemző árváltozást is figyelembe vesszük. Reálértéken ugyanis szinte egyáltalán nem volt növekedés ezen a területen a 2008-2012 közötti időszakhoz képest, pedig akkor épp egy gazdasági válságból próbált kilábalni az ország. Sőt a 2023-as termelési érték az inflációt figyelembe véve még alacsonyabb is volt, mint az említett éveké. A fenti adatok elég jól mutatják, hogy a kórházi felújítások és építkezések elmaradását nem az uniós pénzek elapadása okozza: a kormányzat a támogatások visszatartásának kezdete előtt sem költött erre. A kabinet prioritásait pedig jól kirajzolja, hogy mennyivel több pénz ment el például sportinfrastruktúrára. Ezek fényében elég nehéz látni, hogy a kormány hogyan szeretne jól kijönni a „zsírra szállt por háborúból”.