Fogytán az optimizmus a magyar gyárakban
Enyhe visszaesést mutatnak a magyar iparvállalatok konjunktúramutatói.
A feldolgozóipar üzleti klímáját a februári kedvezőtlen járványügyi fejlemények sem kezdték ki érdemben a visegrádi országokban és az eurózónában, habár Magyarországon a januári viszonylagos optimizmus szertefoszlott az elmúlt hónapban. A hazai beszerzési menedzserindex (BMI vagy angolul PMI) az év elején viszonylag magasan alakult, innen azonban egy hónappal később visszakorrigált a tavaly nyár óta megszokott 50 pont körüli szintre – ez a kedvező és kedvezőtlen üzleti helyzetről beszámoló cégvezetők egyenlő arányára utal.
A legfrissebb, tavaly decemberi termelési reáladatokon is látszik a magyar feldolgozóipar lendületvesztése, amit a többi visegrádi országban elkerült az ágazat. Az eurózónában működő gyáraknál viszont hasonló tendencia látszik, mint a magyarországi üzemeknél.
A szolgáltató szektort illetően csak az eurózónából érhető el a BMI értéke. Ez továbbra is arról árulkodik, hogy a járvány előtt az iparvállalatoknál még jobb üzleti klímáról beszámoló szolgáltatók helyzete jelenleg jelentősen rosszabb a gyártóknál.
A magyar ipar üzleti helyzetének romlására az uniós konjunktúrafelmérés friss adatai is rávilágítanak. Ez a kutatás a BMI-hez hasonlóan cégvezetők szubjektív helyzetértékelését hivatott felmérni, igaz, némileg eltérő módszertannal*Például a jórészt csak gyártást végző feldolgozóipar helyett a tágabb ipari ágazatra vonatkoznak az alábbi statisztikák, amibe többek között a bányászattal vagy az energiatermeléssel foglalkozó cégek is beletartoznak. Továbbá az indexek nulla alatti értékei utalnak a pesszimista, a nulla feletti értékei pedig az optimista vállalatok túlsúlyára.
