Felcserélődtek a tesztelési szerepek Európában

A Karakter életre kel – találkozzunk a Trafóban! November 7-én irodalommal, filmmel, kortárs tánccal és koncerttel ünnepeljük a Karakter első születésnapját.

Velünk lesz Szeri Viktor, a Decolonize Your Mind Society, Leiner Laura, Székely Kriszta, Saiid, Grafitember, Simor Dániel, Sarkadi Zsolt, Cuhorka Emese és sokan mások.
Program és jegyek

Az első hullámot hatásosan kezelő visegrádi régióban most kevésbé sikerült megfogni a járványt.

Jócskán megváltozott tavasz óta a járványhelyzet Európában. Az év első felében többnyire Olaszországban és az Egyesült Királyságban jelentett nehézséget a hatóságoknak lépést tartani a vírus terjedésével, most viszont a járvány első hullámát viszonylag jól kezelő kelet-közép-európai országok küszködnek ezzel a feladattal.

Erről árulkodik a pozitív vírustesztek aránya, ami jól jelzi, hogy mennyit tudunk meg a fertőzés terjedéséről az elvégzett tesztek alapján. Amennyiben ez az arány tartósan meghaladja az öt százalékot, a napi új esetek száma nem fogja kellő pontossággal jellemezni a járvány dinamikáját. Ez Magyarországon szeptember közepe óta folyamatosan és egyre nagyobb mértékben jelent problémát, októberben jellemzően már a tíz százalékos szint felett alakult e mutató értéke.

A jelenlegi elégtelen mennyiségű tesztelés tehát nem magyar sajátosság, hanem a visegrádi régió egészére jellemző. A tavasszal még a nyugati szemmel nézve példásan védekező – és a fentebbi ökölszabály tükrében akkoriban nagyjából eleget tesztelő – kelet-közép-európai országok most már nem, sőt, egyre kevésbé tartják a lépést a koronavírus terjedésével. Hozzájuk képest az első hullám veszélyét csak későn felismerő, majd a fertőzés következményeit jócskán megszenvedő briteket és olaszokat viszont felkészültebben érte a második hullám.

Kövess minket Facebookon is!