Velünk lesz Szeri Viktor, a Decolonize Your Mind Society, Leiner Laura, Székely Kriszta, Saiid, Grafitember, Simor Dániel, Sarkadi Zsolt, Cuhorka Emese és sokan mások.
(A szerző atomenergetikai szakjogász.)
Az Európai Unió Bírósága múlt csütörtökön kihirdetett döntésével hatályon kívül helyezte az Európai Unió Törvényszékének azon döntését, amely elutasította a Bizottság Paks II. állami támogatással történő megépülését jóváhagyó határozata ellen benyújtott osztrák keresetet, valamint megsemmisítette magát a bizottsági döntést is.
Mint ismert, Pakson 1982 óta működik atomerőmű, jó ideje négy blokkal, összesen 1987 megawatt teljesítménnyel, 2037-ig meghosszabbított üzemidővel. Az orosz technológiával épült létesítmény az úgynevezett második generációs atomerőművek közé tartozik, mint a világon ma működő atomerőművek többsége, és eredetileg 30-40 évnyi működési időre tervezték. Ez az erőmű biztosította tavaly a magyarországi erőművek által megtermelt bruttó 34011,6 gigawattóra villamosenergia-termelés 47 százalékát. A hazai termelésen túl az ország importra szorul, ez fedezte tavaly a teljes fogyasztás 24 százalékát.
Új atomreaktorok építése
Magyarország 2014. január 14-én kormányközi egyezményt kötött Oroszországgal a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáról és fejlesztéséről. Ennek részeként két új (5–6.) erőművi blokk (Paks II.) tervezésére, építésére és üzembe helyezésére kerülne sor, egyenként legalább 1000 megawatt beépített kapacitással. A két új blokk a meglévő négy reaktor fokozatos leállítása következtében keletkező 2000 megawatt hiány pótlását hivatott biztosítani.
Oroszország a JSC NIAEP részvénytársaságot (a Roszatom leányvállalatát) jelölte ki az új reaktorok megépítésére, ezenkívül vállalta, hogy Magyarországnak állami hitelt biztosít a Paks II. projekthez 10 milliárd euró rulírozó hitelkerettel. Ehhez Magyarország vállalta, hogy további 2,5 milliárd eurót biztosít saját költségvetéséből. Az eredeti tervek szerint a két blokk 2025-ben, illetve 2026-ban kezdett volna áramot termelni, de a sorozatos késések miatt ez már a következő évtizedre tolódott.
A bizottsági eljárás
Az Európai Bizottság – miután tudomást szerzett a megállapodásról – 2014. március 13-án előzetes vizsgálatot indított a Paks II. megépítéséhez nyújtott lehetséges állami támogatással kapcsolatosan, 2015-ben pedig elrendelte a bizottsági eljárás megindítását. Magyarország vállalta, hogy az új blokkok a piaci feltételek mellett, fix bevételek vagy garantált ár nélkül fognak üzemelni, a régi blokkokat pedig 2037-ig fokozatosan leállítják.*
A Bizottság végül 2017. március 6-án arra az álláspontra jutott, hogy a Magyarország által bejelentett intézkedés állami támogatást tartalmaz, amely néhány rögzített feltétel teljesülése esetén az Európai Unió működéséről szóló szerződés*
Bírósági eljárások
Az Európai Bizottság támogató döntésével szemben Ausztria nyújtott be*
A Bizottságot a közvetlenül érdekelt Magyarország mellett Csehország, Szlovákia, Franciaország, Lengyelország és az Egyesült Királyság támogatta. A Bizottság azzal védekezett, hogy a két új reaktor megépítésének Roszatom részére történő közvetlen odaítélése nem válthatja ki az érintett villamosenergia piacán a verseny és a kereskedelem további torzulását. Hivatkoztak az általuk lefolytatott különeljárásra, amely során azt vizsgálták, hogy Magyarország tiszteletben tartotta-e a közbeszerzések odaítélésével kapcsolatos uniós jogszabályokat, és arra jutottak, hogy a két reaktor építési munkálatainak a Roszatom részére történő közvetlen odaítélése történhetett előzetes versenyeztetés nélkül, mivel műszaki okok folytán nem létezett verseny.
A keresetet elbíráló Törvényszék 2022. november 30-án hozott döntésében hivatkozott az eljárás során benyújtott azon dokumentumra, melyben a Bizottság Közös Kutatóközpontja és az Energiaügyi Főigazgatóság szakértői megerősítették annak a VVER 1200 reaktornak a műszaki egyediségét, amelyet a Roszatom gyárt, és amelyet Magyarország racionális kritériumokkal jellemezhető jogszerű döntés alapján választott ki. Álláspontja szerint a Bizottság a kötelezettségszegés megállapítása iránti eljárás keretében meggyőződött arról, hogy a két új reaktor megépítésének közvetlen odaítélése nem sérti a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó uniós jogot, és ez a meggyőződés azon műszaki követelmények mélyreható elemzésén alapult, amelyekre Magyarország a pályázati eljárás hiányának igazolása érdekében hivatkozott.
Másfelől a közbeszerzési szabályok megsértése kizárólag az atomerőművek megépítésére irányuló munkák piacán fejtene ki hatásokat, és nem járhatna következményekkel a vitatott támogatási intézkedés célja által érintett piacon. A Törvényszék úgy ítélte meg, hogy a Bizottság helyesen értékelte a két új reaktor építési szerződésének odaítélését akként, mely nem minősül a támogatás olyan részletszabályának, amely elválaszthatatlanul kapcsolódik ahhoz.
Álláspontja szerint amennyiben közbeszerzési eljárást folytatnának le, amely miatt másik vállalkozást vennének igénybe a reaktorok megépítéséhez, az nem változtatná meg sem a támogatás célját – vagyis azt, hogy üzemeltetés céljából térítésmentesen rendelkezésre bocsássanak két új reaktort –, sem pedig a támogatás kedvezményezettjét, amely a Paks II. társaság. Illetve a támogatás összegének esetleges módosulása sem gyakorolna hatást arra az előnyre, miszerint két új reaktort a Paks II. társaság részére üzemeltetés céljából térítésmentesen átadnak. A Törvényszéki döntés kitért még a felperesi kereset további jogalapjaira, majd a keresetet elutasította.
A fordulat
A törvényszéki elutasító döntéssel szemben Ausztria fellebbezett, 2025. szeptember 11-én a fellebbviteli Bíróság pedig helyt adott a fellebbezésnek, megerősítve ezzel az előkészítő munkákat végző Laila Medina főtanácsnok 2025. február 27-én ismertetett indítványában foglaltakat. A Bíróság ítéletében kimondta, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy a jelen ügyben a Bizottság nem volt köteles megvizsgálni a két új atomreaktor megépítése közvetlen odaítélésének a közbeszerzésekre vonatkozó uniós szabályozással való összeegyeztethetőségét.
A Bíróság az üggyel kapcsolatos sajtóközleményében kiemelte, nem elegendő, ha a Bizottság csupán visszautal arra a kötelezettségszegési eljárásra, amelyet 2015-ben indított Magyarországgal szemben az építési szerződés közvetlen odaítélésével kapcsolatban, és amelyet annak megállapításával zárt le, hogy ez az odaítélés összhangban volt a közbeszerzési szabályokkal, mivel ez nem teszi lehetővé az e következtetéshez vezető konkrét okok megértését.
Az ítélettel Magyarország elveszítette a Bizottság hozzájáruló határozatát, így jelenleg nem rendelkezik a Paks II. projekthez történő állami támogatás nyújtását megengedő döntéssel az Európai Unió részéről. Ez azonban nem jelenti, hogy új eljárás keretében Magyarország ne szerezhetné meg a bizottsági támogatást újra. A döntés nem a támogatás nyújtásának megengedéséről vagy tiltásáról szólt, így azonnali és közvetlen módon nem érinti a folyamatban lévő kivitelezést.
A jelen döntés azonban korántsem tekinthető hatás nélkülinek, és az sem állítható, hogy nem veszélyezteti a projektet vagy annak jelenlegi formáját.
Az újrainduló eljárás(ok) további költségeket és bizonytalanságot okozhatnak, az új határozathozatali eljárás bárhogy végződhet, hónapokig, esetleg évekig eltarthat, az új döntéssel szemben pedig ismét megnyílnak a jogorvoslati lehetőségek.
