Megbízható endokrinológust találni az állami ellátásban olyan, mint amikor tűt keresel a szénakazalban

Folyton fáradt vagyok. Hullik a hajam. Nem tudok koncentrálni, mindent elfelejtek. Hetek óta fáj a torkom és nem múlik el

– ezek a leggyakoribb panaszok, amelyek a pajzsmirigy zavarával kapcsolatosak. A pajzsmirigyünk működése gyakorlatilag a teljes testi jóllétünket befolyásolja, mégis keveset tudunk róla – mindezt úgy, hogy itthon a lakosság körülbelül 10-15 százaléka él diagnosztizált pajzsmirigybetegséggel. Mindeközben az endokrinológiai ellátás akadozik: az orvoshiány miatt sok állami szakrendelőben már megszűnt az endokrinológiai ellátás, a leterheltség miatt pedig sokszor már a magánellátásban is több hónapos várólistákkal kell számolni – aki egyáltalán meg tudja engedni magának a körülbelül 30 ezer forintnál kezdődő vizsgálatokat.

Cikkünkben szakemberek és érintettek segítségével mutatjuk be a pajzsmirigybetegségeket, az azokkal kapcsolatos legjellemzőbb tévhiteket, és azt is, milyen problémákkal szembesül nap mint nap az, aki bekerül a hazai endokrinológiai ellátórendszerbe – akár orvosként, akár páciensként.

De mi az a pajzsmirigy?

A pajzsmirigy a nyak elülső részén található, pillangó alakú szerv, olyan hormonokat termel, amelyek a szervezet összes szervrendszerében szabályozó tevékenységet végeznek. Ennek köszönhetően a pajzsmirigy működése kihat az agy- és a szívműködésre is, de befolyásolja a női hormonrendszert és az emésztési rendszert is.

Dr. Kósa Melánia endokrinológus szerint sokszor a diagnózis felállítása azért is lehet nehéz, mert a pajzsmirigyhormon-zavaroknál, különösen egy alulműködésnél a páciens olyan általános tüneteket tapasztalhat – összpontosítási nehézség, fáradékonyság, alvászavarok vagy lelassult emésztés, hajhullás, száraz bőr –, amelyeket egyszerű életmódbeli változások, vagy akár a stressz is magyarázhat. Ugyanez igaz a másik végletnél is: a gyakori, heves szívdobogás utalhat például pánikbetegségre, de pajzsmirigy-túlműködésre is.

Egy pajzsmirigylaboron összesen három értéket vizsgálnak: ebből csupán a TSH az, amit egy háziorvos is kérhet, a többi hormon vizsgálatára térítésmentesen csak endokrinológus szakorvos adhat beutalót. A TSH a pajzsmirigy működését szabályozó hormon: az alacsony értéke túlműködésre, a magas pedig alulműködésre utalhat.

Ez azonban nem törvényszerű: ha egy laborvizsgálaton egyszer mérnek egy, a referenciatartományon kicsit kívül eső értéket, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a páciensnek tartós, diagnosztizálható pajzsmirigyzavara van, azt egy vírusos fertőzés is okozhatja, magyarázza Kósa Melánia. A vírusos eredetű pajzsmirigygyulladások főleg ősszel és tavasszal jellemzők: ezek annyiban hasonlóak a mindenki számára ismert megfázós-torokfájós betegségekhez, hogy vírus okozza, csak éppen a pajzsmirigyben okoz gyulladást – általában nyelési nehézséggel és erős, a nyaknál jelentkező és a fülek felé sugárzó fájdalommal jár.

A különbség többek között az, hogy egy sima megfázásos betegséghez képest általában jóval hosszabb ideig, több hétig vagy hónapig is eltarthat és a pajzsmirigyhormonok működésére is kihat. Kósa Melánia magyarázata szerint a betegség három szakaszra osztható: kezdetben pajzsmirigy-túlműködésre utaló tüneteket és laboreltéréseket találunk, majd jön az alulműködés, ezután pedig ismét visszaáll a pajzsmirigy normális működése. Az ilyesfajta szubakut gyulladás okozta tüneteket pár hétig tartó szteroidterápiával kezelik.

Egy értékből nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni, a TSH ugyanakkor egy jó kezdet, hiszen az jelzi először, ha valamilyen pajzsmirigyzavarról van szó. Ha már több alkalommal is eltérő TSH-értéket vagy erős tüneteket tapasztalunk, a helyes diagnózis és kezelés felállítása érdekében érdemes endokrinológushoz fordulni.

Válaszok helyett több gyógyszer

Noémit nyolc éve, 19 éves korában diagnosztizálták autoimmun pajzsmirigy-alulműködéssel. Kivizsgálását azután kezdték el, hogy egy hónapon belül kétszer is olyan beteg lett, hogy antibiotikumkúrát kapott. Emiatt a háziorvos javasolta, hogy csináljanak egy nagyobb labort, ez ki is mutatta a magas TSH-szintet – a helyi szakrendelésen nem is csináltak más vizsgálatot vagy ultrahangot, hanem egyből gyógyszert írtak fel neki a hormonpótlásra. Hogy másodvéleményt is kapjon, Noémi magánrendelésre is elment. Ott már csináltak ultrahangos vizsgálatot is, amiből kiderült: nagyon rossz állapotban van a pajzsmirigye, autoimmun alulműködése van.

Mivel Noéminek rendszeres kontrollra kellett járnia, visszatért az állami ellátásba: félévente kellett friss vérvétellel jelentkeznie az orvosánál, ami újra és újra magasabb TSH-szintet mutatott, emiatt pedig folyamatosan növelték a gyógyszeradagját. Ezután ütött be a pandémia 2020-as, első hulláma – abban az időszakban a kontroll gyakorlatilag egy emailes levelezgetéssé alakult át. A kérdéseire azonban, hogy miért hullik a haja és miért hízik továbbra is, nem kapott kielégítő választ, csak annyit: ilyen a pajzsmirigy-alulműködés, és tovább emeltek a gyógyszeradagján. Sokáig a nőgyógyászati problémáit, illetve a rövid menstruációit is ezzel magyarázták, de további útmutatást nem kapott.

Jobb híján Noémi különböző pajzsmirigyes Facebook-csoportokban próbált tájékozódni, de egy idő után úgy érezte, nem tud mit kezdeni a szakmai moderálás nélküli, rázúduló információval – két évre gyakorlatilag el is engedte az egészet és nem járt kontrollra, mert úgy érezte, nincs értelme, csak folytatta a gyógyszer szedését. A Budapesten elvégzett mesterszak után olyan cégeknél kezdett dolgozni, ahol a magánellátást fedezték, ekkor vette fel ismét a fonalat – végül egy miskolci magánendokrinológus volt az első, aki felvetette, hogy talán érdemes lenne gyógyszert váltani, „mielőtt még a csillagokig tornázzák a mennyiséget”. Azóta úgy tűnik, hogy ennyi kellett – az új gyógyszernek sokkal jobb a felszívódása, azóta Noémi is energikusabbnak érzi magát és a tünetei is elmúltak.

Terhesség alatt sincs kötelező szűrés

Itthon is egyre több az endokrinológiával is foglalkozó nőgyógyász: ennek az az oka, hogy a nőgyógyászok munkájuk során sokszor találkoznak a
hormonműködés zavaraival. „A női nemi működés alapja egy nagyon szoros hormonális egyensúly, mely agyi vezérlés alatt áll és befolyásolja a pajzsmirigy és a többi endokrin mirigy működése is. Ez az együttműködés feltétele a szabályos női ciklusnak és a teherbe esésnek” – magyarázza dr. Halmos Amrita szülész-nőgyógyász-endokrinológus.

A pajzsmirigy alulműködése például gyakran okoz cikluszavart, vérzési rendellenességet, és nehezített teherbe esést is. Az autoimmun eredetű pajzsmirigy-alulműködés, a Hashimoto-betegség gyakrabban jelentkezik nőknél. Ebben az esetben nemcsak a pajzsmirigyfunkció zavara, hanem az antitestek is okozhatnak problémát a teherbe esésben, de emelik a vetélési kockázatot is, magyarázza Halmos Amrita. Terhesség során a kezeletlen pajzsmirigy-alulműködés növeli a magzat idegrendszer-fejlődési zavarának kockázatát, illetve gyakrabban fordul elő koraszülés és terhességi magas vérnyomással járó állapotok is. Bár ritkább betegség, a pajzsmirigy túlműködése is jelenthet kockázatot mind az anyára, mind pedig a magzatra.

Magyarországon ennek ellenére még a terhesség alatt sincs kötelező pajzsmirigyhormon-vizsgálat – a szakértő szerint a fentieket figyelembe véve ezen érdemes lenne változtatni. Emellett, ha valaki teherbe akar esni, érdemes felmérni a pajzsmirigybetegség rizikóját – az autoimmun pajzsmirigybetegségekre való hajlam általában öröklődik, így érdemes átgondolni, hogy volt-e valakinek ilyen típusú betegsége a felmenők között. Túlsúly, cukorbetegség és más autoimmun betegség esetén is gondolni kell esetleges pajzsmirigybetegségre.

Ha pedig valaki kezelt pajzsmirigybeteg, a terhesség alatt rendszeresen kell laborvizsgálattal ellenőrizni a pajzsmirigyhormonokat és ennek megfelelően beállítani a gyógyszeres kezelést. A terhesség első 12 hetében különösen fontos, hogy rendben legyenek a pajzsmirigyhormonok, ekkor ugyanis a magzatban még nem indul be az önálló pajzsmirigyhormon-termelés.

El kellett halasztani a műtétet, mert elfogyott az altatóorvos

A pajzsmirigybetegségek közül a pajzsmirigygöbök a legelterjedtebbek: a lakosság körülbelül 40 százalékánál ultrahanggal is kimutatható a göbösödés. A pajzsmirigygöbök nem törvényszerűen rosszindulatúak és nem járnak szükségszerűen hormoneltéréssel vagy bármi tünettel – éppen ezért az sem egyértelmű, hogy pontosan mitől alakulnak ki és a kimutatásuk is általában véletlenszerűen történik, akár más okokból készült nyakiultrahang-vizsgálat során, magyarázza Kósa Melánia.

Ha jóindulatú göbről van szó, elegendő évente elvégezni az ultrahangos kontrollvizsgálatot, ha azonban szabálytalan alakú vagy méretű göbről van szó, esetleg az előző vizsgálathoz képest változott az alakja vagy a mérete, akkor egy vékonytűs mintavételre is szükség lehet. Általánosságban elmondható, hogy a nőknél gyakrabban fordul elő a pajzsmirigy göbös megbetegedése, a férfiaknál viszont nagyobb az esélye annak, hogy a talált göbök rosszindulatúak legyenek – ezért a férfi nem önmagában is egy rizikótényező lehet.

Georginának évek óta fennállt a pajzsmirigyproblémája, mire diagnózist és ellátást kapott. Ekkor kiderült: gyakorlatilag azonnal meg kell műteni. „Sokszor felmerült, hogy nagyon kidüllednek a szemeim, lehet, hogy van valami a pajzsmirigyemmel, de aztán ezt mindig lesöpörték az asztalról.” Ez egészen addig húzódott, hogy befagyottváll-szindrómával felkeresett egy ortopédust, aki nyaki ultrahangot javasolt. Állami ellátásban fél év lett volna a várakozási idő, így ezt is magánban csináltatta meg: rengeteg, polipos göböt mutattak ki a pajzsmirigyénél. Emiatt endokrinológiára küldték, az állami ellátásba azonban még sürgősségi beutalóval is csupán három és fél hónappal későbbre kapott volna időpontot.

A megoldás ismét egy magánorvos volt, ajánlás alapján, majd a mintavétel eredményei alapján ki is írták műtétre. „Az időpont előtt azzal hívtak fel a SOTE-ról, hogy el kell halasztani a műtétet, mert elfogyott az altatóorvos.” Ezután a következő időpontot egy másik sürgős műtétre hivatkozva szintén halasztani akarták, Georgina azonban elmondása szerint „a sarkára állt” és végül a második időponton megműtötték.

Mosdó a folyosó végén, második világháborús állapotok – ilyen körülményekről mesél Georgina a három nap kapcsán, amit a Semmelweis Egyetem fej- és nyaksebészeti klinikáján töltött. Állítása szerint a műtétekor nem volt betegszállító, így neki kellett átsétálnia a másik épületbe, ahol a műtő volt, visszafele pedig az egyik ügyeletes nővér tolta át egy tolószékben a kórtermébe, 15 perccel azután, hogy felébredt az altatásból. „Az egyik kezemben az ásványvizes üvege volt, a másikban a kávéstermosza, ölemben az ételes dobozkái, így keltünk át egyik épületből a másikba.” Magával az ellátással ugyanakkor nem volt semmi gond, az ott dolgozók nem tehetnek róla, hogy ilyenek a körülmények, tette hozzá Georgina.

A szövettanból aztán kiderült, hogy egy utolsó pillanatos műtétről volt szó, olyan rossz állapotban volt már a pajzsmirigye, hogy az eltávolításkor szétnyílt a göböktől. Mire eljutott a műtétig, már a tünetei is felerősödtek: folyamatosan remegett a keze, napi 1-1,5 órát aludt, szakadt róla a víz. „A műtétem egyébként három nappal később volt, mint hogy államiba időpontot kaptam volna az első vizsgálatra” – teszi hozzá Georgina.

A műtét után 6-8 héttel vérvételnek és egy kötelező endokrinológiai vizsgálatnak kellett volna következnie – Georgina ehhez képest 3 hónapra kapott volna időpontot államiba, vagyis ez azt jelentette volna, hogy 12 hétig kellett volna kibírnia hormonpótlás nélkül, így végül ismét a magánellátást választotta. A problémák azonban a műtéte után sem múltak el nyomtalanul: a gyógyszeradagot ugyanis ilyenkor fokozatosan, hónapról hónapra emelik, így beletelhet jó pár hónapba, mire a hormonpótlást tökéletesen beállítják. Ez azzal jár, hogy addig az embernek a pajzsmirigy-alulműködés tüneteivel kell együtt élnie – ilyen jellemző tünet az úgynevezett agyi köd is, ami jellemzően memóriazavar, összpontosítási nehézségek formájában jelentkezik.

Ez történt Georginánál is, őt viszont nem tájékoztatták róla, hogy a hormonpótlás beállításáig nagy eséllyel lehetnek ilyen mellékhatások – így nem tudta mivel magyarázni a munkahelyén sem, hogy minőségbiztosítási mérnökként hirtelen miért követ el több pontatlanságot és miért felejt el olyan dolgokat, amiket korábban sosem. Mire ez kiderült, már elvesztette a munkahelyét. Ez szerinte teljesen kiküszöbölhető lett volna: ha kap megfelelő tájékoztatást, ő is jobban megérti, mi történik benne és a főnökei is tudhatták volna, hogy ez átmeneti állapot.

Megbízható endokrinológust találni olyan, mint amikor tűt keresel a szénakazalban

A most 50 éves Csillánál még 2016-ban egy pulzuseséssel kezdődött a történet: két kávé után 42-46-os pulzusa volt, és mindeközben akkorákat dobbant a szíve, hogy a pólón keresztül is lehetett látni. „Felhívtam a háziorvost: az asszisztens annyit mondott rá, igyak még egy kávét” – meséli Csilla. A háziorvos végül nem sokkal ezután csinált egy EKG-t, ami alapján a sürgősségire küldte a miskolci kórházba. „Ott megkérdezte a kardiológus, nézték-e korábban a pajzsmirigyemet, illetve hogy mindig ekkorák voltak-e a szemeim vagy az utóbbi időben nőttek-e meg.”

Egy vérkép alapján kiderült, hogy pajzsmirigy-alulműködése van: erre a háziorvos felírta az egyik leggyakrabban használt gyógyszert, Csilla rendszeresen járt hozzá kontrollra, majd négy év után elhagyhatta a gyógyszert. Rá három hónapra hasmenéses tünetei lettek, olyannyira, hogy egy hét alatt kiszáradásközeli állapotba került. Kiderült, hogy az alulműködése átcsapott egy – mint később kiderült, autoimmun – túlműködésbe, és ez okozta a bélgyulladást, illetve a szemtüneteket produkáló Basedow-kórt.

„Szerintem Magyarországon megbízható endokrinológust találni, különösen az állami ellátásban olyan, mint amikor tűt keresel a szénakazalban” – vélekedik Csilla, aki éppen ezért sokáig annál a megoldásnál maradt, hogy a háziorvosa állítsa be a gyógyszereit. Egy idő után azonban szembetűnő lett, hogy egyre csak romlanak a pajzsmirigyértékei, erre válaszul pedig az orvosa minden kontrollnál emelt a gyógyszeradagon. „Tavaly decemberre olyan állapotba kerültem, amikor már annyira szédültem, hogy nem tudtam felkelni az ágyból, nem tudtam egyenesen járni. Nem tudtam dolgozni, nem mertem elaludni, mert nem voltam biztos benne, hogy felébredek másnap.”

Addig Csillát nem is látta endokrinológus, ezen a ponton viszont úgy döntött, bejelentkezik egy magánendokrinológushoz, aki megállapította: az eddigi gyógyszerezése teljes tévút volt, a dózist addig emelték, hogy a pajzsmirigye eddigre gyakorlatilag leállt. A magánorvos utasítására két hétre leállították a gyógyszer szedését, ezután pedig csökkentett adagban kellett szednie, emellett egy operációt javasolt.

„Azt mondta, keressek magamnak egy sebészt, aki már csinált ilyen műtétet, nem távolítja el a mellékpajzsmirigyemet és arra is figyel, hogy a hangszálaimat sértetlenül hagyja.

Én pedig ott álltam értetlenül: én, egy tanítóként hol kezdjek el sebészt keresni? Adjak fel egy hirdetést?”

– meséli Csilla, aki azt érezte, teljesen magára hagyják a problémájával. Végül egy orvos ismerőse irányította el egy fej-nyak sebészhez és így került fel Budapestre, az Országos Onkológiai Intézetbe, ahol fel is vették a műtéti listára – azzal a kitétellel, hogy a rákos betegek elsőbbséget élveznek.

Mindeközben a változó hormonszintje folyamatos tüneteket produkál: legyen szó szédülésről, alvászavarokról, hajhullásról, ezekkel mind rendszeresen találkozik. Emiatt Csilla már nagyon várja a műtétet, ugyanakkor nagyon fél is attól, mi lesz vele utána, hogyan fog olyan endokrinológust találni, aki megbízhatóan be tudja állítani a hormonpótlást, amit a műtét után élete végéig szednie kell és akihez rendszeresen tud járni kontrollra. Azt mondja, a mostani féléves várólistákkal a területileg illetékes miskolci kórházban már nem is próbálkozik. Nem sokkal jobb a helyzet a helyi magánegészségügyben sem: legutóbbi orvosánál is több hónappal későbbre tudna most időpontot kérni.

A megkérdezettek közül többen is kiemelték, mennyire intézmény- és orvosfüggő, ki milyen tapasztalatokat szerez a hazai endokrinológiai ellátásban. Brigitta például kifejezetten szerencsésnek érzi magát az állami ellátásával kapcsolatban, jóllehet, az egész története sem mindennapos. Az egész egy felső légúti fertőzéssel kezdődött, ami miatt folyamatosan lázas volt, majd egy idő után az álla kezdett bedagadni. Ezt a háziorvosa nem tudta mire vélni, ezért egy márciusi estén továbbküldte a fül-orr-gégészeti ügyeletre, ami aznap éppen a János kórházban volt.

Egy ultrahang és CT után még aznap éjjel kiderült, hogy egy óriási tályog nőtt a nyelvizmában, amit egy Streptococcus baktérium okozott – ez a tályog pedig olyan óriásira nőtt, hogy még aznap éjjel meg kellett műteni. Brigittánál korábban sosem merült fel, hogy bármi probléma lenne a pajzsmirigyével – ez a CT-vizsgálat kellett ahhoz, hogy felfedezzék a göbösödést. Bár a laborvizsgálat semmi eltérést nem mutatott, a műtét lecsengése után célzott pajzsmirigyultrahangot is csináltak a János kórházban – a mintavétel után pedig kiderült, rosszindulatú pajzsmirigydaganatról van szó.

Annak ellenére, hogy nyilvánvalóan megviselte az egész folyamat, Brigitta pozitív tapasztalatként számol be az azóta eltelt fél évről. Ez szerinte főleg annak az ügyeletes fül-orr-gégésznek köszönhető, aki azon a márciusi estén foglalkozott vele és utána is végigvezette a folyamaton – bár az Érden élő Brigitta területileg nem is a János kórházhoz tartozott, sürgősségi esetként ezután végig ott látták el. Itt jutott el endokrinológushoz, és az átlagosnál sokkal rövidebb idő alatt egészen a műtétig, szeptemberben pedig az utókezelés első felvonása is lezajlott.

„Szerintem bizonyos szempontból állatorvosi lóként tekintettek rám, egy nem mindennapos sztoriként, ami jó szakmai tapasztalat is lehetett” – vélekedik Brigitta. Heves szívdobogás, magas vérnyomás, cikluson kívüli, erős menstruációs vérzés – a pajzsmirigy eltávolítása óta ezek a tünetek mind jelentkeztek nála, ez ugyanakkor az orvosok szerint természetes, és a hormont pótló gyógyszer rendes beállításával várhatóan hosszú távon rendeződni fognak.

Kevés orvos, sok tévhit

Kósa Melánia szerint a hosszú várólisták oka elsősorban az, hogy kevesen választják az endokrinológia szakképzést és közülük is különösen kevesen helyezkednek el az állami egészségügyben, emellett pedig arányaiban is nagyon kevés szakrendelőben van endokrinológiai ellátás.

Az állami egészségügyben is nagy szükség lenne endokrinológusra, már csak azért is, mert egyes betegcsoportok egyszerűen nem tudják megengedni maguknak, hogy kifizessenek egy több tízezres vizsgálatot – és akkor a laborvizsgálatokról és ultrahangvizsgálatról nem is beszéltünk. Az alapos diagnózis felállítását nehezíti az is, hogy sok állami szakrendelőben nincs is ultrahangra lehetőség, illetve az endokrinológusoknak nincs automatikusan képesítésük annak használatára, azt legtöbbször radiológusok végzik. Ez azt is jelenti, hogy már egy ultrahangidőpontra is jellemzően 3-6 hónapot kell várni az állami ellátásban, míg egy magánpraxisban gyakran a vizsgálat részeként elvégezhető. Kósa Melánia szerint ezen a téren nagy eredmény az online időpontfoglalás bevezetése, illetve az, hogy a páciens a Járóbeteg Irányítási Rendszer bevezetése óta nemcsak oda mehet vizsgálatra, ahova tartozik, hanem másik intézménybe is foglalhat időpontot – az eddigiek alapján azonban, ahogy azzal a Telexen is foglalkoztunk, nem feltétlenül oldják meg a hosszú várólisták problémáját.

A magánellátásban Kósa Melánia azt tapasztalja, sokan azután érkeznek hozzá vizsgálatra, hogy egy akut problémával az állami rendszerben egyszerűen nem jutnak el endokrinológushoz, esetleg már a gyógyszerből is kifogynak, mert a háziorvos már nem hajlandó felírni, mondván, túl rég volt szakorvosnál a páciens. A pajzsmirigyhormonok közül ráadásul kizárólag a TSH-érték ellenőrzését fedezik állami egészségügyben, azt is csak háromhavonta. Mindez két okból is problémás lehet: egyrészt ebből az egyetlen értékből általában nem lehet felállítani egy pontos diagnózist, másrészt pedig bizonyos pajzsmirigyzavaroknál, főleg egy terhesség alatt a gyógyszer megfelelő beállításához gyakrabban kell ellenőrizni a hormonszinteket.

Több érintett arról is beszámolt, hogy ha eljutottak is endokrinológushoz, nem érezték, hogy elegendő információt kaptak volna az állapotukról. Sokan ezen a ponton fordulnak a direkt erre a célra létrehozott Facebook-csoportokhoz – a 43 ezer fős Pajzsmirigy betegek közössége nevet viselő csoportban például naponta érkeznek olyan posztok, ahol a tagok próbálják kielemezni egymás laborleleteit. Halmos Amrita szerint ez már magában nagy probléma, hiszen ezekben a csoportokban sokan nem teszik a helyére azt, hogy nem szakemberek, hanem laikusok adnak tanácsot. Ugyanakkor vannak olyanok is, mint Csilla, akik egyszerűen azt érzik, hogy nincs más eszközük az informálódásra.

Ezt az információs űrt és ellátási szakadékot próbálják betölteni a nemhogy
endokrinológusi, de többnyire orvosi végzettséggel sem bíró
„hormonterapeuták” vagy „hormonegyensúly-szakértők” – ez Halmos szerint azért is veszélyes, mert a bonyolult hormonrendszeri problémákat gyakran egy-egy extrém diétával vagy drága étrend-kiegészítővel próbálják megoldani.

Halmos Amrita szerint fontos kihívás a szakmájában az is, hogy az interneten nagyon sokszor nem helytálló információkat találnak a páciensek. Vannak „divatos” endokrin betegségek, amikkel sokan számos problémát próbálnak magyarázni.

„Sokan a pajzsmirigybetegségükkel magyarázzák a túlsúlyukat – a
valóságban azonban, ha a TSH csak egy picit van a normálérték felett, akkor egy jelentősebb túlsúlynak, elhízásnak nem ez az oka, sőt sokszor ez lehet önmagában az elhízás következménye.

Ugyanez igaz a kortizollal kapcsolatban, hiszen a valódi, jelentős kortizoltúltermeléssel járó kórképek igen ritkák. A krónikus stressz valóban emelheti valamennyire a kortizolszintet – a krónikus stressz okozta súlygyarapodás hátterében azonban sok egyéb tényező is áll.”

Szerinte emellett sokan irreálisan félnek a hormonkezelésektől, pedig az orvosi rendelvényre írható hormonkészítmények csak komoly vizsgálatok után kerülhetnek forgalomba. Ehhez képest kevésbé bevizsgált, kevésbé ismert hatású étrend-kiegészítőket gyakorta minden ellenérzés nélkül beszednek.