Úgy izzadtam, hogy dolgozatíráskor eláztattam a lapot, és féltem kezet fogni az emberekkel

„Stresszre, melegre azonnal elkezd izzadni a tenyerem. Egy ponton rájöttem, hogy már attól is beindul a kézizzadás, ha csak rá gondolok. A tél a legboldogabb időszak, mert akkor legalább az utcán nincs ezzel gond. Nem vehetek fel műanyag talpú cipőt, mert csúszkálok benne, és nyáron különösen kellemetlen levenni a cipőmet, mert mindenhol ott marad a lábnyomom. A kezem miatt mindig kell hogy legyen rajtam valami, ami pamutból készült, máskülönben nem tudom megtörölni a kezem, és akkor nem tudok megfogni semmit. Átok nyáron érintőképernyős mobilt használni. Egyszer az izzadság belement a telefonnak a töltő részébe, és ezért nem lehetett tölteni – mondja Lujza, akinek a tünetei megszüntetésében semmi más nem segített, csak a botox. – Az összes kenőcsöt, dezodort, hintőport, gyógyszertárba külön kikevertetett krémet kipróbáltam, de semmi” – mondja.

Máté szerint a kézfogás minden izzadós embernél nagy stresszfaktor. Még ha neki nem is kell különösebben stresszelnie ahhoz, hogy izzadni kezdjen.

„Otthon gyakran emlegetik, hogy egészen kicsi korom óta izzad a talpam és a tenyerem, függetlenül attól, hogy stresszelek-e, vagy sem. Eleinte azzal kötötték össze, hogy sokat szorongtam óvodában, de később kiderült, hogy

a legnyugodtabb pillanataimban is simán ömölhet a kezemről a víz. Télen ugyanúgy izzad a kezem, mint nyáron, különösen érdekes látvány, amikor a mínuszokban is gőzölög a tenyerem, mivel párolog róla a verejték. Olyan, mintha valami fura szupererőm lenne.

Ha tudom, hogy valakivel kezet fogok majd, az illető érkezése előtti tíz másodpercben elkezdem törölgetni a tenyerem a nadrágomba, vagy a pólómba, azt remélve, hogy a másik ember utána nem fogja megérezni a saját kezén, hogy ragadok. A legnagyobb félelmem, hogy ilyenkor azon kapom az illetőt, hogy kénytelen letörölni a kezéről az én verejtékemet. Ilyen szempontból paranoid is vagyok egy kicsit, nem szeretem például, ha megölelnek, amikor csurom víz a pólóm, mert szégyellem. Komolyabb atrocitás nem ért amiatt, mert izzadós vagyok, de gyakran szoktam megjegyzéseket kapni emberektől, és jellemző rám, hogy egy-egy rosszabb mondat olykor évekig beragad és kísért, még akkor is, ha nem rosszból mondták.”

Dorina szerint a hiperhidrózis iskolás korában lett nagyobb hatással az életére. Kiskorában sokszor hívtak kis békának. „Állandóan izzadt és hideg volt a tenyerem, talpam. Rossz a vérkeringésem, így nemcsak nyirkosak a végtagjaim, de hidegek is. Az izzadás miatt előfordult, hogy óvodában nem akarták megfogni a kezem, és arra is emlékszem, hogy már kicsinek sem tudtam nyáron papucsot viselni, mert kicsúszott belőle a lábam. Sokáig én voltam a szandál-zoknis kisgyerek a játszótéren. Dolgozatíráskor rendszeresen eláztattam a lapot. Egy idő után nem mertem kezet fogni az emberekkel, mert azt gondoltam, hogy gusztustalan és ciki vagyok. Mindig kitaláltam valami fedősztorit, például: azért nedves a tenyerem, mert épp most mostam kezet. Az izzadás és az ehhez való viszonyulásom akkor lett egyre durvább, amikor kamaszodni kezdtem, akkor lett igazán erős a szégyenérzetem. Homeopátiás, akupunktúrás, és egyéb alternatív kezeléssel próbálkoztunk és pszichológushoz is elvittek a szüleim, hátha megoldást nyújt valami, de nem jártunk sikerrel. Az ekkor magamra vett védekező mechanizmusok és szégyenérzet leküzdése volt az egyik leghosszabb folyamat, és ennek a folyamatnak mindig lesz egy apró része ami velem marad. Nem mondom, hogy ma már nem zavar, de már többé-kevésbé elfogadtam a helyzetet. Legtöbbször inkább ökölpacsizom az emberekkel, ha kezet kell fognom valakivel, akkor meg elmondom, hogy hiperhidrózisom van. Mára már igyekszem nem törődni vele, most például falat mászom, ami izzadós tenyerekkel kihívás. A párom is sokat segített abban, hogy ezt elfogadjam, már hét éve együtt vagyunk, de sosem csinált ebből ügyet.”

Az izzadás természetes velejárója az emberi létnek, ám vannak, akiknek egész évben fejfájást okoz a túlzott izzadás, amit úgy hívunk: hiperhidrózis. Szakértőt kérdeztünk, mi okozza a hiperhidrózist, valamint milyen kezelési lehetőségek léteznek ma.

Már az első csepp verejtéknél tudja, hogy mi következik

Dr. Lőrincz Kende szerint az izzadás megítélése valamelyest szubjektív, hiszen valakit már a minimális verejtékezés is zavar, míg másokat az sem, ha egész nap ömlik róla a víz. „Azonban léteznek olyan objektív mérőszámok, különböző pontozási rendszerek, amik segítségével pontosan meg lehet állapítani, hogy az illető hiperhidrózissal küzd vagy sem” – magyarázza a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani, Bőronkológiai Klinika adjunktusa.

Ilyen például a Hyperhidrosis Disease Severity Scale (HDSS), ami egy, a hiperhidrózis súlyosságát mérő skála, valamint a bőrgyógyászati életminőségi index, ami során arra is rákérdeznek a betegnél, hogy a betegség tünetei milyen mértékben befolyásolják az életminőségét. Milyen hatással van például a szociális és szexuális életére, a munkavégzésére – sorolja a Semmelweis Egyetem adjunktusa.

Lőrincz Kende azt mondja, a hiperhidrózison belül beszélhetünk generalizált hiperhidrózisról, ami azt jelenti, hogy az egész test verejtékezik, vagy beszélhetünk lokális hiperhidrózisról (amit primer lokális hidrózisnak is neveznek), amikor a tenyerek, talpak, hónalj és az arc izzad az átlagosnál jobban. „Ez a leggyakoribb, amivel az érintettek bőrgyógyászhoz szoktak fordulni. A lokális hiperhidrózis általában már 25 éves kor előtt jelentkezik. Ez egy tartós állapot, tehát ha csak átmenetileg, bizonyos időszakokban fordul elő a fokozott izzadás, akkor az nem hiperhidrózis.”

Azt már tudjuk, hogy hol izzadhatunk, azt azonban még nem, miért is történik mindez. Mi áll a túlzott izzadás hátterében?

„A verejtékmirigyek beidegződésében a jelátviteli mechanizmus túlzottan aktív azoknál, akiknek hiperhidrózisuk van.

A genetikai ok még nem ismert, azaz nem tudni, hogy pontosan melyik gén felel a túlzott izzadásért. Tulajdonképpen egy hajlamról van szó, ami öröklődhet, így elég nagy a valószínűsége annak, hogy az illető felmenői, rokonai közül valakinek volt vagy van hasonló problémája.

Ha megvan a hajlam a hiperhidrózisra, akkor bizonyos helyzetekben, ha, mondjuk, az ember izgul, akkor majdnem biztos, hogy az illető tenyere, talpa vagy homloka elkezd verejtékezni. Majd ettől még jobban stresszel, és még jobban elkezd izzadni.

Már az első csepp verejtéknél tudja, hogy mi következik. Érzi, hogy folyik a tenyeréről és talpáról a verejték, már átizzadta a zokniját, amitől kellemetlen illatú lesz a lába, átizzadta az ingét, és attól tart, hogy a zakóján is megjelenik az izzadságfolt, amit biztos mindenki észrevesz majd. Ez egy megállíthatatlan öngerjesztő folyamat” – fejti ki Lőrincz Kende.

A vegetatív idegrendszernek autonóm működése van

A verejtékmirigyek működését a vegetatív idegrendszer szabályozza, ami az idegrendszerünknek az a része, amit nem tudunk kontrollálni. „Az agyunknak arra a részére van ráhatásunk, ami a mozgásért, az érzetekért felel. Például, ha érezzük, hogy egy mozdulat fájdalmat okoz, akkor abbahagyjuk, és nem csináljuk többet. Ezt tudjuk szabályozni, ellenben a vegetatív idegrendszernek autonóm működése van. Amikor bizonyos ingerek érik a szervezetet, például stressz, akkor a vegetatív idegrendszer hatására adrenalin szabadul fel, és a verejtékmirigyek elkezdenek váladékot termelni. Ha megváltozik a hőmérséklet a környezetünkben, és túlzottan felmelegszik a testünk, akkor is a vegetatív idegrendszer küldi a jeleket a verejtékmirigyeknek. Ennek hatására elkezdünk izzadni, aminek az a funkciója, hogy lehűtse a testünket.

Ezt nem tudjuk befolyásolni, ezzel magyarázható az is, hogy hiperhidrózis esetén teljesen nyugodt állapotban is elindulhat a verejtékezés”

– részletezi Lőrincz Kende.

A túlzott izzadás egy betegség tünete is lehet, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni. Lőrincz Kende szerint általában a generalizált hiperhidrózis hátterében áll valamilyen egészségi probléma. „Ez lehet akár egy rosszindulatú elváltozás vagy vérképzőszervi betegsége tünete, de a cukorbetegség is túlzott izzadással jár, ahogy bizonyos szív- és érrendszeri elégtelenségek is. Okozhatja valamilyen hormonális változás, például a nőknél a menopauza, valamint pszichés zavarok, pszichológiai és idegrendszeri betegségek, illetve neurológiai kórképek is.”

Vannak egyszerű, valamint komplikáltabb, költségesebb megoldások is a hiperhidrózis kezelésére. Például a drogériákban és patikákban kapható, alumíniumot tartalmazó izzadásgátló szerek tudják mérsékelni a talp- és tenyérizzadást. Ugyanakkor ha valaki generalizált hiperhidrózistól szenved, abban az esetben az első lépés az illető kivizsgálása az imént felsorolt betegségek miatt – teszi hozzá a szakértő.

Hónaljégetés, tenyérbotoxolás

Lőrincz Kende négy megoldás említ. Elsőként az alumíniumsókat tartalmazó dezodorokat, amik a közhiedelemmel ellentétben nem károsak, ha nem meggondolatlanul használjuk őket. „Való igaz, hogy ezek a fémsók a verejtékmirigyeken keresztül fel tudnak szívódni, ahogy az is, hogy találtak összefüggést az alumínium és különböző idegrendszeri betegségek között. Azonban ezek nem erős összefüggések, és nem arról van szó, hogy alumíniummérgezésben meghalhat bárki. Az emberiség régóta használja ezeket a fémsókat az izzadás ellen. Én úgy gondolom, hogy észszerű keretek között biztonságosan alkalmazhatók.”

Szintén hatásos lehet az iontoforézis nevű eljárás. „Magasabb koncentrációjú sóoldatba kell beáztatni a tenyereket, talpakat, majd áram segítségével megváltoztatják az ionok áramlását, ezáltal valamelyest kontrollálni lehet a verejtékezés mértékét. Ez egy picit macerás, mert rendszeresen kell csinálni, és nem feltétlenül válik be mindenkinek. Viszont ma már elérhetők az iontoforézishez szükséges készülékek, így otthon is lehet ezeket használni.”

Ezzel szemben van olyan beavatkozás is, amin csak egyszer vagy kétszer kell átesni – ha szerencsések vagyunk, ugyanis ez sem válik be mindenkinek.

„Létezik egy olyan készülék is, ami mikrohullámok segítségével károsítja a verejtékmirigyeket. Ez egy költségesebb kezelési módszer, a hónaljakon lehet alkalmazni, és nem fájdalommentes, hiszen lényegében égetik az ember hónalját. Viszont nagyon hatékony tud lenni, akár teljesen megszüntethető vele az izzadás. Sokan kedvelik azért, mert a szőr növekedését is gátolja.”

A hónaljizzadást a botoxoltatás is megszüntetheti.

„A botulinumtoxint befecskendezik a bőr alá, ami gátolja a verejtékmirigyek váladéktermelését. Meg lehet csinálni tenyereken és a talpakon is, de fel kell készülni rá, hogy ez sem kellemes eljárás. Hiszen az illető kezét, talpát, hónalját tűvel szurkálják meg.

Persze előtte be lehet kenni valamilyen érzéstelenítő krémmel, viszont minimális fájdalmat így is, úgy is fog érezni a páciens” – részletezi Lőrincz Kende. Szerinte a hónalj-botoxoltatás elterjedt azok körében is, akik nem küzdenek hiperhidrózissal. Csupán kényelmetlenül érzik magukat amiatt, hogy a hónaljuk, főleg a nyári melegben izzad.

A szakértő hozzáteszi, hogy a botoxoltatás nem végleges megoldás. „A hatása nagyjából 4-6 hónapig tart, de az is lehet, hogy valaki már 3 hónap után azt tapasztalja, hogy napról napra egyre jobban izzad. A botoxszal kapcsolatban az a kérdés szokott még felmerülni, hogy ha a test egy pontján megszüntetik az izzadást, akkor ennek hatására más helyeken felerősödhet-e. Valójában nem, csak az érzet változik meg. Ugyanis ha valaki csak arra figyelt, hogy a hónalja extrém módon izzadt, de most már nem, akkor fel fog tűnni neki, hogy a háta is verejtékezik, például sportolás közben. Nem arról van szó, hogy máshol fog utat törni magának az izzadság, csak az élmény lesz más. És ha már szóba jött a sportolás, botoxolt hónaljjal is lehet mozogni, ez nincs hatással a hőháztartásra. A test többi pontján ugyanúgy fog izzadni, ezért nem fordulhat elő hipertermia, azaz túlzott felmelegedés.”

Mindemellett vannak olyan extrém helyzetek, amikor műtéttel roncsolják az idegeket, vagy gyógyszeres kezelést írnak elő a hiperhidrózisban szenvedőnek, amik azonban számos mellékhatással is járnak, ezért nem is szerepel az első opciók között – mondja a Semmelweis Egyetem adjunktusa.

A mindennapokban is tehetünk azért, hogy mérsékeljük az izzadást

Az alumíniumos dezodorokon és az esetenként diszkomforttal járó botoxoláson felül a mindennapokban is tehetünk azért, hogy mérsékeljük az izzadást.

„Minden olyan életmódbeli változtatás, ami egészségesebbé teszi az embert fizikálisan és mentálisan is, a fokozott izzadékonyságot is csökkentheti.”

Például táplálkozási szokások átalakításával, ha csökkentjük a zsír- és a szénhidrátbevitelt, az jó hatással lesz az anyagcserénkre, ezáltal a verejtékezésen is javít – teszi hozzá Lőrincz Kende. A szakértő szerint a táplálkozás mellett érdemes odafigyelni a megfelelő mennyiségű folyadékbevitelre. „Ha kevés vizet iszunk, attól nem fogunk kevésbé izzadni, viszont kiszáradhatunk, ami komoly veszélyt jelent. A sportolás nemcsak a fizikai jóllét, hanem a mentális egészség miatt is fontos. Igaz a mondás, miszerint ép testben ép lélek. Ha valaki hajlamos a szorongásra, a depresszióra, annak ajánlatos felkeresnie egy szakembert, akinek a segítségével könnyebben boldogulhat az életben, kevésbé lesz stresszes. Ugyanis stressz hatására a szervezetünk túlélő üzemmódba kapcsol. Ilyenkor adrenalin szabadul fel, és megnövekszik az izmok, szervek vérellátása, a test hőtermelése is megváltozik. Ebben a felfokozott állapotban a verejtékmirigyek is beindulnak, ezért kezdünk el ilyenkor izzadni” – mondja Lőrincz Kende.