Sajgó, piros kéz, cserepes ajkak – mit tehetünk a bőrünkért télen?

Már az elején fontos leszögezni, hogy a bőrünk ápolására egész évben fontos odafigyelni. Kondorosi Ildikó bőrgyógyász szerint az őszi és téli hónapok – amikor kevesebb napfény éri a bőrünket – arra nagyon jók, hogy regenerálódhasson a bőrünk. „Vannak olyan vitaminok vagy tápanyagok, amik minden bőrtípusnak jót tesznek – akár arckrémet, testápolót vagy kézkrémet keresünk –, ilyen például a hialuronsav, de azt, hogy testesebb hialuronsavas krémre van szükségünk, vagy pedig egy lágyabb szérumra, kinek-kinek a bőrtípusa fogja eldönteni” – mondja a bőrgyógyász. Szerinte kevesen vannak tisztában a bőrük szerkezetével, de laikusként nehéz is megállapítani, valójában milyen védelemre és tápanyagokra lenne szüksége a bőrnek. Szerinte sokan még mindig a hagyományos formulákhoz ragaszkodnak, miközben a bőrünket érő környezeti faktorok sokat változtak az elmúlt évtizedekben. Ezek ellen viszont csak az új, modern hatóanyagok nyújthatnak igazán jó védelmet nemcsak télen, hanem egész évben.

Ami anyukámnak bevált, az jó nekem is?

A bőrünket számtalan hatás éri, gondoljunk csak olyan környezeti tényezőkre, mint a szmog, a kipufogógázok, a füst, és télen még a hideg idő és a fagyos szél ellen is védekeznie kell. Ezektől csak a megfelelő hatóanyagú készítményekkel, például antioxidáns- vagy C-vitamin-tartalmú krémekkel tudjuk megóvni a bőrünket, és az sem mindegy, hogy milyen sorrendben használjuk ezeket a termékeket. Érdemes kialakítani egy esti és egy reggeli rutint, amikor nemcsak tápanyagokban bővelkedő hidratálókrémeket vagy -szérumokat használunk, de figyelünk a bőrünk tisztítására is – fejti ki Kondorosi Ildikó.

Ha szeretnénk elkezdeni a tudatos bőrápolást, az első és legfontosabb lépés, hogy megismerkedjünk a szerkezetével, az adottságaival és a hiányosságaival.

„Mindenkinek más a bőrszerkezete, mégis sokan gondolják azt, hogy ami az anyukájuknak, nagymamájuknak, akár barátnőknek bevált, az nekik is jó lehet, pedig éppen ellenkezőleg, lehet, hogy többet ártanak vele”

– mondja a bőrgyógyász.

De honnan tudhatjuk meg, hogy a mi bőrünk milyen típusú, milyen védelemre és tápanyagokra van szüksége? Ennek a megállapításában a kezdetekben útmutatóként szolgálhat a Fitzpatrick-skála, de ha valakit ennél jobban érdekelnek a tudatos bőrápolás rejtelmei, akkor érdemes szakértő (bőrgyógyász vagy kozmetikus) segítségét kérni. „Csak egy tapasztalt szakértő látja azt, hogy kinek milyen vastag a bőre, vagy például milyen a kollagénállománya, ezekkel fontos tisztában lenni, ha tudatosan szeretnénk a bőrünket ápolni” – teszi hozzá Kondorosi Ildikó.

Mi is pontosan az a Fitzpatrick-skála? Kezdetben arra használták, hogy megvizsgálják, egyes bőrtípusok hogyan reagálnak a napfényre és az UV-sugarakra, majd a Thomas B. Fitzpatrick bőrgyógyász által 1975-ben kifejlesztett skálát idővel a szépségiparban is elkezdték használni, például bőrápolók vagy sminktermékek elkészítéséhez. A vizsgálatok során hat kategóriát különböztettek meg. A skálán az egyes jelenti a nagyon világos, fehér bőrt, ami hajlamos a leégésre vagy a hámlásra, nekik a nyugtató hatású termékek használata az ajánlott, míg a hatos kategóriába tartozóknak, akiknek sötét színű a bőrük, a kiszáradástól kell megóvniuk, illetve a hiperpigmentációtól.

Akár a Fitzpatrick-skálát, akár egy szakértőt hívunk segítségül ahhoz, hogy megismerjük bőrünk szerkezetét és szükségleteit, az ez után következő kihagyhatatlan lépés a bőrtípusnak megfelelő reggeli és esti rutin kialakítása – ez főleg az arcápolásban fontos –, amikor is megadjuk a bőrünknek azokat a szükséges tápanyagokat, amelyek óvják a napfénytől és más káros környezeti hatásoktól, illetve hogy este alaposan megtisztítsuk, megnyugtassuk a bőrünket.

Kondorosi Ildikó szerint az arcápolási rutinhoz elengedhetetlen a lemosó, ami nemcsak a tisztítás szempontjából fontos, hanem mert egy jól megválasztott lemosó (például micellás víz) meg tud nyitni olyan csatornákat, amelyek segítik, könnyebbé teszik a hidratálókrémek és -szérumok felszívódását.

„Télre keressünk egy jól megválasztott lemosót, majd olyan C-vitamint vagy ferulasavat tartalmazó szérumokat használjunk, amik védik a bőrt a különböző környezeti hatásokkal szemben, utolsóként pedig érdemes hialuronsavas szérumokat felkenni. Ezek az összetevők segítenek a bőrnek nemcsak megszépülni, de felkészülni is a következő napsütéses időszakra.”

A bőrgyógyász szerint a szérumok azért is jók, mert gyorsan beszívódnak és erőteljesen tudják táplálni a bőrt.

A legtöbb embernek elég, ha a különféle hatóanyagú szérumokkal fejezi be az arcápolást, míg másoknak ajánlatos egy testesebb hatóanyagú krémmel is bekenniük az arcukat, mielőtt reggel munkába vagy iskolába indulnak. Sőt, az igazán tudatos bőrápoló még fényvédőt is használhat. „A fényvédelemről télen sem szabad megfeledkezni. Nemcsak a napsugaraktól kell óvni a bőrünket, hanem a LED-fényektől és a számítógépek, telefonok kék fényétől is. Vannak olyan fényvédők, amik olyan hatóanyagokat tartalmaznak, amik kifejezetten a kék fénnyel szemben óvják az arcbőrt” – mondja a szakértő.

Vannak bizonyos hatóanyagok, amelyeket érdemes az őszi és téli hónapok alatt beépíteni a bőrápolási rutinunkba, így a bőrünknek még a tavasz és a napsütéses nyár előtt van ideje megújulni. Ilyen hatóanyag például a retinol is, amelyhez fokozatosan kell hozzászoktatni a bőrt. A bőrgyógyász szerint nem szabad mindennap használni, elég heti háromszor retinolos szérummal vagy krémmel bekenni az arcunkat lefekvés előtt. Ám mielőtt belekezdenénk egy otthoni retinolos kezelésbe, Kondorosi Ildikó szerint érdemes szakértő segítségét kérni, aki nemcsak azt állapíthatja meg, hogy számunkra mi lenne a legmegfelelőbb retinolmennyiség az arcunkra, hanem a termék kiválasztásában is segíthet. Szerinte ugyanis vannak olyan termékcsaládok, amelyek nem teljesen tiszta hatóanyagot használnak, így nem ugyanazt a hatást érik el, mint egy másik, például félszázalékos retinolos szérum, amiben tisztább a hatóanyag.

Sarokápolóval mélyen hidratálhatjuk a kezünket

Télen a bőrünk könnyebben kiszárad, a szánk pedig könnyen kicserepesedik, a szakértő szerint ennek legfőképpen a hirtelen hőmérséklet-változás az oka. A meleg lakásból kilépünk a hideg utcára, aztán beülünk a fűtött kocsiba, majd újra kint vagyunk a szeles körúton, amíg megteszünk egypár lépést a – remélhetőleg – fűtött irodáig, iskoláig. A kiszáradás ellen a leghatékonyabb megoldás, ha rendszeresen használunk kézkrémeket, és fontos, hogy még azelőtt kenjünk be a kezünket, mielőtt az utcára lépnénk. A hideg szél, mínuszok, hó, eső és fagy, egyszóval a környezeti hatások ugyanis nehezebbé teszik bizonyos tápanyagok és krémek beszívódását.

Kondorosi Ildikó azt tanácsolja, hogy téli sportok, például síelés vagy szánkózás előtt fél órával érdemes a gyerekeknek és a felnőtteknek is a bőrüknek megfelelő tápanyagokat tartalmazó, hidratáló krémet használniuk. A szakértő szerint télen ajánlott olyan krémeket keresni, amelyek amellett, hogy létrehoznak egy védőréteget a kezünkön, olyan csatornákat is megnyitnak, amelyeken keresztül könnyebben bejutnak, és felszívódnak a hatóanyagok a bőrbe, és ezáltal szépen rendbe hozzák a száraz és irritált bőrt. Ilyenek például az ureás vagy szalicilsavas kézápolók, karbamidos kenőcsök.

A bőrünk téli védelmekor a téli öltözék elengedhetetlen ruhadarabjáról, a kesztyűről sem feledkezhetünk meg. Azoknak, akiknek a bőre hajlamos a kiszáradásra, Kondorosi Ildikó azt javasolja, hogy lehetőleg pamutból készült kesztyűt viseljenek már akár tíz fok alatt is.

Fontos a bőr hidratálása is, ennek egyik kulcsfontosságú eleme a megfelelő folyadékbevitel, vagyis hogy mindennap igyunk elegendő vizet – ne cukros üdítőket, kávét vagy teát! A bőrgyógyász szerint azonban ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy ha valaki több liter vizet megiszik naponta, annak hidratáltabb és szebb lesz a bőre. Ez csak az egyik része a tudatos bőrápolásnak, emellett szükséges a megfelelő készítmények rendszeres használata, illetve a szervezetünk, ezáltal a bőrünk belső támogatása is.

Kondorosi Ildikó szerint vannak olyan vitaminok, amelyeknek a pótlására különösen érdemes odafigyelni a téli hónapok alatt, ezek segítik a bőrünket a regenerálódásban és a védekezésben is – bár azt már a cikk elején tisztáztuk, hogy a bőrápolás egész éves feladat, így ezeknek a vitaminoknak, tápanyagoknak a pótlására nem csak decembertől február végéig érdemes odafigyelni. „Fontos nyomelem például a cink, a vitaminok közül a B-vitamin és a D-vitamin, illetve a kollagéntartalmú italok vagy hialuronsavas kapszulák is fontos részei a bőrápolásnak. Ezek nemcsak a bőrünk táplálásában fontosak, de segítenek megőrizni a hajunk, körmünk, ízületeink egészségét, és a szervezetünk is ellenállóbb lesz a betegségekkel szemben” – magyarázza a bőrgyógyász.

A téli kézszárazság mellett vannak olyan bőrbetegségek, amelyek kifejezetten a hideg idő miatt jöhetnek elő, ilyen például száradásos ekcéma a kézfejen. Megelőzésképp érdemes naponta többször bekenni a kezünket hidratáló kézkrémmel, akár egy zsírosabb, jó minőségű láb- vagy sarokápoló krémmel, és persze elengedhetetlen a kesztyű rendszeres viselete is.

A száradásos ekcéma mellett egy másik szintén jellemző téli bőrbetegség lehet, amikor a bőrünk „megfázik”, például ha télen kirándulunk, futunk vagy több órát ácsorgunk a hideg levegőn. Ennek a betegségnek a hivatalos neve pernio, magyarul fagydaganat. „Nem kellenek hozzá mínuszok, sőt elég az öt-hat fok, hogy a bőrünk úgymond megfázzon, nemcsak a felső rétegek, hanem az alsó kötőállomány is. Ez kellemetlen tud lenni, a bőrünk kipirosodik, fáj, de napokon belül elmúlik, ha figyelünk arra, hogy melegen tartsuk és hidratáljuk a bőrünket” – tájékoztat a szakértő.

Érdemes a dermokozmetikumok közül válogatni

A kezünk mellett örök probléma télen az ajkunkat is megóvni a hidegtől. Mit tesz az ember annak érdekében, hogy hidratálja ezt a testrészét? Ösztönösen nyalogatja, ám a bőrgyógyász szerint ez az ellenkező hatást váltja ki:

hidratálja, de nem megfelelően és nem a jó helyen. A hideg levegőn hiába kenjük be a szánkat hidratáló ajakápolóval, ugyanis a levegőn elpárolog belőle a folyadék és azok a vitaminok is, amiknek a hidratálás lenne a feladatuk

– mondja Kondorosi Ildikó. Szerinte ezért is fontos, hogy még az utcára lépés előtt használjuk a kedvenc sheavajas vagy vazelines ajakbalzsamunkat. A bőrgyógyász azt tanácsolja, ha lehet, ajakápolóból is a dermokozmetikumok közül válogassunk. Ez azoknak a termékeknek a gyűjtőneve, amelyeket a gyógyszeripari termékekre vonatkozó követelményeknek megfelelően állítanak elő, és a hagyományos kozmetikumokkal ellentétben nem azonnal hatnak, hanem a bőr mélyebb rétegeiben fejtik ki pozitív, hosszú távú hatásaikat.

Ehhez a cikkhez az Alrite beszédfelismerő (speech-to-text) megoldást használtuk.