A japán rendszerező guru, akit milliók követnek és milliók nem értenek vele egyet

Marie Kondo egy japán otthon- és életrendező guru, aki a tanácsaival az otthonunkba és az életünkbe igyekszik rendszert vinni. Kondo Tokióban nőtt fel, és már kisiskolásként is szeretett rendszerezni, majd öt évet töltött szolgálólányként egy sintó szentélyben, és 19 évesen indította el saját otthonrendezési tanácsadó vállalkozását. Az amerikai Huffpost oldalán megjelenő 2019-ben adott interjújában Kondo arról is beszélt, hogy módszerét részben a sintó vallás inspirálta, hiszen a sintoizmusban a dolgok megfelelő takarítása és rendszerezése egyszersmind spirituális gyakorlat.

A Marie Kondo- vagy KonMari-módszer lényege, hogy csak olyan tárgyak és holmik vegyenek minket körbe, amik örömet szereznek nekünk. Rendrakó praktikáiról négy könyvet is írt, 2011-ben jelent meg a Rend a lelke mindennek című könyve, majd 2015-ben a Time magazin a száz legbefolyásosabb ember közé választotta az íróként is dolgozó tanácsadót. 2019-ben online boltot nyitott, továbbá a rendrakás és írás mellett, műsorvezetője volt két netflixes sorozatnak is.

A módszer egy minimalizmusra hajazó rendszerezési technika, aminek egyik kulcsfontosságú része (más rendszerezési praktikáktól eltérően), hogy nem szobánként, hanem kategóriánként haladva szelektáljuk a holmikat az otthonunkban. A KonMari-technika öt kategóriát határoz meg: ruhák, könyvek, papírok, a negyedik a komono kategória, ami lényegében gyűjtőneve az olyan tárgyaknak, mint a pipere holmik, a különféle technikai eszközök, de idetartoznak többek között a bútorok és a szezonális dekorációk is.

Az utolsó nagy kategória pedig az emléktárgyak, fotóalbumok. A válogatás egyúttal útmutató a Good Housekeeping oldalán is megfogalmazott KonMari-irányelvhez: a rendrakás melletti teljes elköteleződés, szem előtt tartva azt a gondolatot és elképzelést, hogy mindezt annak érdekében tesszük, hogy egy általunk megálmodott, ideális környezetet teremtsünk. Azt javasolja, hogy tételről tételre haladva válogassunk, és mindig tegyük fel magunknak a kérdést, hogy az adott tárgy örömet szerez-e nekünk, vagy sem. Az ez után következő lépés, hogy megtaláljuk a megfelelő helyet is a holmik számára, ruhák esetében Marie Kondo a fiókos tárolást javasolja, ami persze az általa kifejlesztett hajtogatós technikával kivitelezhető a legtökéletesebben.

„Marie Kondo állítva tárolós hajtogatós módszere terjedt el leginkább itthon” – mondta a Telexnek Novák Viktória lakberendező és otthonrendező, a My Magic Home Facebook-oldal alapítója. Szerinte a KonMari-féle fiókos tárolás azért is ennyire hatékony, mert „felülről látod a ruháidat, így sokkal átláthatóbb, hogy mi hol van”. Plusz ennél a tárolási technikánál kisebb a rendszer összeomlásának lehetősége, ellentétben azzal, amikor reggel a pólótorony legalsó darabját szeretnénk megkaparintani. A KonMari-technika nemcsak a pólók, nadrágok, pulcsik, de a fehérneműk és zoknik hajtogatására is igyekszik megoldást adni:

Mint minden más jelenségnél, aminek viszonylag hamar lesz sok követője, ez esetben is létrejött az ellentábor. Sok cikk taglalja a japán otthonrendező guru módszereinek irrealitását, sokan például nem hisznek abban, hogy az ideális élet a minimalizmus lenne.

Az anti-KonMari-tábor úgy gondolja, nem kell feltétlenül mindentől megválnunk. Novák Viktória szerint a módszer számos vitathatatlan előnye ellenére az „egyszer s mindenkorra” mottója nagy nyomást helyez az emberre azzal, hogy végleges döntést kell hoznia az adott tárgyakkal kapcsolatban. Ő inkább azt szokta tanácsolni, hogy „amit rögtön nem tudsz elengedni, azt ne engedd el”. Szerinte például ruhák esetében félévente érdemes tartani egy alaposabb szortírozást, és rászánni az időt, mert akár a KonMari-féle vagy egyéb technikát követve selejtezünk, ez érzelmileg és fizikailag is nagyon fárasztó feladat.

Az egyszer és mindenkorra típusú megoldáson túl jócskán lehangolhatnak bennünket a közösségi médiában látottak is. A tökéletesen rendezett spájzról vagy fürdőről, a színsorrendbe pakolt játék autókról kiposztolt képek azt üzenhetik, hogy ha nekikezdünk az otthonrendezésnek, akkor minimum ez az a szint, amelyre törekednünk kell. Novák Viktória szerint nem érdemes elkedvetlenítenünk magunkat azzal, hogy rögtön minden elvágólag álljon, ehelyett érdemes kisebb kategóriákban gondolkodni, és még azoknak is kereteket szabni. „A műanyag dobozos fiókot a konyhában nem lehet rendben tartani, ez tény. De ha szabunk egy határt, hogy ettől eddig vannak a műanyag dobozok, és azon nem terjednek túl, vagy ha mégis, akkor nem hagyjuk figyelmen kívül, hanem három mozdulattal rendbe rakjuk” – tanácsolja a szakértő.

A Cheaspism blogja szerint az sem túl életszerű, hogy minden tárgynak, amellyel otthon körbevesszük magunkat, örömmel kell bennünket eltöltenie. Például nem feltétlenül teszi vidámmá az embert egy porszívó vagy egy felmosó látványa. De ahogy a blog szerzője is tanácsolja, ilyen esetekben érdemes máshogy feltenni a KonMari-féle „ez örömet szerez nekem?” kérdést, és arra összpontosítani, hogy ezek mégiscsak elengedhetetlen eszközei az otthonunk tisztán tartásának.

A KonMari-technikát azért is bírálják sokan, mert, mondjuk, egy család életében a módszer több pontja is betarthatatlan. Egy interjúban maga Marie Kondo is beismerte, hogy amióta anya, ő sem tud igazodni a KonMari-szabályokhoz. Egy családban nehezen betartható például az a KonMari-féle szabály, hogy mindig mindent oda tegyünk vissza, ahonnan elvettük. Novák Viktória életszerűbb tanácsa az, hogy ott, ahol az otthonunkban rendszeresen újratermelődik a rendetlenség, érdemes átmeneti tárolókat használni. Ez a módszer segít kereteket szabni, és ha lesz tíz szabad percünk, akkor mindent visszapakolhatunk a helyére.

Az előbbieken túl a szakértő azt is javasolja, hogy nem érdemes túlkombinálni a rendszerezést és mesterséges kategóriákban gondolkodni. Csoportosítsunk egyértelműen és ne a használat gyakorisága alapján. Nem érdemes külön stószokba pakolni a kevésbé szép darabokat, vagy külön az otthoni, utcai, alkalmi ruháinkat. Utóbbiak ugyanis nem egyértelmű rendezési elvek, ezért pár hét múlva már biztosan nem emlékszünk a pontos tartalmukra. Új évszak beköszöntével pedig nem valószínű, hogy szükséges a teljes gardróbcsere, elegendő csupán egy frissítő selejtezés. A hosszú távon is hatékony rendszerezésben az ideiglenes tárolók mellett segíthet, ha a hasonló dolgokat fegyelmezetten egy helyen tároljuk. A fiókokat dobozokkal, fiókrendezőkkel oszthatjuk fel kategóriák szerint, az akasztós szekrényben pedig ugyanolyan vállfán tárolhatjuk az egy csoportba tartozó holmikat.