Velünk lesz Szeri Viktor, a Decolonize Your Mind Society, Leiner Laura, Székely Kriszta, Saiid, Grafitember, Simor Dániel, Sarkadi Zsolt, Cuhorka Emese és sokan mások.
Áprilisban 24,5 százalékon álltunk, miközben az eurózóna átlaga 7, a teljes uniós átlag pedig 8,1 százalék volt.
Az Eurostat áprilisra vonatkozó, most megjelent végleges adatai szerint továbbra is messze Magyarországon a legnagyobb mértékű az éves pénzromlás mértéke az unióban. A 24,5 százalékos magyar infláció után Lettország következik, de már csak 15 százalékkal.
Számokban:
- A legalacsonyabb értéket, 2,7 százalékot Luxemburgban mérték
- Ha a sok szempontból kivételes helyzetben lévő Luxemburgot nem nézzük, akkor Belgiumban és Spanyolországban a legkedvezőbb a helyzet, 3,3 és 3,8 százalékkal.
- Az eurózónában 7 százalékos volt az infláció, ez nagyon kismértékű emelkedés a márciusi 6,9 százalékhoz képest.
- Az Európai Unió összes országának átlagos inflációja 8,1 százalékos volt.
Hónapról-hónapra nézve a magyar adat nem kiugróan rossz, márciushoz képest áprilisban csak 0,7 százalékos volt az emelkedés, ami csaknem megegyezik az eurózóna 0,6 százalékos havi inflációjával. A probléma az, hogy a magyar drágulás az átlagnál jóval magasabb szinten lassult le. Pedig csökkenésre is van példa, ezúttal Csehországban 0,1, Belgiumban pedig 1,3 százalékos minuszt hozott a havi adat.
A drágulást Magyarországhoz hasonlóan az eurózónában is leginkább az élelmiszerek inflációja hajtja, ez 2,75 százalékot képviselt a 7 százalékból. A szolgáltatások 2,21, a nem energetikához tartozó ipari termékek 1,62 százalékot képviseltek, az energia pedig már csak 0,38 százalékponttal járult hozzá az összesített értékhez.
