Az elrejtett 664 millió euró: az európai pártok adományainak túlnyomó része ismeretlen forrásból érkezik

Hiányos információk állnak rendelkezésre az európai politikai pártok finanszírozásáról, ami visszaélésekhez vezethet, és gyengíti a pártokba vetett bizalmat is – állapította meg egy nemzetközi újságírói kutatás, amelyet a Follow The Money nevű holland szerkesztőség vezetett.

A kutatásból kiderült, hogy az uniós tagállamok politikai pártjai – melyek már az Európai Parlament tagjai, vagy nagy eséllyel bejutnak oda a mostani választásokon – 2019 és 2022 között 941 millió eurónyi (mai árfolyamon több mint 362 milliárd forint) adományt kaptak. 664 millió euró (több mint 255 milliárd forint) esetében azonban nem világos, hogy ki adományozta a pénzt.

Az egyes uniós országokban más-más szabályok vonatkoznak arra, hogy a pártok kitől fogadhatnak el adományt, és hogy nyilvánosságra kell-e hozni az adományozóik nevét. A transzparencia főként az olyan fejlett nyugat-európai országokban gyengébb, mint például Németország vagy Franciaország, de máshol is vannak problémák az átláthatósággal – derül ki a kutatásból, melyben 24 ország 50 újságírója vett részt. A Direkt36 is megismerte a kutatás főbb megállapításait.

„Ha megnézzük a rendelkezésre álló számokat és a politikai pártok és jelöltjeik pénzügyeinek átláthatóságát, az összkép nagyon kiábrándító” – mondta Wouter Wolfs belga politológus. Wolfs szerint a probléma része az is, hogy a pártok pénzügyi elszámolásainak ellenőrzéséért felelős hatóságok alulfinanszírozottak vagy nem mindig függetlenek. „Minden szabály a végrehajtáson és az ellenőrzéseken áll vagy bukik” – tette hozzá a politológus.

Van példa arra is, amikor az adományozók valamilyen szívességért cserébe adják a pénzt. Bulgáriában például 2021-ben Nyikolaj Szabev, a legnagyobb magánpostai szolgáltató tulajdonosa 50 ezer eurót adományozott a „Továbbra is változtatunk” nevű pártnak. A párt ezek után megválasztotta Szabevet a közlekedési és hírközlési miniszteri posztra, aki miniszterként az állami postát is irányította, amely saját magáncégének legnagyobb versenytársa.

Lettország a legtranszparensebb országok közé tartozik a vizsgálat szerint, a balti országban minden adományozó nevét és születési adataikat is nyilvánosságra hozzák. A rendszert azonban így is ki lehet játszani. Többször is előfordult ugyanis, hogy bizonyos üzletemberek strómanokat használtak, hogy elrejtsék személyazonosságukat, így mások nevében küldték az adományt a pártoknak, amelyektől aztán valamilyen szívességet vártak el cserébe.

A Follow The Money emlékeztet arra, hogy a politikusok iránti bizalom alacsony, az európaiak a politikai pártokat tartják a leginkább korrupt intézménynek, jóval megelőzve a magánvállalatokat, a pénzügyi szervezeteket és a közszférát. Az Eurobarométer uniós szintű közvélemény-kutatása szerint 10 európaiból 6 gondolja úgy, hogy a politikai pártok körében gyakori a korrupció. Még többen aggódnak amiatt, hogy hiányzik a pártok pénzügyeinek felügyelete és átláthatósága.

49 millió ajándékba

A nemzetközi vizsgálat Magyarországot pártfinanszírozás szempontjából a transzparensebb országok közé sorolta, mivel a magyar pártok kötelesek minden évben feltölteni a weboldalukra a költségvetési adataikat, az ötszázezer forint feletti összegek adományozóinak nevét pedig nyilvánosságra kell hozniuk. Ez sem biztosítja ugyanakkor a teljes átláthatóságot, ugyanis a pártok csak neveket közölnek, viszont olyan adatokat – például születési dátum vagy lakcím –, amelyek alapján be lehetne azonosítani a támogatókat, nem tesznek közzé.

A magyar helyzetet emellett bonyolítja, hogy a politikai kampányokban a pártoktól elvileg független, de velük együttműködő, vagy legalábbis őket támogató szereplők is részt vesznek. Rendszeresek például az olyan, a Fidesz érdekeit szolgáló kampányok, amelyeket civil szervezetek – például a CÖF –, vagy kormánnyal szimpatizáló közösségi médiás szereplők hajtanak végre, gyakran kormányközeli forrásokból. Sőt, Magyarországon az is általánossá vált, hogy közvetlenül a kormány folytat nyilvánvalóan politikai célú hirdetési kampányokat. Az ellenzéki oldalon is megjelentek olyan szereplők – például internetes kiadványok –, amelyek nyilvánvalóan politikai célokat szolgálva működnek.

„Nem vagyok optimista a magyar pártfinanszírozással kapcsolatban. El kellene fogadni, hogy a pártrendszer működtetése sok pénzbe kerül” – mondta Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója a Direkt36-nak.

„Ahhoz, hogy felszámoljuk a korrupciót a mostaninál nagyobb összegű és sokkal jobban ellenőrzött célokra adott közpénzzel kéne támogatni a pártokat, hogy ne trükközve kelljen megoldaniuk a fennmaradásukat” – magyarázta Ligeti.

Hozzátette azt is, hogy ehhez elengedhetetlen, hogy az Állami Számvevőszék rendszeresen és alaposan ellenőrizze a pártok pénzügyeit, és minden egyes elköltött közpénz visszakövethető legyen. Ligeti szerint nincs baj azzal, hogy a pártok adományokat is elfogadnak, viszont ahhoz, hogy a rendszer átláthatóbb legyen szerinte az adományokat „arccal, névvel kéne vállalni.”

A Direkt36 megvizsgálta Magyarország EP választáson esélyes, és 2022 előtt alapított pártjainak beszámolóit. A 2019 és 2022 közti időszak legbőkezűbb adományozója a politikai karrierje előtt vállalkozásaiból meggazdagodott korábbi miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc volt, aki csak 2021-ben közel 49 millió forintot adományozott pártjának, a Demokratikus Koalíciónak. Dobrev Klára, a DK európai parlamenti képviselője a 4 év során közel 9 millió forintot adományozott a pártnak.

Megkeresésünkre a DK sajtóirodája azt nyilatkozta, hogy Gyurcsány, Dobrev és a párt többi európai parlamenti, országgyűlési és önkormányzati képviselője is saját fizetéséből támogatja a DK-t.

„2021-ben az egész országot átfogó előválasztás apropóján támogatta a pártot Gyurcsány Ferenc” – írták válaszukban.

Nem ritka, hogy az Európai Parlament képviselői – akik havonta bruttó több mint 3,8 millió forintnak megfelelő összeget keresnek – a tagdíj mellett adományokat is fizetnek a pártjaiknak. Az ötszázezer forint feletti adományok listájából látszik, hogy a vizsgált négy év alatt a Fidesznek például Trócsányi László közel 4 millió forintot, Deli Andor több mint 4,5 millió forintot, Kósa Ádám több mint 5,7 millió forintot adományozott. A Momentum másfél millió forintot kapott Donáth Annától, és szintén ekkora összeget Cseh Katalintól.

A vizsgált időszakban toronymagasan a Fidesz kapta a legtöbb adományt – közel másfélmilliárd forintot – melynek nagy része ötszázezer forint alatti összeg volt, tehát ezek esetében nem ismert az adományozó személye. A nevesített adományozók között a HVG korábban beazonosított állami üzletekben érdekelt vállalkozókat is, például a WHB építőipari csoport tulajdonosát, Paár Attilát.

A Fidesz több mint kétszer akkora összeget gyűjtött össze a négy év során, mint az őket a sorban követő DK, amely több mint 611 millió forintot kapott. A harmadik legnagyobb összeget az MSZP gyűjtötte, a pártnak több mint 502 millió forintot adományoztak magánszemélyek.

Ha szeretnéd követni a Direkt36 további cikkeit, iratkozz fel a nyomozásainkról szóló értesítésekre.