A Panama-iratok kiszivárogtatója attól tart, hogy az oroszok végezni akarnak vele

2022. július 22. – 10:59

A Panama-iratok kiszivárogtatója attól tart, hogy az oroszok végezni akarnak vele
Bastian Obermayer és Frederik Obermaier titkos csatornán készítették az interjút – Fotó: papertrail media

Másolás

Vágólapra másolva

Több mint hat év telt el azóta, hogy 2016 áprilisában kirobbant a Panama-iratok ügye. Egy offshore cégek létrehozásával és működtetésével foglalkozó, Mossack Fonseca nevű panamai ügyvédi iroda belső iratanyaga szivárgott ki, amelynek köszönhetően fény derült többek között Vlagyimir Putyin belső körének milliárdos ügyleteire, számos vezető – köztük az izlandi és a pakisztáni miniszterelnök – titkos üzleteire, és részleteket tudhattunk meg magyar politikusok és gazdasági szereplők offshore céges tevékenységéről is.

A Panama-iratok volt akkor az addigi legnagyobb méretű kiszivárogtatás, de máig nem tudni, hogy ki volt a forrása. Az iratokat két német újságíró, Bastian Obermayer és Frederik Obermaier szerezte meg, akik akkor a Süddeutsche Zeitung nevű napilapnál dolgoztak. A két újságíró – akik ma már a Spiegel magazinnak dolgoznak – most interjút készített az iratok forrásával, aki ugyan továbbra sem fedi fel a kilétét, de elárul részleteket a motivációjáról, az ügy kirobbanásának utóéletéről, és beszél arról is, hogy szerinte az offshore üzletek milyen szerepet játszanak Oroszország háborús agressziójában.

Az interjút egyszerre közli a Panama-iratok feldolgozásában eredetileg részt vevő újságírócsapat több tagja, így a Direkt36 is, amely az egyetlen magyar partner volt a hat évvel ezelőtti, a Tényfeltáró Újságírók Nemzetközi Konzorciuma (ICIJ) által vezetett tényfeltáró projektben.

A forrás továbbra is annyira ügyel a biztonságára, hogy az interjút egy számítógépes kapcsolaton keresztül – azon belül titkosított csatornán – adta, és most sem fedte fel a kilétét. A német újságírók továbbra is csak John Doe-ként hivatkoznak rá, amivel az angol nyelvben az ismeretlen személyazonosságú embereket szokták illetni.

Amikor az interjúban megkérdezték tőle, hogy megfordult-e a fejében, hogy kiáll a nyilvánosság elé, azt mondta, hogy ugyan felmerült benne az a kérdés, hogy kapjon elismerést azért, amit tett, de „a hírnév soha nem volt része a képletnek”. Hozzátette:

„Az egyetlen megfontolás az volt, hogy életben maradjak legalább addig, amíg valaki elmeséli a történetet.”

Az interjúból kiderült, hogy először egyébként nem is a Süddeutsche Zeitung újságíróit kereste meg a később Panama-iratokként ismertté vált dokumentumokkal, hanem kapcsolatba lépett olyan nagy amerikai lapok újságíróival, mint a New York Times és a Wall Street Journal, de őket nem érdekelték a fájlok.

A forrás jelezte, hogy továbbra sem tervezi felfedni a kilétét.

„A Panama-iratokban olyan sok különböző, nemzeteken átívelő bűnszervezet szerepel – amelyek közül néhányan kormányzati kötődéssel is rendelkeznek –, hogy nehéz elképzelni azt, hogy számomra bármikor is biztonságos lesz vállalnom a nyilvánosságot” – mondta.

Az interjúban szó esik arról is, hogy az offshore cégeknek milyen szerepük van a világban jelenleg zajló konfliktusokban. „Putyin nagyobb veszélyt jelent az Egyesült Államok számára, mint Hitler bármikor, és az offshore cégek az ő legjobb barátai [ebben]. Offshore cégek pénzelik az orosz hadsereget, amely ártatlan civileket öl meg Ukrajnában, ahogy Putyin rakétái bevásárlóközpontokat vesznek célba” – fogalmazott a forrás, hozzátéve, hogy az afrikai ásványkincseket megszerző kínai konglomerátumok is sokszor offshore cégek mögé bújnak.

„Az offshore cégek teszik lehetővé ezeket a borzalmakat azáltal, hogy kiiktatják a társadalomból az elszámoltathatóságot. Elszámoltathatóság nélkül azonban a társadalmak nem tudnak működni” – fogalmazott a forrás.

A kiszivárogtató ezzel arra utalt, hogy az offshore cégek olyan országokban (például egzotikus karibi államokban) vannak bejegyezve, ahol rendkívül nehéz hozzáférni ezeknek a cégeknek a tulajdonosi adataihoz, így alkalmasak titkos üzletelésre vagy megkérdőjelezhető módon szerzett vagyonok elbújtatására.

A Panama-iratokból számos részlet kiderült arról, hogy Putyin és környezete (köztük egyik legközelebbi barátja, a csellista Szergej Roldugin) dollármilliárdokat mozgat különböző offshore cégeken keresztül. Az orosz kormány dühösen reagált ezekre a hírekre, és Putyin maga személyesen „provokációnak” nevezte a Panama-iratokat.

Amikor a német újságírók megkérdezték a kiszivárogtatót, hogy tart-e Oroszország bosszújától, akkor arra ezt válaszolta: „Ez egy kockázat, amivel együtt élek, miután az orosz kormány kifejezésre juttatta azt, hogy holtan szeretnének látni.” A forrás ezt arra alapozta, hogy a Russia Today nevű orosz propagandacsatorna sugárzott egy kétrészes filmet a Panama-iratokról, ami egy olyan elképzelt jelenettel indult, amelyben a dokumentumok forrása súlyos, kínzásokból eredő fejsérülést szenved.

Az interjúból kiderül, hogy a forrásnak nincs túl jó véleménye a német kormányról sem. Amikor az újságírók szóba hozták, hogy 2017-ben (tehát a Panama-iratok kirobbanása utáni évben) a német rendőrség is hozzájutott a Mossack Fonseca irataihoz, akkor a forrás megerősítette, hogy azokat ő adta át a hatóságoknak. Közölte, hogy ezt azért tette, mert szerinte világos volt, hogy a dokumentumokban szereplő bűncselekmények nem maradhattak következmények nélkül. Elmesélte, hogy kidolgozott egy egyezséget a német hatóságokkal, amelynek egyik eleme volt, hogy pénzt kap az iratokért cserébe, másrészt biztosítják az ő és családja védelmét. Állítása szerint azonban a német kormány nem sokkal később megsértette ezt a megállapodást, és ezzel veszélybe került a biztonsága.

Az újságírók megkérdezték tőle, hogy miért nem volt elégedett a német hatóságok hozzáállásával, amikor azok a sajtóhírek szerint 5 millió eurót adtak neki. A forrás nem erősítette meg ezt az összeget, csak annyit mondott, hogy a német hatóságok nem tartották be azt a pénzügyi megállapodást, amit kötöttek. Hozzátette, hogy bizonyos fokú védelmet ígértek neki, de szerinte az ő helyzetében ennél komolyabb intézkedésekre lett volna szükség.

A forrás szerint az Egyesült Államok is tehetne sokkal többet az offshore cégek használata ellen. Szerinte például az Oroszország elleni szankcióknál sem az oligarchák jachtjaira kellene koncentrálni, hanem az amerikai hatóságok rajtaüthetnének az Egyesült Államok területén működő offshore szolgáltatókon (ezek olyan cégek és ügyvédi irodák, amelyek a vagyonuk elrejtésében érdekelt üzletembereknek segítenek offshore cégeket létrehozni), „aminek az lenne az üzenete, hogy ez a fajta tevékenység nem elfogadható többé”.

Bár a forrást nagy elégedettséggel és büszkeséggel töltötte el az, hogy a Panama-iratoknak milyen komoly következményei voltak számos országban (Magyarországra ez nem volt igaz, itt néhány hónap alatt lezárultak a nyomozások), de szerinte még nagyon sok a tennivaló az offshore céges gyakorlat felszámolásához, és ehhez politikai akaratra van szükség. „Nyilvánosan hozzáférhető céges nyilvántartásokra van szükség a Brit Virgin-szigetektől Seychellesen és Labuánon át Delaware-ig” – fogalmazott.

„Ha ellenállást hallasz ezzel szemben, akkor az egy olyan politikus hangja, akit ki kell rúgni” – tette hozzá.

Amikor a német újságírók megkérdezték a forrástól, hogy ha vissza tudná tekerni az időt, akkor újra nyilvánosságra hozná-e az iratokat, akkor röviden annyit válaszolt: „Gondolkodás nélkül.” (A teljes interjú elolvasható a Spiegel oldalán.)

Ennek a cikknek a szerzője a Direkt36, egy nonprofit szervezet, amely olvasói támogatásokból működik. Támogasd te is a tényfeltáró újságírást, kattints, ha szeretnél csatlakozni a Direkt36 támogatói köréhez.
Kövess minket Facebookon is!