A benzinárstop példája megmutatja, miért ütnek vissza az árstopok
A Defacto blog a Magyar Közgazdaságtudományi Egyesülettel együttműködésben készül. Szerzői közgazdászok, szerkesztői Bárány Zsófia, Kabos Eszter, Szűcs Ferenc és Zawadowski Ádám, a Közép-európai Egyetem (CEU), az Oxfordi Egyetem, és a Stockholmi Egyetem kutatói.
Az állami árszabályozások vonzó gazdaságpolitikai eszközöknek tűnnek, főként magas inflációs környezetben, azonban visszaüthetnek, csakúgy, ahogy a 2021-ben bevezetett benzinárstop esetén is történt. Az árstop eltörlése utáni évben ugyanis átlagosan 11 százalékkal került többe a benzin ahhoz az árhoz képest, ami egy minden tekintetben hasonló, de árszabályozás nélküli piacon következett volna be.
2021 novemberében a folyamatosan emelkedő világpiaci kőolajárakra válaszul a magyar kormány literenként 480 forintban korlátozta a benzin és a gázolaj kiskereskedelmi fogyasztói árát. Később a nagykereskedelmi árat is hasonló szinten rögzítették.
A benzin belföldi ára az első hónapokban az árplafon közelében alakult, azonban 2022 februárjától, Oroszország Ukrajna elleni háborújának megindításával meredek emelkedésnek indult. Az árstop következtében a magyarországi kiskereskedelmi benzinár lényegesen kedvezőbben alakult, mint a környező országok benzinárai. Ez rövid távon kedvezett azoknak, akik autóval közlekedtek. Az intézkedés lényegében a kőolaj-finomítóktól és a kereskedőktől a fogyasztókhoz csoportosított át pénzt.
Az árstopot megelőző időszak (2010. január – 2021. október) adatai alapján a Magyarországhoz hasonló EU-tagországok adataiból elkészítettünk egy „szintetikus” Magyarországot, amely megmutatja, milyen pályán haladt volna a magyar benzinár a beavatkozás nélkül.
Az ábrán folytonos fekete vonallal láthatók a valós magyarországi benzinárak, míg szaggatott vonallal a szintetikusan előállított Magyarország benzinárai. Jól látható, hogy a benzinárstop bevezetését megelőzően a valós és a szintetikus árak szinte tökéletesen együtt mozognak, ami arra utal, hogy a szintetikus Magyarország feltehetően jól leköveti a valós Magyarországot.
Nem meglepő módon a benzinárstop időszakában a valós benzinár lényegesen alacsonyabb volt, mint a szintetikus módszerrel becsült ár, éppen ez volt a benzinárstop lényege is. A benzin árszintje az időszak átlagában 21,6 százalékkal volt alacsonyabb Magyarországon.
Ez azonban hiányhoz vezetett. Az alacsony árak nem közvetítették a piac számára a kereslet visszafogásának igényét. Mivel a nagykereskedelmi árat is lényegesen a piaci ár alatt maximálták, a külföldi import nem volt gazdaságos, hiszen a kereskedőknek nem érte meg azt itthon eladniuk. Egyedül a Mol finomítói kapacitása tudta ellátni az országot üzemanyaggal, az azonban nem volt képes a belföldi igények teljes kielégítésére, ráadásul bizonyos karbantartási feladatok miatt a kapacitása tovább csökkent. Mivel árban nem lehetett alkalmazkodni, így szükségszerűen hiány alakult ki a benzinkutakon, időben előrehaladva egyre gyakrabban és egyre súlyosabb mértékben. A termékhiány az árszabályozás egyik gyakori velejárója.
2022 decemberének elején már a gazdaság működőképességét is veszélyeztette az üzemanyaghiány, így december 6-án este az akkori kormány eltörölte a benzinárstopot. Ezután újra piaci árak alakultak ki az országban. Azonban az ábra alapján jól látszik, hogy ezek az árak a szintetikus árakhoz képest lényegesen, átlagosan 11,1 százalékkal magasabbak voltak 2023-ban.
Ez a benzinárstop utóhatása: egy magasabban kialakuló új árszint.
A magasabb árak kialakulásához több tényező is hozzájárulhatott. Egyrészt a benzinárstop időszaka alatt a benzinkutak beszerzési áron adták tovább a benzint és a dízelt, így sok független kút nehezen tudta fenntartani a működését, hiszen nem volt árrése az értékesített termékei döntő többségén. Az árstop időszaka alatt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján 53 benzinkút zárt be, míg a megelőző években 10 körül alakult ez a szám. E kutak bezárása csökkentette a piaci versenyt. Az árstop eltörlésével ráadásul egy olyan időszak vette kezdetét, amikor a kutak könnyen kísérletezhettek áremeléssel, és figyelhették a versenytársak reakcióit, hiszen új piaci egyensúlynak kellett kialakulnia. Mivel a korábbi veszteségeiket a benzinkutak vélhetően szerették volna visszahozni, így a versenytársak áremelésére könnyen áremeléssel reagáltak. Végezetül, a fogyasztók az árstop időszaka alatt hozzászoktak ahhoz, hogy a magasabb kiszolgálási színvonalú, márkás (úgynevezett „színes”) kutakon is ugyanannyi az ár, tehát többen mentek oda. Ennek következtében csökkent a fogyasztók által az alacsony ár keresésével generált verseny, bár ez vélhetően idővel újra megélénkült.
Összességében tehát az látható, hogy a piaci versenybe való beavatkozás a piaci egyensúly felborulása miatt termékhiányhoz vezethet, miközben a piac szerkezetének átformálása miatt a rövid távon kedvező árak hosszabb távon magasabb árakkal bosszulhatják meg magukat.
A Defacto szerint tehát nem érdemes a piaci viszonyokba beavatkozni, mert többet lehet ártani vele, mint nyerni.
Ha szeretne a Defactoelemzések megjelenéséről email-tájékoztatót kapni, kattintson ide!
