Így változik az életünk pénzügyi szempontból 2026-ban

A 2026-os év is bővelkedik majd pénzügyi szempontból fontos változásokban, akár ami a jövedelmi helyzetünket, akár, ami a szabályozást illeti – derül ki a BiztosDöntés.hu szakértői által összegyűjtött adatokból. Miután választási évről van szó, jelentősebb költségvetési hatással járó, egyszeri juttatásokkal is számolni lehet, de természetesen nem maradtak új szabályozók nélkül a pénzügyi szolgáltatók sem.

A minimálbér emelése és közvetett hatásai

Jelentősen emelkedik a minimálbér

A hároméves bérmegállapodásban szereplőtől kissé elmaradó mértékben ugyan, de jelentősen emelkedik 2026-ban a minimálbér: a bruttó összeg 290 800 forintról 322 800 forintra emelkedik, ami 11 százalékos növekedés 2025-höz képest. A nettó minimálbér összege így 193 400 forint környékéről 214 662 forintra nő. A garantált bérminimum hét százalékkal, bruttó 348 800 forintról 373 200 forintra nő, ami 248 178 forintos nettó jövedelmet jelent.

A minimálbér emelkedésének hatása a teljes munkaerőpiacon is érződik majd, így – miután az év egészére 3 és 4 százalék közötti inflációt várnak az elemzők – folytatódhat a reálbérek évek óta tartó emelkedése is.

Nő az önsegélyező pénztári szolgáltatások igényelhető összege

Miután az egészségpénztári szolgáltatások közül több, önsegélyező jellegű elem is a minimálbér összegéhez kötött, emelkednek az ezeknél igénybe vehető összegek is. A lakáshitel-törlesztésére például a mindenkori bruttó minimálbér 15 százalékát lehet havonta fordítani, ami azt jelenti, hogy a maximális összeg itt 43 620-ról 48 420 forintra emelkedik. Hasonló a helyzet a beiskolázási támogatásnál, amelynek összege a havi bruttó minimálbér összegével egyenlő, tehát itt 290 800 forintról 322 800 forintra nő az igényelhető keret.

Az önsegélyező szolgáltatásokra egyébként egyre többet költenek az egészségpénztári tagok: a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint csak a lakáshitel-törlesztés támogatására bő 3,4 milliárd forintot fordítottak 2025. első kilenc hónapjában, miközben a megelőző év egészében még nagyjából 3 milliárdot.

Adókedvezmények, nyugdíj, egyszeri juttatások

Jön a tizennegyedik havi nyugdíj első részlete

A nyugdíjasok jövőre a februári nyugdíjon és a 13. havi juttatáson felül 14. havi nyugdíjra is jogosultak lesznek. Ennek összege az első kifizetési évben a nyugdíj 25 százaléka, amelynek a kormány döntése szerint 2030-ig el kell érnie a teljes nyugellátás összegét.

A 40 év alatti, kétgyermekes anyákra is kiterjed az szja-mentesség

Az szja-mentesség a két- vagy háromgyermekes anyákat illeti meg, vér szerinti és örökbefogadott gyermekek után egyaránt. A jogosultság feltétele, hogy az anya a gyermekek jogán családi pótlékra legyen jogosult, vagy ez a jogosultság legalább 12 éven keresztül fennálljon.

A kedvezmény élethosszig tartó, és a teljes fizetendő személyi jövedelemadó alóli mentességet jelenti. A jogosultság megszűnhet, ha váláskor a gyermek az apához kerül, és az anya nem rendelkezett legalább 12 év családi pótlékra jogosultsággal.

A bevezetés fokozatosan, életkor és gyermekszám szerint történik:

• 2025. október 1-től: háromgyermekes anyák
• 2026. január 1-től: kétgyermekes, 40 év alatti anyák; 30 év alatti anyák 30 éves korukig
• 2027. január 1-től: kétgyermekes, 40–50 éves anyák
• 2028. január 1-től: kétgyerekes 50–60 éves édesanyák
• 2029. január 1-től: kétgyermekes, 60 év feletti anyák

Újra érkezik a fegyverpénz

Négy év szünet után újra megkapják a fegyverpénz néven ismert juttatást a fegyveres és rendvédelmi szervek dolgozói. A fegyverpénz ezúttal is hathavi illetménynek megfelelő összeg lesz, amely februárban érkezik majd meg az érintettekhez. A vezetői szinten akár ötmillió forintot is meghaladó juttatás költségvetési hatása egyáltalán nem elhanyagolható: a 2026-os büdzsében 450 milliárd forint szerepel erre a célra.

Marad a bő választék a támogatott hiteleknél

Szinte mindent visz az Otthon Start

Ahogy arra számítani lehetett, az évi legfeljebb 3 százalékos kamat mellett elérhető Otthon Start hitel óriási lendületet adott a lakáshitelek piacának: októberben soha nem látott összegben, több mint 250 milliárd forint értékben kötöttek lakáshitel-szerződéseket a bankok. Persze arra is számítani lehet, hogy ez nem tart ki az idők végezetéig, ám az biztosra vehető, hogy 2026. első felében az Otthon Start határozza majd meg a lakáshitelek iránti kereslet alakulását.

Mindezek alapján nem meglepő, hogy a bankok is kiemelt figyelmet fordítanak erre a konstrukcióra: az Erste például 200 ezer forint jóváírást ad a feltételek teljesítése esetén, ami további 160 ezer forinttal egészíthető ki, ha a pár mindkét tagja új számlát nyit a pénzintézetnél, illetve vagyon- és hitelfedezeti biztosítást is helyben kötnek a hitel mellé.

A Gránit Bank 2,85 százalékos, akciós kamattal kínálja a hitelt, ami mellé 200 ezer forint egyszeri jóváírás is járhat. Utóbbi további 60-60 ezer forinttal egészülhet ki, ha az igénylő pár mindkét tagja szelfivel és ajánlókóddal nyit számlát a kölcsön igénylésével párhuzamosan.

Az OTP Banknál egy éves türelmi idővel is igényelhető a támogatott kölcsön, amelynek időszaka alatt csak kamatot törleszt az ügyfél. Emellett az induló díjaknál is ad kedvezményeket a hitelintézet.

A K&H most futó akciójában 200 ezer forint jóváírás járhat a hitel mellé, ha az ügyfél K&H otthonbiztosítást is köt, és pozitív marketing nyilatkozatot tesz. Az UniCredit Bank most futó akciójában pedig egy havi törlesztőrészletet, de legalább 100 ezer forintot írnak jóvá a feltételeket teljesítő igénylők számláján.

Marad a csok plusz is

A gyermekvállalást tervező párok számára kedvező hír, hogy az új, támogatott hitel megjelenése mellett is megmaradt, és 2026-ban is elérhető lesz az igen kedvező feltételekkel igényelhető csok plusz: a konstrukció révén három gyerekre akár 50 millió forint összegű, fix 3 százalékos kamatú hitelt is fel lehet venni. Ráadásul gyermekvállalási támogatás is jár hozzá: a hitel felvételét követően megszülető második és minden további gyermek után 10-10 millió forinttal csökken a fennálló tőketartozás.

A csok plusz kombinálható az Otthon Starttal is: így akár 100 millió forint hitelhez is hozzá lehet jutni kedvezményes, legfeljebb 3 százalékos fix kamattal. A falusi csok támogatásnál sincs változás, így meglévő gyerekre akár egyedülálló szülők is kaphatnak vissza nem térítendő támogatást az úgynevezett preferált kistelepüléseken.

Fontos határidő jár le a babavárónál

Változatlan feltételekkel lesz elérhető 2026-ban a babaváró hitel és a munkáshitel: előbbinél 11 millió, utóbbinál 4 millió forint az igényelhető maximális összeg. Mindkét konstrukció kamatmentes, ám a babavárónál a kamatmentesség feltétele a gyermekvállalás is.

A bankok továbbra is kiemelt termékként kezelik a babavárót, amit jól mutat, hogy százezer forint feletti egyszeri jóváírás is járhat önmagában a hitel felvételéért cserébe. A Gránit Bank 180 ezer forint egyszeri jóváírást ad a babaváró hitelek mellé. Ha az igénylők új ügyfelek, és online nyitnak számlát ajánlókóddal, további 60-60 ezer forint jóváírást kaphatnak.

Az Erste például 150 ezer forint kedvezménnyel kínálja a babaváró hitelt, ha annak összege eléri a 11 millió forintot, illetve az adó vagy az adóstárs „aktív” számlával rendelkezik a banknál.

A MagNet Bank is 150 ezer forint jóváírást ad, ha az igényelt összeg legalább 8 millió forint és az adósnak és adóstársnak is van MagNetes bankszámlája vagy most nyitnak.

A korábban babaváró hitelt felvevők egy részének viszont közeledik egy fontos, 2026-os határidő. Azoknál a pároknál ugyanis, akik 2019. július 1. és 2021. június 30. között vették fel a kölcsönt, és akiknél az eredetileg meghatározott 5 éves gyermekvállalási határidő 2024. július 1. és 2026. június 30. közé esett volna, a határidőt egységesen 2026. július 1-jére tolták ki. Ez a dátum jelenti a kamatmentesség megőrzésének végső időpontját: tehát ha ez a határidő már nem módosul, a már élő babaváró-szerződések egy részénél életbe lép a kamatfizetési kötelezettség.

Jön a közszolgálati otthontámogatás

Novemberben jelent meg a kormányrendelet a közszolgálati dolgozóknak járó, évi nettó egymillió forintos otthontámogatásról, amely jelentős segítséget nyújt a lakásvásárlás előtt állóknak és a meglévő hitelüket törlesztőknek. Fontos, hogy a közszolgálati dolgozók otthontámogatása a jogszabályban meghatározott körnek alanyi jogon jár, de nem automatikusan. Munkáltatói regisztráció előzi meg és a jogosult munkavállalónak is igénylést kell benyújtani.

Napi pénzügyek, adósságfék-szabályok, bankszámlák

Nem változnak a bankszámlák díjai – legalábbis az év közepéig

A napi pénzügyek szempontjából nagyon fontos tényező, hogy a korábban vállalt önkéntes moratórium miatt 2026. első felében a lakossági bankszámláknál nem hajtják végre a szokásos, legfeljebb az előző évi inflációnak megfelelő díjemeléseket a bankok. A pénzügyi szolgáltatók viszont az év közepétől már korrigálhatnak a díjakon, amit feltehetően meg is tesznek majd, hogy némileg ellensúlyozzák a különadó megemeléséből és a készpénzfelvételi limit duplázásából eredő veszteségeket.

A számlavezető ügyfelekért ezzel együtt változatlanul kiélezett a verseny, ami tetten érhető az egyszeri jóváírások alkalmazásán is. Az Erste most 40 ezer forintot ad az online számlanyitásért a feltételek teljesítése esetén. A Gránit Banknál a szelfis számlanyitás most 40 ezer forintot érhet, ami további 20 ezer forinttal egészülhet ki, ha ajánlókóddal nyitják a számlát.

Az OTP Bank most 30 ezer forintot ír jóvá a számlához kapcsolódó Perselyben, és RTL+ Premium előfizetés is jár, ha teljesülnek a kért feltételek. Az MBH Bank MBH Tripla nevű akciójában akár összesen 165 ezer forint kedvezményt is kaphatnak azok az új számlát nyitó ügyfelek, akik teljesen ki tudják használni a banki, biztosítói, és bankon túli szolgáltatásoknál felkínált kedvezményeket. Az UniCredit Bank pedig 35 ezer forintos egyszeri jóváírást, és fél évig nulla forintos számlavezetési díjat kínál az új érkezőként számlát nyitó ügyfeleknek.

Megszűnhet az alapszámla díjmentessége

A fokozatosan mérséklődő infláció nyomán megszűnhet 2026-ban az alapszámlák díjmentessége is. A pénzintézetek azt vállalták, hogy az alapszámlát havi számlavezetési díjtól mentesen teszik elérhetővé addig, míg az éves infláció mértéke három egymást követő hónapban nem csúszik a jegybanki cél – vagyis négy százalék – alá.

Ez a feltétel várhatóan februárra teljesül majd, így a szokásos, 60 napos átfutási időt figyelembe véve április-májustól számlavezetési díjat is felszámolhatnak az alapszámla-konstrukcióiknál a bankok. Az alapszámlák havi díja nem haladhatja meg az előző évi bruttó minimálbér összegének 0,5 százalékát: így a maximum 1 454 forint lehet.

Kedvezőbb csomagot ajánlhatnak a bankok

A bankszámlával rendelkezők a szokásos, az év elején érkező éves díjkimutatással együtt mostantól tájékoztatást kapnak arról is, ha számukra kedvezőbb számlacsomag érhető el a számlavezető pénzintézetnél. Fontos viszont, hogy a bank csak olyan számlacsomagot ajánlhat, amelynek feltételeinek az ügyfél a rendelkezésre álló adatok alapján megfelel. Az ajánlást és az éves díjkimutatást a bankoknak egy küldeményben kell eljuttatniuk, ugyanazon a csatornán, ahol a díjkimutatás is elérhető.

Nem minden ügyfél kap értesítést, csak azok, akik nagykorúak és az előző teljes naptári évben változatlan számlacsomagot használtak. Kimaradnak az alapszámlák, az adósságtörlesztési és megélhetési számlák, valamint a speciális ügyfélkörhöz tartozó – például prémium, privátbanki vagy diák – számlák tulajdonosai.

Az MNB jó gyakorlatnak tartja, ha a bank a díjkimutatás adatai alapján számolja ki, hogy melyik csomag jelenthet tényleges megtakarítást. A kalkuláció során nem vehetők figyelembe az egy évnél rövidebb ideig érvényes kedvezmények vagy olyan feltételek, amelyeket az ügyfél várhatóan nem tud teljesíteni. Az ajánlott számlacsomagnak szolgáltatási szintben meg kell egyeznie a meglévővel, és jellemzően csak akkor indokolt az ajánlás, ha legalább évi 1 000 forintos megtakarítás érhető el. Szintén nagyon fontos, hogy a kedvezőbb számlacsomagra történő váltásért az ügyfelet semmilyen díj nem terhelheti.

Duplázódik a készpénzfelvételi limit

Februártól az eddigi duplájára, 300 ezer forintra nő a bankkártyás készpénzfelvétel díjmentességének az értékhatára. A keretrendszer ugyanakkor nem változik, vagyis a lehetőség csak egy bankszámlához kapcsolható, és havonta legfeljebb két tranzakcióra vonatkozik.

A két ingyenes tranzakció bármely magyarországi ATM-nél végrehajtható, nem kell a saját bank készülékét keresni. Szintén fontos kitétel, hogy a bankok a készpénzfelvétel műveletenkénti értékhatárát nem vihetik 150 ezer forint alá. Erre a kikötésre azért lehetett szükség, mert a pénzintézetek sok esetben korlátozzák az idegen kártyával egy tranzakció keretében felvehető összeget.

A Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint mindenesetre a belföldi kártyás készpénzfelvételek összegének változása önmagában nem feltétlenül indokolná a limit duplázását: 2025. harmadik negyedévében összesen 2346,4 milliárd forint készpénzt vettek fel Magyarországon, ami 2,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi mennyiséget. A tranzakciók száma pedig még vissza is esett éves összevetésben: a július és szeptember között regisztrált, 20,34 millió művelet 4,5 százalékkal kevesebb volt az egy évvel korábbinál.

Az egész éves adatokat vizsgálva is hasonló a kép. A jegybank adatai szerint 2024-ben a hazai ATM-es készpénzfelvételek száma 3,6 százalékkal, az összértéke pedig 1,6 százalékkal esett vissza: előbbi 85,7 millió darabra, utóbbi pedig 9 029 milliárd forintra.

Egyre több településen találkozhatunk ATM-mel

A vállalt ütemterv értelmében 2026. végére minden, ötszáz fő feletti lélekszámú településen bankjegykiadó automatát kell, hogy telepítsenek a pénzintézetek: ez azt jelenti, hogy ismét több százzal emelkedhet a Magyarországon működő ATM-ek száma.

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint pedig már most is jól látszanak az ATM-telepítés hatásai: szeptember végén rekordszámú, jóval több mint 5 400 készülék működött országszerte, 6,4 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ha a telepítési program a végére ér (tehát minden településen működik majd ATM), akár a hétezret is megközelítheti a készülékek száma.

Szigorodnak a JTM-szabályok

2026-tól változik a jövedelemarányos törlesztési mutatóra (JTM) vonatkozó szabályozás. Ez alapján jövőre a 800 ezer forint alatti nettó jövedelem legfeljebb 50 százaléka fordítható majd hiteltörlesztésre, míg 800 ezer forinttól 60 százalék a plafon. További változás, hogy az a hitelösszeg, amely mentesül a JTM-korlát alól 450 ezerről 550 ezer forintra emelkedik. Az ilyen, kis összegű kölcsönöknél a pénzügyi szolgáltató maga dönt, hogy kit, milyen feltételekkel hitelez.