„A tudományt támogatni kell. De nem így” – Tanács Zoltán technológiai miniszter is reagált Krausz Ferencék szerződésének felmondására

Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter Facebook-bejegyzésben reagált arra, hogy az új kormány felmondja a Krausz Ferenc nevével fémjelzett Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvánnyal kötött, több évre szóló, 261,7 milliárd forintos finanszírozási szerződést. Tanács a posztját úgy kezdi, hogy „a tudományt támogatni kell. De nem így”, és szerinte nem a kutatás vagy a csúcstudomány támogatásával van probléma, hanem azzal, hogy ekkora közpénzt egy alapítványi struktúrába szerveztek ki korlátozott demokratikus kontroll mellett.

A bejegyzés szerint a Tisza-kormány egyik legfontosabb vállalása lesz a kutatás-fejlesztési források jelentős növelése. Tanács azt írta, Magyarország jelenleg GDP-arányosan nagyjából 1,3 százalékot fordít kutatás-fejlesztésre, miközben az uniós átlag 2 százalék felett van. A céljuk az, hogy a ciklus végére elérjék a 2 százalékos szintet, hosszabb távon pedig megközelítsék az európai élvonalnak számító 3 százalékot. Úgy fogalmazott: „a magyar tudomány, kutatás-fejlesztés, innováció és tehetséggondozás az elmúlt években nem kapta meg azt a figyelmet, megbecsülést és kiszámítható támogatást, amely egy sikeres, versenyképes országhoz szükséges.”

Szerinte az Élvonal-program már nem egyszerű támogatási konstrukció, hanem „egy alternatív tudománypolitikai és innovációs infrastruktúra közpénzből történő felépítése”.

A program céljai között 75 tudásközpont és kutatócsoport létrehozása, 55 ezer diák bevonása tehetséggondozási programokba, valamint új kutatási és innovációs központok felépítése szerepelnek. A miniszter szerint a probléma az, hogy ez a modell a kekva-rendszer logikáját követi: „közvagyon és közfeladat kiszervezése alapítványi formába, hosszú távú szerződésekkel, erős politikai időzítéssel, korlátozott demokratikus kontrollal.” A program megvalósítása évente 40–50 milliárd forint közpénzmozgást jelent. „Ennek jelentőségét akkor értjük meg igazán, ha mellétesszük: ez az összeg a hazai K+F-re fordított állami forrásoknak nagyságrendileg akár az egyötödét is kiteheti” – írta a miniszter.

A posztban arról is írt, hogy a magyar kutatói szféra jelenleg súlyos problémákkal küzd: alacsony bérekkel, bizonytalan életpályával és kiszámíthatatlan pályázati rendszerrel. „A fiatal kutatók számára sokszor nem az a kérdés, hogy melyik magyar intézetben vagy egyetemen folytassák a munkát, hanem az, hogy érdemes-e egyáltalán itthon maradniuk” – fogalmazott.

Szerinte a megoldás egy átláthatóbb, versenyalapú és szakmailag ellenőrizhető finanszírozási rendszer lenne, amelyben a források az egyetemekhez, az MTA-hoz és a kutatóintézetekhez kerülnek. Tanács Zoltán hangsúlyozta, hogy Krausz Ferenc Nobel-díjas tudományos teljesítménye és az alapítvány kuratóriumának szakmai tekintélye nem kérdéses, de szerinte

„egy demokratikus államban a tudományos kiválóság sem jelenthet felhatalmazást arra, hogy több százmilliárd forintnyi közpénz felhasználása tartósan kikerüljön az átlátható közpolitikai irányítás és elszámoltathatóság keretei közül.”

Azt is bejelentette, hogy már megkezdte az egyeztetéseket a hazai tudomány jövőjéről, elsőként Pósfai Mihállyal, az MTA leendő elnökével tárgyalt, a következő hetekben pedig a kutatóhálózat vezetőivel és az Élvonal Alapítvány képviselőivel is találkozni fog.

Magyar Péter miniszterelnök pénteken tette közzé, hogy a kormány felbontja a Krausz Ferenc Nobel-díjas kutató alapítványával kötött 261,7 milliárd forintos szerződést, Krauszt pedig a már kifizetett 22 milliárd forint visszautalására kérik. Az esetre azóta reagált Krausz alapítványa, Hankó Balázs és Gulyás Gergely is.