Leépítés és kevesebb sportközvetítés – főleg erről beszéltek a pályázók a közmédiás meghallgatás első napján
Az új közmédiás vezetőnek meg kell szabadulnia néhány drága sportjogtól, és a jövőre jelentősen lecsökkentett költségvetés (várhatóan 80–100 milliárd forint között lesz a közmédia 2027-es költségvetése) miatt valószínűleg komolyabb leépítésbe is kell kezdenie. Ezek a feladatok várnak a Magyar Rádió és Televízió leendő vezérigazgatójára, legalábbis ezt lehetett kiolvasni a jelöltek csütörtöki meghallgatásából. Digitalizáció, multiplatform szemlélet és streaming – ezek pedig azok a sűrűn előkerülő kifejezések voltak, amivel a pályázók próbálták körbeírni a terveiket a közmédia megújítására.
A Magyar Rádió és Televízió vezérigazgatói posztjáért 14-en voltak versenyben a meghallgatások előtt, közülük nyolc pályázót hallgatott meg a Független Közmédia Testület csütörtökön. A nap végére 13 jelölt maradt, ugyanis Dávid-Joó Zsanett, az M1 csatorna korábbi műsorvezetője a meghallgatáson jelentette be, hogy visszalép a jelöltségtől. A vártnál rövidebbre sikerült meghallgatásán Dávid-Joó Zsanett azt állította, hogy az közmédia átmeneti vezetése azért küldte el, mert pályázott a vezérigazgatói posztra. A közmédia nem így látja a történteket, szerintük a műsorvezető elküldése a november elején megkezdett csoportos létszámcsökkentés része, és erről még azelőtt értesítették, hogy lejárt volna a határidő a pályázat benyújtására.
A szakmában Pierre-ként ismert Herman Péter, az RTL Magyarország korábbi kreatív producere kezdte a meghallgatások sorát. Azt mondta, hogy az elmúlt 16 évben propagandatévé lett a közmédiából, az új vezérigazgatónak vissza kell szerezni a nézők bizalmát. Szerinte a nézők eléréséhez elengedhetetlen, hogy rendszeresen jelentkezzenek hazai sorozatokkal. Elmondta, hogy nem akar közpénzből csinálni egy új RTL-t.
Bakonyi Péter, a Duna Televízió korábbi programigazgatója, az MCC és a Magyar Művészeti Akadémia egykori kommunikációs vezetője okozta a csütörtöki meghallgatás egyik legszürreálisabb pillanatát. Egy kérdésre válaszolva kifejtette, hogy ha a népszerű videójátékokba bele lehetne tenni az egri vár ostromát vagy a Don-kanyari csatát, az sokkal érdekesebbé tenné például a történelemoktatást. Nem tartja hátránynak, hogy sokat dolgozott Fidesz-közeli intézményeknél, mert büszke ezekre a munkáira.
Kert Attila – aki korábban már dolgozott hírigazgatóként a közmédiában – 10+1 vállalással újítaná meg a közmédiát. Ezek között szerepel a háborús propaganda kivizsgálása, a közmédia hírportáljának újraindítása, új streamingapplikáció létrehozása és fikciós sorozat bemutatása is. Bónuszként vállalta, hogy Baló Györgyről nevezik el a közmédia gyártóbázisát. Beszélt a közmédia finanszírozásáról is: szerinte fenntarthatatlan a jelenlegi létszám, mivel a Tisza-kormány alaposan visszavágta a büdzséjüket. Túl sokat költenek sportközvetítésekre, csak a nemzeti összetartozást erősítő vagy az egészséges életmódot népszerűsítő sportközvetítéseket tartaná meg. Neki elég lenne heti kettő NB I.-es meccs is, az F1-es futamok közvetítését pedig csak akkor tartaná meg, ha nincs rá más jelentkező.
A tanácsadóként dolgozó Malcsiner Maximilián Péter szerint elvesztette a karakterét a közmédia. Négy reklámoktól mentes, tematikus csatornát indítana: lenne hír-, családi- sport- és kulturális felület is. Nem feltétlenül leépítésben gondolkodna, reklámbevétel pótlására bérbe adná más szereplőknek a közmédia stúdióit.
A Figyelő korábbi főszerkesztő-helyettese, Kertész György arról beszélt, hogy nem fordulhat elő még egyszer egy Soros-kampányhoz hasonló meghurcolás a közmédiában. Kifejezetten radikális változást szeretett volna, szerinte hiba volt az átmeneti időszak a közmédiában. Így szerinte belülről kell alapos változást elérni, és ki kell vizsgálni az ott dolgozók teljesítményét az elmúlt 16 évben. Kertész szerint nem kell túlárazott sportjogokat venni, még úgy sem, hogy jelenleg a sportközvetítések jelentik a legnagyobb versenyelőnyt a közmédiának.
Horváth Dori Péter közgazdász azt vázolta a meghallgatásán, hogy az M1 és M5 csatornákat megszüntetné, és a tartalmaikat a megmaradó tévécsatornákba vinné át.
Az újságíróként, szerkesztőként ismert Papp Réka Kinga bevonná a helyi sajtót és a független szerkesztőségeket, műhelyeket, tartalomgyártókat a közmédia működésébe. Tartalmakat is vásárolna tőlük, vagy koprodukciókat készítene. Azt is elmondta, szerinte még sok is a 80 milliárd forint a közmédiának, annál kevesebb pénzből is lehetne minőségi tartalmat gyártani.