Beköszöntött a november, a plázákban már állnak a feldíszített fák, egyre több az ünnepi termék a polcokon, és a kisebb cégek mellett a nagy divatházak is rákapcsoltak a karácsonyi reklámokra. Ebből kerekedett az elmúlt napok egyik internetes mikrobotránya: a Dior és a Prada alig pár hét eltéréssel jelentkezett olyan karácsonyi kampánnyal, amelyhez a hagyományos, kézzel rajzolt animáció két legendáját kérték fel. A két hasonló céllal készült reklám mégis egészen más fogadtatásban részesült.
A Prada október 27-én tette közzé az ünnepi kampányát, aminek már a címében is a kézzel készült animáció erejét hangsúlyozták (Drawing Prada: Animated by Hand). A szereplők közt feltűnik a Stranger Thingsből ismert Sadie Sink és Maya Hawke, illetve Chen Haoyu, Luther Ford és Kelvin Harrison Jr. is, de a projekt elsősorban John Pomeroy animációs legenda miatt érdekes.
A 75 éves veterán animátor John Pomeroy olyan Disney-klasszikusokat jegyez vezető animátorként, mint az 1977-es Micimackó kalandjai, a Pocahontas, a Mentőcsapat vagy az Egérmese. Szerepe elvitathatatlan a Disney-nél, az 1970-es évek klasszikusaitól az 1990-es évek Disney-reneszánszán át a 2000-es évek kalandfilmjeiig számos jelentős produkción dolgozott, a neve pedig etalonná vált a szakmában. Az ő rajzait emelte be ünnepi kampányába a Prada. A márka ezzel együtt egy hosszabb videót is közölt a háttérfolyamatokról, amelyben Pomeroy az eredeti grafikáit mutatta be, és betekintést engedett abba, hogyan is állt össze a kézzel rajzolt storyboard, amiből aztán a kész kisfilm készült.
Ezután csekkolt be a Dior november elején, az ő anyagukból viszont komoly balhé kerekedett az interneten. A divatház november 4-én adta ki a Christian Dior’s Night in Color című animációs ünnepi kisfilmjét, melyet az Oscar-jelölt, BAFTA- és César-díjas Sylvain Chomet (Belleville randevú, Az illuzionista) rendezett és animált néhány grafikus munkatárs segítségével. A Franciaország és Los Angeles közt ingázó történet 1949 telén kezdődik Párizsban, két kulcsfigurája a korosodó Christian Dior és az ismert német színésznő, Marlene Dietrich, akik a valóságban is jó viszonyt ápoltak.
A divattervező eredetileg egy fekete-fehér filmhez készít ruhát a színésznőnek, ám az utolsó pillanatban kiderül, hogy a produkció mégis színesben forog, így Diornak újra kell gondolnia az öltözéket. A Dior azzal is rákontrázott a Pradára, hogy A-listás sztárokat nyertek meg a projekthez: a kisfilm narrátora Robert Pattinson, Rihanna adja a karácsonyfa tetején tündöklő csillag hangját, Camille Cottin szólaltatja meg Marlene Dietrichet, a rágcsálóképű férfiak legegérképűbbje, Josh O'Connor pedig egy beszélő széket (!) alakít.
Külön poén, hogy a kisfilmben a csillagot szinkronizáló Rihanna elsüti a „Shine bright like the stars” szlogent, ami direkt utalás a Diamonds című slágerére, csak csavartak egyet annak a jól ismert dalszövegén („Shine bright like a diamond”).
Első ránézésre annyi történt, hogy mindkét divatház behúzott két animációs ikont, aztán a közösségi médiában elterjedt a hír, hogy az egyik reklámnál nem stimmel valami: a mozgásokat és az apró részleteket kielemezve arra kezdtek gyanakodni a felhasználók, hogy a Dior kisfilmjét mesterséges intelligenciával turbózhatták fel.
Akadozó mozgás, összefolyó betűk a kiskutya nyakörvén, apró glitchek, furcsa arcmimikák, természetellenes ábrázatú méhecskék, illetve hat ujj öt helyett: ezek mind-mind feltűntek a Dior kisfilmjében, a kommentelők pedig kikiáltották, hogy a divatház az MI-t népszerűsíti.
Ha már ujjak, visszatérő probléma szokott lenni, és régóta téma, hogy a mesterséges intelligenciának folyton meggyűlik a baja az ujjakkal és a kezekkel. A leggyanúsabb hibákról készült képernyőfelvételek ebben a cikkben láthatóak.
Chomet és a film producere, Aton Soumache a Varietynek reagáltak a kritikákra, és megpróbálták eloszlatni a kételyeket. „Egyesek azt állítják, hogy Sylvaint két héttel ezelőtt keresték meg, és az egész filmet generatív mesterséges intelligenciával készítették, egyetlen rajz nélkül. A valóság azonban az, hogy a filmen hét hónapig dolgoztak, és teljes egészében művészek rajzolták” – mondta Soumache. A producer hozzátette, hogy a filmen nagyjából húsz fő dolgozott, köztük hat animátor, valamint storyboardrajzolók, tervezők, háttérrajzolók és vágók.
„A munkafolyamat egy egészen kis részében automatizált köztesképkocka-generáló rendszert használtunk, de maga a film hagyományos, kétdimenziós animációval készült” – mondta a francia producer, aki szerint a generáló rendszer egy módszer arra, hogy automatizálják az animáció ismétlődő, mechanikus részét, nem az alkotói munkát akarják vele megúszni vagy helyettesíteni.
A Variety cikke az „interpolation” szót használja, az ebben a kontextusban az animáció kulcsképkockái közötti képkockák automatikus létrehozását jelenti. A nyilatkozatok alapján tehát az alkotók nem mindenféle automatizálást tagadnak, hanem azt, hogy a filmet generatív MI készítette volna hús-vér rajzolók helyett.
Chomet a nyilatkozataiban kitart a hagyományos animáció ereje mellett: „Mielőtt elkészítettem volna a Belleville randevú című filmet, a Toy Story korszakát éltük. Emlékszem, hogy a Disney akkoriban kijelentette: a hagyományos, kétdimenziós animáció halott, és a jövőben minden számítógépes animációval fog készülni. Én azonban úgy döntöttem, hogy továbbra is kézzel rajzolt filmeket készítek.
Éppen ezért találom olyan furcsának, hogy ma engem támadnak. Egész pályafutásom során hű maradtam a kézi rajzoláshoz. Ugyanakkor élni fogok azokkal az eszközökkel, amelyeket a technológia kínál számunkra.”
Chomet a hatujjú kezekre is kitért, amelyeket sokan a mesterséges intelligencia használatának bizonyítékaként értelmeztek. A rendező szerint azonban nem animációs hibáról, hanem a mozgás ábrázolásának egyik hagyományos technikájáról van szó. „Ez egy olyan mozdulat, amelynél a kéz legyezőszerűen széttárul. Az ilyen rajzokon akár hat-hét ujj is látszódhat, mert így próbáljuk érzékeltetni a mozgást. Láttam már olyat, hogy egy szereplő elfordította a fejét, és öt képkocka alatt teljesen megváltozott az orrának a formája. Ilyesmi előfordul” – magyarázta a Varietynek, utalva rá, hogy ennél sokkal durvább hibákkal is találkozott már.
A Cartoon Brew animációval foglalkozó oldal szerint ez a magyarázat további kérdéseket is felvet, különösen annak fényében, hogy a Dior eredetileg teljes egészében kézzel rajzolt animációként mutatta be a reklámfilmet. „A film, amelyet közösen készítettünk a Dior számára, teljes egészében kézzel rajzolt, az 1940-es évekig visszanyúló technikák alkalmazásával” – nyilatkozta Jonathan Anderson, a divatház kreatív igazgatója a WWD magazinnak még a botrány előtt. Arról, hogy a gyártási folyamat egy részében automatizált technológiát is alkalmaztak, az eredeti bejelentésben nem esett szó.
A Cartoon Brew is hangsúlyozta, hogy az automatizált köztesképkocka-generálás nem feltétlenül azonos a generatív mesterséges intelligenciával. Mint írták, a technológia többféle eljárást takarhat, az egyszerűbb automatizálási megoldásoktól egészen az új képkockák előállítására képes, MI-alapú rendszerekig. Az alkotók azonban nem nevezték meg a felhasznált szoftvert, és azt sem részletezték, pontosan hogyan működött az általuk alkalmazott eljárás.
Luxus=kézművesség?
Nem csak a Prada és a Dior fordult az animáció nagyjaihoz az ünnepi szezonban. A spanyol Loewe Tim Burtonnel és a Disney-vel közösen készül a karácsonyra, a márkának november 12-én érkezik a Karácsonyi lidércnyomás világát megidéző kollekciója. A Loewe luxusmárka a film aprólékosan kidolgozott, kézzel készített bábjait és díszleteit állítja párhuzamba saját kézműves hagyományaival. Az amerikai Anthropologie márka szintén egy kézzel készült figurákkal operáló stop motion animációval melegít az ünnepi szezonra.
Mindez egy nagyobb divatipari trendbe is illeszkedik. Korábban már írtunk arról, hogy váltak a könyvek luxuskiegészítővé, most úgy tűnik, hogy a fast fashion és a felgyorsult tartalomfogyasztás korában a lelassulás, az elmélyülés és a kézzel végzett alkotómunka egyre inkább a luxus szimbólumává válik. Adja is magát a kérdés, hogy mi lehetne nagyobb időluxus annál, mint amikor valaki órákon át, képkockáról képkockára rajzol meg egy animációt, miközben a mesterséges intelligencia néhány másodperc alatt képes képeket generálni.
„A kézzel rajzolt, ember alkotta reklám lett az új státuszszimbólum”
– olvasható az Impact nevű, társadalmi témákkal és popkulturális jelenségekkel foglalkozó 2,5 milliós Instagram-oldal kapcsolódó posztjában, melyben szintén hangsúlyozzák: az MI korában az emberi kéz munkája luxus és érték.
Az oldal még több aktuális példát sorol a divatvilágból. Többek közt a Bottega Veneta, a Rimowa, a Farm Rio, a Barbour és az e.l.f. Cosmetics is kézzel rajzolt, kézzel készült elemeket használó reklámokkal rúgta be az idei szezont.
A Dior a botrány kirobbanása óta továbbra sem tisztázta egyértelműen, hogy használtak-e mesterséges intelligenciát. A vita azonban éppen azért vált különösen érzékennyé, mert a divatház a kisfilmmel a hagyományos kézműves, mesterségbeli tudás előtt tisztelgett volna, párhuzamot vonva Chomet kézzel rajzolt animációja és a Dior haute couture (a magas szabászat műfaja, melynek egyik legfontosabb ismertetőjegye a személyre szabott, jelentős részben kézzel készített, alkotómunka) között, melyekben közös a precíz, aprólékos kézi munka és az egyedi alkotói látásmód.
Érdemes itt visszautalni a fent már említett Tim Burtonre, aki a Vanity Fairnek adott friss interjújában arról beszélt, hogy a mesterséges intelligencia térnyerése miatt még inkább értékelni kezdte a filmkészítés emberi oldalát és kézzelfogható, fizikai természetét. Az internetes reakciók alapján úgy tűnik, hogy míg Burton, a Loewe és a Prada kampányát alapvetően kedvezően fogadták, addig a Dior reklámja körül kialakult vita teljesen háttérbe szorította magát az alkotást.
A Dior kampánya jórészt a kommunikáción csúszott el. „Figyelembe véve a Dior divatiparban betöltött meghatározó szerepét, valamint azt, hogy a kisfilmet a hagyományos kézműves mesterségbeli tudás ünnepeként mutatták be, a gyártási folyamatot érintő nagyobb transzparencia sokat segítene a felmerült kérdések tisztázásában” – összegezte a Cartoon Brew szerzője.
