Császár Attilát, az M1 kirúgott riporterét jelölte a Fidesz a Független Közmédia Testületbe

Hétfő délelőtt fél tízkor kezdődött a Művelődési Bizottság ülése, amelyen a Független Közmédia Testület (FKT) ellenzéki pártok által delegált tagjelöltjeit hallgatják meg. Szentkirályi Alexandra, a bizottság elnöke elsőként a Fidesz jelöltjét, Császár Attilát kérte fel, hogy tartsa meg bemutatkozását. Császár a bemutatkozásában arról beszélt, nem hisz abban, hogy létezik független újságírás és média.

A bizottság végül 4 igen, 7 nem ellenében nem támogatta a jelöltségét.

Császár Attila az M1 hírcsatornán volt riporter egészen idén nyárig, a közmédia júliusi átrendeződésekor bocsátották el, akkor biztonsági őrök kíséretében távozott a köztévé Kunigunda úti székházából. Császár többek között azzal vált ismertté, hogy a repülőtéren arról kérdezgette a tiszásokat, hogy agyhalottak-e, illetve egy 2023-as tüntetésen azt állította, megütötte őt Hadházy Ákos fia (aki csak bemutatott neki). Császár még a Hír TV munkatársaként lovagkeresztet, majd közmédiás ideje alatt kiemelkedő újságírói munkáért járó díjat kapott.

Császár szeptember 7-én a parlamentben, az ellenzéki pártok szakértőinek fenntartott páholyban bukkant fel. A KDNP a Telex kérdésére akkor azt írta, „Császár Attila a Kereszténydemokrata Néppárt frakciójának kommunikációját támogatja szakmai tudásával és tapasztalatával”. Az egykori riportert most a Fidesz jelölte az FKT-be.

A Független Közmédia Testület kilenc helyéből hatot szeptember 8-án betöltött az Országgyűlés, megválasztva a fórumba a szakmai szervezetek és a kormányoldal által javasolt szakembereket, majd döntött arról, hogy Bayer Judit lesz az elnöke. Az ellenzéki pártok jelöltjeit viszont többször nem szavazták meg, ezért három hely továbbra is betöltetlen.

Császár Attila a hétfői meghallgatásán arról beszélt, nem gondolja, hogy létezik független újságírás és média, „én sem vagyok sem pártatlan, sem független”. Császár szerint ennek az az oka, „hogy a média nem dolgozik légüres térben”, a szerkesztőségeket „különböző politikai és gazdasági érdekek irányítják”, az újságírók pedig szintén „valamilyen formában elkötelezettek”, hiszen négyévente ők is választanak. „Beszélünk itt Független Közmédia Testületről, és bár nem én vagyok a jogalkotó, én személy szerint kicsit eltúlzónak tartom ezt a kifejezést vagy megközelítést, bár nyilvánvalóan a szándék jó”, mondta, és hozzátette, ő személy szerint a „nemzeti testület” meghatározást jobbnak tartotta volna, mert független és pártatlan újságírás az ő olvasatában jelenleg sincs.

Később kérdésre válaszolva azt mondta, azt ő is alapvetőnek tartja, hogy például egy tudósításban mindkét oldal álláspontját meghallgassák. Az FKT célja szerinte az lenne, hogy minden magyar érdekeit képviselje, és az egész nemzetet lássa át, ez szerinte azt jelenti, hogy a jobboldalra is szükség van az értelmes vitában. Azzal kapcsolatban, hogy a közmédia költségvetését nagyjából a felére vágnák vissza a 2027-es költségvetésben, azt mondta:

„Én eléggé plurális és a társadalmi igényeknek maximálisan megfelelő médiastruktúrát láttam a közmédiában, mármint az egyes tévécsatornák, rádiócsatornák leosztásában, műsorok felépítését illetően.”

Neki direktívát nem adott soha senki, mondta, és visszautasította a „propagandista” jelzőt, amit szerinte ráaggattak. „Ha valaki elfogultságnak tekinti, ha valaki kérdezni mer, lelke rajta, nekem az a dolgom, hogy kérdezzek. Javarészt. Ettől függetlenül megvan a politikai véleményem bizonyos kérdésekben” – zárta bemutatkozását.

Császár Attilát végül a tiszás többségű bizottság nem jelölte az FKT-be.

Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke korábban azt mondta, hogy a „felkészült, hiteles, szakmailag és emberileg alkalmas” személyeket támogatni fogják a testületbe, de ha nem ajánl ilyeneket az ellenzék, a fennmaradó helyeket a médiaszakmai szervezet jelöltjeivel töltik fel. Arról, hogy miért áll a bál az újonnan létrejött Független Közmédia Testület körül, itt olvashatnak bővebben.