A kurzusfilmeknél azért több embert érdekel, ha Ember Márk csókolózik valakivel
A Telex hatodik születésnapján Jakab Juli, Kövesi Zsombor és Georgita Máté Dezső színészekkel arról beszélgettünk, hogyan látják a színház és film jövőjét a kormányváltás után. Szóba került, hogy áll a filmszakma reformja, és az is, hogy miért zavarja a színészeket, hogy a színház az elit hóbortja lett. Vendégeink kifejtették azt is, szerintük hogyan lehetne párbeszédet kezdeményezni abban a szakmában, amit megosztott a NER tizenhat éve.
„A filmszakma nagyon erősen megmozdult, számomra fontos, hogy ebben a dramaturgoknak és forgatókönyvíróknak is lett szerepe, erős ambíciók vannak arra, hogy legyen egy érdekvédelem, hogy ismét biztonságos legyen a filmfinanszírozás” – mesélte Jakab Juli, aki egyébként forgatókönyv-fejlesztőként is dolgozott a Filmalapnál, és már a Telex stúdiójában is beszélt Káel Csaba egykori filmügyi kormánybiztos támogatási rendszeréről.
Jakab Juli szerint az pozitív hozadéka a mostanában készült magyar romantikus vígjátékoknak és musicaleknek, hogy az emberek elmennek a mozikba, és nem várják meg, amíg egy magyar film felkerül streamingre. Úgy fogalmazott, jó az a felismerés, hogy a történelmi kurzusfilmeknél több embert érdekel, ha Ember Márk csókolózik valakivel. Azért hozzátette, hogy szerinte volt olyan magyar film, például a Legénybúcsú, ahol a vezető alkotók tisztelhették volna jobban magukat, a többi stábtagot és a nézőket annál, ahogy azt a filmjükben tették.
Georgita Máté Dezső, akit A király című sorozatból ismerhetett meg a szélesebb közönség, DanteCasino néven alapított a barátaival egy társulatot, ahol középiskolásoknak is tartanak színjátszó szakkört, mert fontos számukra, hogy a társadalom széles köreinek is elérhető legyen a színház. „Van egy mesedarabunk a feleségemmel, sokat járunk falvakba, ahol olyan közönségnek játszunk, amely sosem juthatott el színházba, ezek mindig csodálatos reakciók” – mondta. Ezzel Kövesi Zsombor is egyetértett, aki szerint színészként nem olyan közönségnek szeretne játszani, amelynek tagjai egyébként is műveltek és jártasak a kultúrában, hanem szeretné megismertetni ezt a világot egy szélesebb réteggel. „Jó lenne, ha a színház olyan lenne, mint a kenyér” – mondta Kövesi.
A színész arról is mesélt, hogy fenyegette már őt a kiégés, hiszen nincsenek hétvégéi, reggeltől estig próbákon és előadásokon játszik, de az olyan filmek után, mint a Marty Supreme vagy az Egyik csata a másik után, visszatér a kedve a hivatásához. „A magyar filmeknél úgy érzem, hogy egysíkú karaktereket kell bemutatni, nekem is azt mondják általában, hogy úgy játsszak, ami ösztönös, de akkor az Kövesi Zsombor-os lesz. Hiányolom a kraftot a magyar filmes szerepekből” – tette hozzá a színész.
Az adásban szóba kerül még:
- Miért nem bánta meg Kövesi Zsombor, hogy elvállalta Káel Csaba Magyar menyegzőjében az egyik főszerepet?
- Jakab Juli szerint miért fűződik majd szomorú időszak Káel Csaba nevéhez?
- Miért baj, hogy rendszeresen ugyanazokat a színészeket szerepeltetik filmekben a készítők?
