Politikai nyomásról, a közmédia költségvetéséről, a bizalom visszaszerzésének módjáról is kérdezték szerdán a Parlamentben azokat a szakembereket, akiket már jövő héten megválaszthatnak a Független Közmédia Testületbe (FKT). Ennek a testületnek elég fontos szerep jut az átalakításban, hiszen ez a szervezet ellenőrzi a közmédia gazdálkodását és dönt a leendő vezérigazgatóról.
Szerdán a testület jelöltjeit hallgatta meg az Országgyűlés Művelődési Bizottsága, és ezek a meghallgatások a politikai üzengetéseken túl azért voltak érdekesek, mert ebből már nagyjából körvonalazódott, hogy milyen típusú közmédiát képzelnek el a testület leendő tagjai. Azt persze nem szabad elfelejteni, hogy az FKT nem szólhat bele a közmédia műsorainak tartalmába, nem ez a testület dönti el, hogy milyen műsorok lesznek a közmédia csatornáin. De arra a testületnek már lesz felhatalmazása, hogy felszólaljon vagy közbelépjen, ha a közszolgálati csatornákat politikai befolyásolás éri, vagy ha a közmédia műsorai nem felelnek meg a közszolgálatiság elveinek.
A bizottság kormánypárti tagjai nem támogatták az ellenzéki jelöltek, Moys Zoltán, Siklósi Beatrix és Martí Zoltán jelölését, utóbbi kettő a szerdai meghallgatásra már el sem jött. A három ellenzéki jelölt elképzeléseit ezért itt külön nem részletezzük, de további hat jelöltet (a Tisza és a szakmai szervezetek delegáltjait) támogatott a bizottság, és ezzel a hat taggal fel is állhat a törvény szerint az FKT, így az ő víziójuk már többet elárul arról, milyen közmédiát szeretne ez a testület.
A golyóálló mellény a közmédia és a kormány között
Több jelölt is kapott kérdést arról a meghallgatáson, hogy milyen módon őrizhető meg a közmédia semlegessége, és hogyan reagálnának a politikai nyomásra. Az FKT elnökének javasolt Bayer Judit médiajogász meghallgatásakor például Szentkirályi Alexandra, a bizottság fideszes elnöke elevenítette fel azt az esetet, amikor Magyar Péter a Telex Facebookján kommentálta a közmédia nagy felháborodást kiváltó kinevezéseit. Bayer szerint a politikai szereplőktől természetes, ha véleményt alkotnak, és megpróbálják befolyásolni a közmédia működését, de a közszolgálati médiának ellen kell állnia az ilyen esetekben, és csinálnia kell tovább a törvényben meghatározott feladatát.
Egy másik szakmai jelölt, Sükösd Miklós médiakutató úgy fogalmazott, hogy az FKT pufferintézmény lesz a kormány és a leendő közmédiás vezérigazgató között. Egy olyan testület, amely a golyóálló mellény lesz a kormány és a közmédia között.
Sükösd szerint ha a pártoktól valamilyen befolyásolási kísérlet éri a vezérigazgatót vagy valamelyik szerkesztőt, akkor az FKT-nak először a nyilvánosság előtt kell tiltakoznia. Sükösd egyébként dream teamként hivatkozott arra a csapatra, amely eddig összeállt a testületben, mert szerinte abban többféle kompetenciájú ember is ott van.
Szabó György, a Sanoma korábbi vezérigazgatója (akit a Tisza Párt jelölt a testületbe, de jelöltségét korábban a Magyar Lapkiadók Egyesülete és az Önszabályozó Reklám Testület támogatta) szerint az FKT nem lehet politikai szervezet, és minden nyomásnak ellent kell állnia.
Nonszensz, hogy ennyi pénz ment a közmédiára
Többször előkerült a meghallgatások során, hogy mekkora büdzséből is kellene működnie a leendő közmédiának. A korábbi Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) 2025-ben közel 160 milliárd forintból gazdálkodhatott, Szabó György szerint ez nonszensz. Szabó úgy fogalmazott, hogy korábban a Sanoma médiacég vezetőjeként 26 milliárd forintos árbevételű céget irányított, így átlát több tízmilliárd forintok felett. Szerinte Európában a GDP-hez viszonyítva Magyarország kiemelten magas összeget fordított eddig a közmédiára, és ez egyszerűen pazarlás. Míg nálunk ez az arány 0,18 százalék, addig Lengyelországban a GDP 0,8 százalékát költik az állami csatornákra. Ezért szerinte az lenne a reális a jelenlegi költségvetési helyzetben, hogy ha Magyarországon is a lengyelekéhez hasonló arányban költenénk a közmédia fenntartására, már csak azért is, mert Szabó szerint a kereskedelmi szereplőkhöz képest is kiugró a magyar közmédia büdzséje.
Kollár Árpád, költő és irodalomszervező úgy fogalmazott, hogy sejtése szerint a korábbinál kisebb költségvetése lesz a teljes közmédiának és emiatt ésszerűbb gazdálkodásra lesz szükség. Hargitai Miklós, a Sajtószakszervezet elnöke, a Népszabadság korábbi munkatársa (akit a Tisza jelöltjeként hallgattak meg) azt emelte ki, hogy jelenleg is fenntarthatósági tanácsadóként dolgozik, és célja, hogy a közmédiából is fenntartható szervezet legyen. Bálint Viktor közgazdász, üzletfejlesztési szakember, a Tisza másik jelöltje pedig nem látja akadályát annak, hogy az FKT által jóváhagyott, 100 millió forint feletti szerződéseket nyilvánosságra hozzák az átláthatóság jegyében.
Több kufli, több gyerekműsor, több minden a fiataloknak
Többször előjött a meghallgatásokon, hogy szinte minden jelölt kiemelten fontosnak tartja, hogy minőségi gyerek- és ifjúsági műsorok készüljenek a jövőben. Kollár Árpád a Kuflik sorozatot hozta példának, szerinte abból és a hozzá hasonló műsorokból kellene még több a közmédia felületeire, és itt az arckifejezések, bólogatások alapján pártok feletti egyetértés volt a bizottságon belül. Sükösd Miklós, aki részben Dániában él, arról beszélt, hogy Dániában a közmédia szerinte csillivilli műsorokat készít a fiatal célközönségnek, ezt kéne itthon is követni.
Visszatérő elem volt a jelöltek válaszaiban az is, hogy a közmédia megújításának nem feltétlenül a tévécsatornák lennének a fő elemei, a varázsszó a multiplatform megközelítés volt a beszédekben. Bayer Judit egyenesen azt mondta, hogy a lineáris tévézés a múlté, a közmédiának digitális tartalmi hálózatot kell létrehoznia, ahol minden célcsoportot elér, és hozzá csatlakozva Sükösd is erős streaming és social jelenlétet vár az új közmédiától.
Hargitai Miklós pedig azt vetette fel, hogy a közmédia színvonalának az is jót tenne hosszú távon, ha a csatornák között belső verseny is lenne, tehát ezek a szerkesztőségek is bekapcsolódnának külön-külön a hírversenybe.
Hogyan lehet újra megbízható a közmédia?
A közmédiával szemben az egyik legvitatottabb kérdés az, hogy ki számít a szervezeten belül propagandistának, és milyen szintig kell elmenni a belső tisztogatásban. Az elszámoltatásra és a korábbi közmédia ügyeinek kivizsgálására több jelöltnél is rákérdeztek. Bayer Judit például azt mondta, a kormány korábban einstandolta a közmédiát, amit megbocsáthatatlannak tart, és jogászként számára egyértelmű, hogy a közmédia működése nem felelt meg az uniós szabályoknak. Az is példátlan volt szerinte, hogy a magyar közszolgálati csatornák voltak itthon a dezinformáció fő forrásai, ezért támogatja a közmédia teljes átvilágítását.
Sükösd Miklós szerint pont a mostani helyzetben lenne különösen fontos, hogy a közmédia visszaszerezze az emberek bizalmát, különben az egész csak kidobott pénz lesz. Sükösd szerint szükség lenne egy úgynevezett közönségbiztosra is a közmédia mellett, aki a nézők, hallgatók reakcióit, véleményét kezeli és tolmácsolja a tartalomkészítők felé.
Szerethető közmédiát csak olyan emberek tudnak csinálni, akik szeretik, amit csinálnak, korábban azonban a közmédiában dolgozókra olyan dolgokat kényszerítettek, amik ebben megakadályozták őket – mondta Hargitai Miklós. Szerinte a közmédia szerkesztési alapelveinek elérhetőek kellene lennie mindenki számára, hogy ezeket aztán számon lehessen kérni a szerkesztőkön, vezetőkön. Szabó György is a szerkesztői felelősséget emelte ki, szerinte ezzel eddig nagy probléma volt a közmédián belül, de az új vezetés alatt nem fordulhat elő, hogy valaki nem tartja be az alapvető szerkesztési alapelveket.
A Független Közmédia Testület hat tagját a tervek szerint jövő héten szavazhatják meg a Parlamentben, és az eskütételük után akár már jövő héten munkához láthatnak. Az egyik legsürgetőbb feladatuk egyértelműen a közmédia vezérigazgatói pályázatának kiírása lesz.
