Nem szeretnék örökre arról ismert lenni, hogy van egy Szar az élet című dalom – erős idézetek a Mehringer-interjúból

A Telex After történetének leghosszabb interjúját adta Mehringer, aki a közéleti-közérzeti dalaival óriási tömegekre hatott az elmúlt másfél évben, május 9-én pedig Presser Gáborral énekelte el a Neked írom a dalt a Tisza Párt rendszerváltó népünnepélyén. A zenész a beszélgetésben kitért a tehetségkutatós múltjára, pécsiségére, új lemezének (Szabadság, szerelem) dalaira és a 2023-as buszbalesetük részleteire. Továbbá arra is, hogy mit gondol a távozó propagandistáktól, hogy mit vár a Tiszától, illetve reagált az MCC fesztiválos ügyére is, amit ugyan elvállaltak, de végül lefújták a fellépésüket. Cikkünkben a beszélgetés legfontosabb mondatait szedtük össze.
A nagy találkozás Presser Gáborral és a Tisza Párt jövője
A Tisza Párt május 9-i rendszerváltó népünnepélyének egyik kulcsmomentuma volt, amikor Presser Gábor a parlament lépcsőjén – ott, ahol aznap Oláh Ibolya és Caramel is énekelt – előadta a Neked írom a dalt Mehringerrel közösen. A Szabadság, szerelem című lemezen Presser közreműködőként is jelen van, a Szabadságdal a zenész eredeti szerzeményének egy friss feldolgozása.
Mehringer csak mint „Pici bácsi” hivatkozik a Presserre, állítása szerint régóta nagy példaképe volt, és gyerekként arról álmodozott, hogy ha egyszer zenész lesz, szeretne találkozni vele. „A Dalok a színházból című lemezen van a Szabadságdal, amit én nagyon szerettem. Fölmerült bennem, hogy fel akarom dolgozni, és írtam a [Marsalkó] Dávidnak, hogy kössön össze valahogy Pici bácsival, akiről egyébként fontos tudni, hogy nem feltétlenül dolgozik mindenkivel. Írtam neki egy emailt, kifejtve, hogy ki vagyok, mi vagyok, mit szeretnék, mit jelent nekem ez a dal, mit szeretnék ezzel átadni. Válaszolt, és azt mondta, hogy tökre tetszik neki az ötlet” – mesélte Mehringer.
Az első találkozást így idézte fel: „Elmentünk a Brácsába kávézni Pici bácsival, kért egy fekete kávét, meg két bagettet, én meg egy cappuccinót. Ott elkávézgattunk, elbeszélgettünk, elmentünk a stúdióba, és megcsináltuk a dalt. Mindig a legnagyobb ikonok a legszerényebb emberek a világon. (…) Összebarátkoztunk, ha lehet ilyet mondani, és nagyon megkedvelt engem, és van köztünk egyfajta érdekes viszony: ő is keres, én is keresem, és amikor volt a beiktatás, akkor felhívott, hogy szeretné megcsinálni a Neked írom a dalt.”
Oláh Ibolyához hasonlóan Mehringer is inkább népünnepélynek, és nem pártrendezvénynek tartotta a Tisza május 9-i eseményét, erről a dilemmáról pedig Presser Gáborral is beszélgettek. „Megkérdeztem tőle, hogy »Pici bácsi, te ezt hogy éled meg, ez végül is milyen rendezvény, nem félsz-e ennek a megítélésétől«.
Azt mondta, hogy ő nem szokott ilyet csinálni, de ez egy most vagy soha pillanat a magyar nép életében, egy olyan érzelmi átállás, változás, ébredés, ami[hez hasonló] nem lesz.
És hogy ez nem egy pártpolitikai rendezvény. (…) Én emellé odaállok, de ez volt az első és utolsó olyan alkalom, hogy ilyenen léptünk fel. Viszont ezt a legjobb időben tettük.” A Tisza Pártról Mehringer így vélekedett: „A Tisza sem a Jóisten, hanem egy másik politikai párt, akik remélhetőleg egy olyan politikai párt lesznek, akikkel társadalomként együtt tudunk működni és tudnak értünk dolgozni. Ezt remélem, azért szavaztam rájuk, hogy beváltsák ezeket az ígéreteket, és azt gondolom, hogy egyelőre jó irányba tartunk.”
MCC Fesztivál és Post for Rent
Az adásban szóba került több ellentmondás is. Köztük Mehringer szerződése a NER-es projektként indult Post for Rent influenszerügynökséggel (mely közreműködött Orbán Ráhel budapesti influenszertripjében és a vezetője korábban Tiborcz István cégében, az Eliosban volt vezető), illetve az, hogy Mehringerék miért mondtak igent a fideszes MCC Fesztivál felkérésére, ahol aztán lefújták a fellépésüket. A zenekar szerint a lemondás a kormány- és rendszerkritikus Szar az élet című daluk miatt történt, ettől még a zenész úgy látja, nem volt hiba igent mondaniuk, amikor megkeresték őket.
„Az MCC-ben fiatal diákok vannak, van spanom, aki MCC-s volt. Az, hogy mi oda elmegyünk koncertezni, és eljátsszuk ugyanazokat a dalokat, és ugyanúgy elmondhatom, amit akarok, addig részemről ebben nincs kivetnivaló. Az, hogy ez kihez kapcsolódik, ilyen alapon nagyon sok városba és rendezvényre nem mehettünk volna az elmúlt években” – mondta Mehringer, hozzátéve:
„Én magamtól odamentem volna, és az MCC-s diákoknak is eljátszottam volna, hogy »Piros volt a paradicsom, nem sárga, Magyarország, előre megy, nem hátra«”.
Felmerült, hogy annak a bevett gyakorlatnak a megsértése miatt mondták le a fellépést, hogy a koncert előtt és után 30 napig az adott város 50 kilométeres körzetében nem léphet fel a felkért produkció. A zenész szerint ez az érv azért nem állja meg a helyét, mert rajtuk kívül legalább öt olyan zenekar volt, akik hasonló problémába ütköztek, de az ő fellépésüket nem mondták le. „Ettől függetlenül jogilag ez maximálisan rendben van, így nem is kötöttünk bele ebbe. Az, hogy én erről magánemberként azt gondolom, hogy mi másért mondták volna le, mint a kormánykritikus dalunk miatt, már az én magánvéleményem.”
A Post for Rentről, illetve az ipar és a politika kapcsolatáról aztán így beszélt: „Van egy szerződésünk, amiben vannak ilyen-olyan márkák, és semmilyen szinten nem érzem, hogy meg van kötve a kezem. Elmondhattam és csinálhattam ebben az elmúlt másfél-két évben úgy a dolgomat, hogy egy rossz szót nem szólt erre a Post for Rent. (…) Egy kicsit olyan ez az egész történet, hogy Magyarországon annyira átitatott mindent a NER, meg ez az elmúlt 16 év, hogy nem tudod kikerülni, hogy találkozz ezzel.
Hogyha mindenkivel köteles lennék értékközösséget vállalni, akkor a nap végén ott ülnék, hogy nem mehetnék el játszani Székesfehérvárra, mert fideszes vezetés van. Pécsen viszont játszhatnék, mert ott nem fideszes a vezetés. Ezt nem lehet így csinálni. (…) Amíg nekem nem mondja azt sem Székesfehérvár, sem Pécs, sem a Post for Rent, hogy márpedig te nem fogod itt eljátszani a Szar az életet, addig én azt fogom mondani, hogy srácok, tudunk együtt dolgozni. Ha viszont nekem valaki azt mondja, hogy én ezt nem játszom el, akkor köszönöm szépen, viszontlátásra, lehet nélkülem dolgozni.„
Az említésre sem méltó propagandisták és a SubwayTakes-dilemma
Ha már politika, szóba került a zenész Campus fesztiválos találkozása is Nagy Feróval, aki korábban a fideszes propagandamédiában (például A kopasz oszt műsorában) szidta a sokat emlegetett Szar az élet című dalt, amit állítása szerint eredetileg ki sem akartak adni. Szerinte Nagy Ferót a Fidesz kihasználta, ”mindenki rockfaterjából„ pedig ”egy idős bácsi„ lett, akit a hatalom egy adott korosztály berántására akart használni. Mehringer állítja, hogy jól, és legfőképpen őszintén kezeli az ilyen szituációkat, a Nagy Ferós interjúnál pedig nem az járt a fejében, hogy mi olyat mondhatna neki, amit majd utána fölkap a sajtó.
”Még csak a nevüket se akarom megemlíteni ezeknek a figuráknak, mert arra sem érdemesek. Érdemtelenek arra, hogy névvel említsük őket. Egyszerű propagandisták, megtették a magukét, most már fölösleges„ – mondta Mehringer, utalva például a megafonos Filep Dávid-féle Kopasz osztra.
Az interjú egy pontján a zenésznek levetítettük a 444 videóját is, melyben a lap Mehringerék tömegközlekedésen felvett videós sorozatára utalt ironikusan. Ez a többrészes, közösségi médiában futó projekt – melyben az énekes volt az állandó műsorvezető – a külföldi, nagy sikerű SubwayTakes formátumát vette alapul, ami miatt több kritikát is kaptak. ”Minden műsornak amit Magyarországon lát az ember, annak valami külföldi inspirációja van. Sosem mondtuk azt, hogy mi szartuk a spanyolviaszt, ahogy azt sem, hogy én erről szeretnék ismert lenni. (…) Szóval én ebben nem látok kivetnivalót. Ebből nincs bevételünk, nem károsítottunk meg senkit„ – reagált Mehringer.
Petőfiség, szavakkal megnyert forradalom és a szakmával való viszonya
Mehringer ”szeret dobni a tűzre„, a közéleti témákban pedig azért szólal meg, ”mert kapott egy hatalmat, amit jóra kell felhasználni„, viszont mint mondta, nem szeretne örökre arról ismert lenni, hogy van egy Szar az élet című dala. Új lemezén szó esik a hazatérésről a kormányváltás után és a hatalom elszámoltatásáról is, de oltást kap Tóth Gabi, illetve burkoltan a győri neres gázoló is.
Szerinte a friss albumon ”többségben vannak a szerelmes dalok, a szabadságdalokhoz képest„, a Szabadság, szerelem cím viszont magáért beszél. Mehringer vallja, hogy a Petőfi korában élt költők az ”akkori rocksztárok„ voltak, és azok a jó motívumok, amik a '48-49-es szabadságharc idején is ugyanolyan örökérvényű gondolatok voltak, mint most. ”Tök máshogy éltük meg mi a magunk szabadságharcát és forradalmát ebben az elmúlt két évben. Tök jó, hogy ez egy intellektuális, social média-alapú és zeneipari forradalom volt.
Mi szavakkal oldottuk meg ezt a forradalmat.„
A lemez címét adó kulcsszavakkal neki is személyes a viszonya, az interjúban pedig a Petőfi-kultuszra is kitért a zenész. ”A Szabadság, szerelem két olyan szó, ami az elmúlt éveimet jellemzi, és szerintem en bloc a fiatalságot ez a két dolog foglalkoztatta az elmúlt két évben. (…) Rettenetesen értékes, hogy én ilyen közelről megismerhettem ezt a petőfiséget, ami ő volt.„
A beszélgetés során Mehringer összegezte azt is, hogy neki mit jelent az új projektje, és hogyan viszonyult hozzá eddig a hazai zeneipar. ”Büszke tudok lenni végre, azt érzem, hogy én sosem voltam a szakma kedvence. Engem sosem emelt fel a szakma azon túl, hogy volt a balesetünk, amikor sokan segítettek és mellénk álltak. De én sosem voltam az, akit keblére ölelt a zeneipar szakmai körökben. Egy Telex After-interjú is öt év volt. Nekem idő volt eljutni ide. Most végre van egy olyan anyag, amit ha meghallgat a szakma, azt fogja érezni, hogy ez a csávó ügyes.”
Az interjúban szereplő idézeteket az olvashatóság érdekében szerkesztve közöltük.