Alapvetően az NKA egy nagyon jól kitalált rendszer, de minden rendszer annyit ér, ahogy működtetik

Le kell mondania Hankó Balázsnak? – kérdezte Sajó Dávid kollégánk a Telex After legújabb adásában meghívott vendégeitől, akikkel az elmúlt napokban hangos NKA-pénzosztásokról beszélgetett.

A videó apropója, hogy a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) közel 12 milliárd forint közpénzt osztott ki a választások előtt többek között a Fidesz holdudvarához köthető alapítványoknak, cégeknek és celebeknek. A döntésnek nagy visszhangja lett, ugyanis kiderült, hogy erről a pénzosztásról a szokásos NKA-eljárás helyett Hankó Balázs kulturális miniszter egy ideiglenes kollégiummal hozott döntést. Ebben a kollégiumban a zeneiparra rálátó szakmai szereplők helyett Ughy Attila, a XVIII. kerület korábbi fideszes polgármestere és két, Hankó minisztériumában dolgozó személy volt, de róluk is csak az ügy nyilvánosságra kerülése óta elérhető ez az információ.

A Telex After adásának vendégei Bajnai Zsolt újságíró, az NKA Honfoglaló Programjának elindítója és Molnár Gábor, a Gold Record Music Kft. alapítója és ügyvezetője voltak.

Nem lehetett semmit tudni erről a pályázatról

A beszélgetés elején Bajnai Zsolt segített tisztázni, hogy miről is szól az NKA támogatás kiosztása. Azt mondta, hogy ez egy független pénzügyi alap, ami pályázatok útján adja oda a pénzt a magyarországi kulturális értékek támogatására. A támogatásokat a pályázaton megadott szempontok szerint lehet elkölteni, és utána el is kell számolni ezekkel a pénzekkel. Alapvetően ez egy nagyon jól kitalált rendszer, de minden rendszer annyit ér, ahogy működtetik – tette hozzá.

A tapasztalatok szerint pedig a működtetéssel komoly problémák akadtak. Az NKA alá tartozik az összes művészeti ág, így a könnyűzene, a komolyzene, a táncművészet és a színház is. Ezt a négyet egyébként az Előadó-művészetek Kollégiuma fedi le, a zenéhez köthető támogatásokat ez a kollégium bírálja el, azonban a mostani kiemelt támogatásokat nem ez a kollégium intézte, hanem a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiuma.

Először Molnár Áron színész-aktivista számolt be arról, hogy tud egy olyan állami kifizetőhelyről, ahol milliárdokat fizettek ki a Fidesz gazdasági, közéleti és művészeti holdudvarának. Még az NKA-n belül is csak most értesültek többen arról, hogy az érintett kollégiumok kihagyásával, fű alatt szórtak ki közel 12 milliárd forintot, tudtuk meg azóta. Az is sokat elárul, hogy annak a pályázati kiírásnak nyoma sincs, amin ezek a cégek, előadók indultak.

Bajnai Zsolt és Molnár Gábor szerint is az volt a probléma, hogy nem lehetett semmit tudni erről a pályázatról, és ha Molnár Áronék nem hozzák fel, akkor „nem tudom mikor bukik ki” – mondta Bajnai Zsolt, aki szerint sokan érezték, hogy valami nem stimmelt a dologban.

Bajnai Zsolt megnézte a szolnoki pályázatokat, amikről azt mondta: visít belőle, hogy ez a pénz nem a kultúrára lett elköltve, mert olyan egyesületek kapták, akiket az elmúlt években arról lehetett ismerni, hogy a kormány propagandáját nyomták. „Én nagyon szeretném egyszer azt megtudni, hogy pontosan ki súgott a miniszternek vagy a bizottságnak, mert hogy a vidéki településekről nem maguktól tudták azt, hogy ki az, aki pályázzon, ki az, akinek adni kell, ebben egészen biztos vagyok” – mondta Bajnai Zsolt.

Felmerült, hogy egy ezen a pályázaton nyertes előadó azt mondta, őt az NKA-tól külön felhívták, hogy most kell pályáznia az ötmillió forintos dalszerzői pályázatra. Molnár Gábor azt mondta, ez egyáltalán nem volt jellemző korábban.

Említésre került egy rendezvényszervező cég is, ami néhány hónappal az alakulása után már 500 millió forintos támogatást kapott. Molnár Gábor szerint ez sem jellemző, hiszen kell múlt és referencia ahhoz, hogy valaki ilyen támogatásokat kaphasson. Illetve „nem arra lett az NKA rendszere kitalálva, hogy több száz millió forintokat kiosszanak”.

Szakmai egyeztetésre lenne szükség

Ki a felelőse ennek? – kérdezte Sajó Dávid. Bajnai Zsolt azt mondta: ezeket a szerződéseket Bús Balázsnak és Hankó Balázsnak is alá kellett írnia. Azt mondta, hogy a hatályos törvények szerint a miniszternek joga volt létrehozni ezt a kollégiumot, a bizottság jóváhagyta, tehát minden törvényesen történt. Ő éppen ezért attól fél, hogy majd az egész NKA-t be akarják záratni, miközben az szerinte „életveszélyes” lenne.

Ő úgy látja, a kárt azok okozzák, akik a pályázat legnagyobb haszonélvezői. Bajnai Zsolt szerint ők a magyar kultúra egy nagyon fontos ágának megásták a sírját, és még nevethetnek is, hiszen ők már megkapták a pénzüket.

Közben Molnár Gábor arról beszélt, hogy a pályázatok február óta megálltak, ők azóta várnak a döntésekre. Szerinte ha kiesnének ezek a pénzek a könnyűzenéből, sokkal nehezebb lenne új produkciót indítani, így is mondjuk 10 produkcióból 2-3 indul sikeresen, a többi „pénzégetés”. Ezt a számot lehet a támogatással növelni. Például vannak olyan kulturális előadók, akiket lehet, hogy üzletileg nem érné meg támogatni, de ha van egy ilyen pályázat, akkor abból az előadóból nagyobb eséllyel tud sikeres zenész lenni. Ő is azt gondolja, hogy az NKA-ra szükség van, persze kell javítani rajta, de szerinte megoldhatók a problémák.

A beszélgetésben felmerültek konkrét támogatott előadók is, akik feltűnően sok pénzt kaptak az NKA-tól. Például Pataki Attila, aki az arénás koncertjére nagyjából 150 millió forintot kapott. 25 millió forintot kapott az eszközparkjának felújítására az Első Emelet zenekar.

Molnár Gábor levezette, hogy egy arénás koncert megszervezése olyan 120-150 millió forint. Ez azt jelenti, hogy Pataki Attilának a koncertje 100 százalékát fizethette a pályázat. Ez nekem túlfinanszírozottnak tűnik – mondta Molnár Gábor.

Bajnai Zsolt szerint a fő probléma, hogy nem átlátható a rendszer, miközben az NKA alapállapotában egy szigorúan és jól működő szervezet. „Az NKA történetét ismerve ha itt volt 700 olyan pályázat, aminél egyetlen eggyel se volt probléma, akkor nagyon megtanultak a magyar kultúrában pályázatot írni.”

Molnár Gábor azt mondta: nekik külön egy kollégát kell arra fizetniük, hogy ezeket a pályázatokat sikeresen megírják. A pályázatok sikeressége azért is fontos, mert ez egy olyan forrás, amire mindenki számít, amire mindenki épít. Úgy érzik, hogy ezt tőlük elvették, de nem feltétlen az NKA felé van ez a harag, hanem az a rendszer felé, ami hagyta, hogy ez megtörténjen.

Arra a kérdésre, hogy mit lehetne tenni az NKA-val, Bajnai Zsolt azt felelte, Hankó Balázs már egyébként sem lesz kulturális miniszter, de a következő miniszternek működőképessé kell tenni az NKA-t, és ebben a félévben végig kellene gondolni, kik, milyen alapon ülnek be kollégiumokba. Szakmai egyeztetésre van szükség, de azt nem tehetjük meg, hogy ebben a félévben nincs NKA – tette hozzá. A szakmai egyeztetés szükségességét Molnár Gábor is fontosnak találta.

A teljes beszélgetést itt lehet megnézni: