Mindenki elfelejtette, hogy Taylor Swift ember
Taylor Swift a táncosaiba karolva, elcsukló hangon mesél arról, milyen nagy dolog, hogy 10 millió ember előtt léptek fel az Eras Tour koncertjein, mire a táncosok csillámos könnye patakokban folyik a glitteres sminktől – ezzel a jelenettel indul a Disney+-on elérhető hatrészes dokumentumfilm, a Taylor Swift: The End of an Era, aminek az első képkockáinál még azt gondoltam, ismét egy Swiftet felmagasztaló, hamiskás alkotást láthatunk arról, milyen rajongói őrület övezi korunk legnagyobb popsztárját.
A dokumentumsorozat ehhez képest inkább a turnézás technikai részleteire helyezi a hangsúlyt, és megmutatja mekkora stáb és milyen háttérmunka szükséges ahhoz, hogy egy 149 fellépésből álló, öt kontinenst érintő turné zökkenőmentesen megvalósulhasson. Az persze nem újdonság, és a sorozatból is jól látszik, hogy a legnépszerűbb női előadók, Swift mellett például Olivia Rodrigo vagy Sabrina Carpenter, óriási fegyelemmel, a testi és a lelkiállapotuk folyamatos karbantartásával csinálnak végig egy-egy világ körüli turnét. Ezzel a hozzáállással nemcsak a saját hírnevüket óvják, hanem a stábtagokra is odafigyelnek, beleértve a zenészeket, táncosokat, hangmérnököket, menedzsereket, akik az előadóhoz hasonlóan a családjaiktól távol töltenek több hónapot egy-egy ilyen turné miatt.
Taylor Swift zenéjét lehet szeretni, vagy utálni, de az a sorozat alapján is vitathatatlan, hogy a teherbírása elképesztő, kevés nála szorgalmasabb zenész létezhet. Az eddigi epizódok alapján Swiftnek állandóan a munkán jár az esze, és semmit sem szeretne jobban, mint azt, hogy a maximumot nyújthassa. Az egyik részben például többet megtudhatunk arról, hogyan született a folyamatos koncertezés őrült tempója mellett a The Tortured Poets Department című album. A lemez dalait Swift egy titkos próbateremben alkotta meg a zenészeivel, a koncertek előtti beállásokon pedig a zenekar hangosítás nélkül játszotta az új dalokat, hogy a koncerthelyszín körül gyülekező rajongók ne szivárogtathassanak ki részleteket az új anyagból.
Többet megtudhatunk arról is, hogyan jött össze Florence Welch szereplése Swift koncertjén a Wembley-ben. Swift unszolására a Florence and the Machine énekesnője tőle szokatlan módon nemcsak a Florida című közös dalukat adta elő a koncerten, hanem betanult egy tánckoreográfiát is. „Mondtam neki, hogy én nem szoktam táncolni a színpadon, csak futkározom összevissza, és így képzeltem el a közös fellépésünket is, amikor igent mondtam Taylor Swiftnek” – mesélte nevetve a dokumentumfilmben Florence Welch, aki kiemelte, hogy milyen jó barátok a popsztárral, és hogy soha életében nem látott még olyan közönséget, amiből ennyire áradna a szeretet és az összetartás, mint az Eras Tour esetében.
Ez a londoni koncert azért is volt különös jelentőségű a turnén, mert ez volt Swift első fellépése a bécsi koncertjeinek lemondása óta. Az Ernst Happel Stadionba tervezett három koncertet terrorfenyegetettség miatt mondták le 2024 augusztusában. Akkoriban Swift keveset nyilatkozott az esetről, de a dokumentumsorozatban erről is több szó esik főleg az előadó és az anyja közötti beszélgetésekben. „Nagyjából húsz éve lépek fel rendszeresen, de azzal a nehézséggel, hogy féltem a rajongóimat, még nem találkoztam – hangzik el egy ponton az énekesnőtől. – Ha te vagy a műsor karmestere, akkor el kell nyomni minden negatív energiát, hiszen azt a rajongók megérzik. Arra kell koncentrálnom, hogy a turnén nem történhet semmi baj” – tette hozzá már a lemondások utáni koncertekre utalva.
Andrea Swift és a lánya közötti szoros kapcsolat a netflixes Miss Americana című filmhez hasonlóan az új sorozatban is hangsúlyos, hiszen Andrea láthatóan egész nap folyamatosan felügyeli a koncertek előkészületeit. Ez egyébként egyáltalán nem szokatlan az ilyen szintű popsztároknál, Miley Cyrus is nyilatkozott már arról, hogy az anyja állandóan mellette van a koncertezés során, és a The End of an Erában is azt láthatjuk, hogy Taylor Swift több időt tölt és többet beszél édesanyjával, mint a vőlegényével, Travis Kelce-vel.
Kellett is a lelki támasz az Eras Tour alatt, mert nem a bécsi koncertek lemondása volt az egyetlen hír, ami beárnyékolta az énekesnő turnéját. Szintén 2024 nyarán történt, hogy Southportban egy Taylor Swift-tematikájú táncóra résztvevőire késsel rátámadt egy maszkos ember. A késelésben három kislány meghalt, és legalább tíz ember megsérült, a 17 éves elkövetőt pedig 52 év börtönbüntetésre ítélték.
A dokumentumfilmben az énekesnő sírva beszélt arról, mennyire megrendítette a tragédia. Az áldozatok családjával később személyesen találkozott, az édesanyja is elkísérte. A sorozatban csak annyit mutattak ebből, ahogy Andrea Swift az összetört lányát vigasztalja azzal, hogy sokat jelenthetett a gyászoló szülőknek ez a találkozás.
Ezt követően már inkább a londoni koncert sikerére koncentrál a sorozat, ahol azt is láthatjuk, hogy a három és fél órás koncertek után Swift visszamegy a hotelszobájába, ételt rendel magának, és aláír pár ezer lemezt a rajongóinak. Ahogy jobban belelátunk abba, milyen koncentrációt és áldozatokat igényel ez a turné, csak arra tudtam gondolni, mennyire távol áll már Swift attól, hogy emberként élje az életét.
Az egyik fontos részletben Swift Ed Sheerannek ecseteli, hogy végre lesz néhány hét szünet a turnéban, és hogy olyan messzire akar menni, ahol nem találhatnak rá. „Nem akarom, hogy kövessenek, mint egy állatot” – mondja a popsztár Sheerannak, mire ő csak annyival felel, hogy úgyis elfelejtette már mindenki, hogy az énekesnő ember.
Taylor Swift megteheti, hogy minden részfeladatra a legjobb szakembert kérje fel, és a sorozatból kiderül, hogy a háttérben dolgozók nem is jártak rosszul az Eras Tourral. Swift közel 78 milliárd forintnyi jutalmat adott a stábjának a turné után, a turné egy-egy fontos szakasza után pedig kézzel írt levélben köszönte meg a táncosainak a munkát. Az egy főre jutó összeget kisípolták a sorozatban, de a jutalom mértékének hallatán minden táncos elsírta magát örömében.
Az elmúlt időszakban Taylor Swiftről leginkább a legújabb lemeze, a The Life of a Showgirl vegyes fogadtatása miatt lehetett sokat hallani, a dokumentumsorozat mégis ajánlott azoknak is, akik már kirohannak a világból, ha meghallják az énekesnő nevét. A dokumentumsorozat ugyanis nem a popsztár magasztalásáról szól. A The End of an Era zeneipari szempontból mutatja be Taylor Swift turnéjának a jelentőségét, miközben megszólaltat olyan fontos, háttérben dolgozó szakembereket, akik kulcsfigurái a koncertsorozat sikerének. Emellett a sorozat bemutatja azt is, hogy hogyan birkózhat meg valaki azzal, ha a zenéje olyan tragikus eseményekhez köthető, mint a southporti tragédia.
A hatrészes The End of an Era a Disney+-on nézhető, az epizódok kettesével kerülnek fel péntekenként.
