Ketioz: Nem vagyok magamutogató, nincs meg hozzá az egóm

Több évnyi kihagyás és egy Phattel közös kollabprojekt után idén májusban jelent meg Ketioz legújabb szólólemeze, a Részecsketyósító. Az album apropóján a győri rapper az Afterben mesélt a kezdetekről, apaságról, felnövésről, a gyári munka előnyeiről és hátrányairól, önpusztításról, az új lemez dalairól, producerkedésről, és arról, hogy mivel szabotálta a saját karrierjét a korai éveiben.

Nagy Balázs alias Ketioz Győrben született, Marcalvárosban, a Kun Béla lakótelepen nőtt fel és máig itt él. Édesapja ajkai, így gyerekkorában a nyarak nagy részét Ajkán töltötte, de Győr volt az állandó otthona és központja, ahol mikrofont ragadott és a hiphoppal is itt ismerkedett meg. A várost ingerszegénynek tartja, de sosem költözne el onnan.

„A győriek soha nem segítettek” – idézte fel Ketioz a kezdeteket. Elmondása szerint a városban „indokolatlanul sok” rapcsapat és feltörekvő mc mozgolódott, a rapper és barátai viszont nem ismerték őket, így magukra maradva próbálkoztak karriert építeni.

Így próbálták ki magukat az akkor már megalakult Vicc Beatz-cel egy helyi freestyle versenyen, ahol hárman be is kerültek a legjobb öt közé. A nyereményük három óra stúdiózás volt Pixával, a közös munkáról, a barkács körülmények között felvett első demók szürreális keletkezési körülményeiről, és a Vicc Beatz-, illetve a Jambalaya alakulásáról Ketioz részletesebben is mesélt az adásban.

„Adta magát, együtt nőttünk fel. Mindenki ugyanazt a zenét hallgatta, tetszett nekünk, aztán mondtuk, hogy akkor kipróbáljuk mi is. Nem volt előre eltervezve semmi, csak sodródtunk” – mondta.

A rappert gyakran ODB-hez hasonlították és korán megkapta a máig használt „Kettyós” becenevet is, amire így emlékezett vissza: „Valahogy rám aggatták. Mindannyian furcsák voltunk, az egész társaságom ilyen.

Ki voltunk tiltva a házibulikból, nem voltunk kompatibilisek a társadalommal. Kívülállók voltunk. Az egész világot máshogy láttuk, mint a többi ember.”

Mint elárulta, a keleti parti hiphop gyakorolta rá a legnagyobb hatást, magára máig büszke east coastosként hivatkozik, a Mobb Deepet pedig máig a legfontosabb inspirációjaként emlegeti.

„Válogatáskazetták pörögtek akkor még, az egyiken volt egy Mobb Deep-szám, az valahogy annyira más volt, mint minden amiket addig hallottam. Utánajártam, hogy kik ezek az előadók, kérdezgettem, de senki se tudta” – idézi fel az első zenei élményeit. Később cédéket is gyűjtött, óriási Mobb Deep-gyűjteményt halmozott fel, mostanában pedig a bakelitkollekcióját építgeti.

Szüleinek hála számos műfajjal megismerkedett, édesapja révén (akire a legzorallabb punkként hivatkozik) magyar punk- és alternatív zenét-, anyukáján keresztül pedig Black Sabbath-ot is hallgatott. „Gyerekkoromban ömlött rám a nagyon minőségi, de nem egyszerű, extrém zene” – említi.

A beszélgetés során szóba jöttek első lemezei, köztük az Ez az én szarom és a Kapitális K, a Mikee Mykanic-kel közös Szupercsillagparaszt, és az, hogy mi volt a célja az Egyenlők formációnak, illetve mesélt produceri munkájáról, a mintázásról, és arról, hogy hogyan ölték meg az évek során a sample-kultúrát. Az új generációt érintve kitért arra is, hogy milyen átrendeződés tapasztalható a hazai zeneiparban és a rapzenei színtéren.

„Szerintem az underground most eltűnt” – vallja. „Nincs underground. Most rapzene van. Most nem mondják azt, hogy Pogány Induló mainstream, a Kettyós meg underground. Azt mondják, hogy van a rapzene, és vannak benne ők. Őt jobban hallgatják, a másikukat kevésbé. De nincs már meg ez a réteg dolog.” Kitért rá, hogy mennyire megváltozott a hozzáállása és mennyivel nyitottabb lett az évek során az új generációra, a Részesketyósító már ennek az új korszaknak a lenyomata. „Nemrég például elhívtak az OTL Campre. Ez mennyire furcsa, nem? Azonnal igent mondtam, nem is gondolkodtam. Ha öt éve hívnak, csak nevettem volna.”

Ketioz őszintén mesélt arról, hogy milyen személyiségnek gondolja magát, és arról is, hogy mennyire befelé forduló, hiába hinné mindenki az ellenkezőjét. „Nem vagyok magamutogató, nincs meg hozzá az egóm” – mondta. „Nem vagyok egy társasági figura, vagy a társaság központja, pedig azt gondolnák sokan. Egy társaságban mindig csendben ülök, és hallgatom, hogy miről beszélnek. Mondanak tényeket, amikről én tudom, hogy nem igazak, de akkor se szólok. Csak mondom magamban, hogy nem jól tudják.”

A rapper gátlásosnak vallja magát, ennek kapcsán felmerült az alkohollal való kapcsolata is. Mint mondja, korábban az ital segített neki feloldódni fellépések és felvételek előtt. „Végig részeg voltam az összes felvételen. Szerintem tíz albumon keresztül. Az egészségügyi állapotom katasztrofális volt. Teljesen kapufa voltam, száz kilósan nem bírtam 10 métert futni, mert csak szédültem, meg vert a víz. Mindenféle pszichológiai problémáim voltak. 0-24-ben csak mentünk” – mesélte.

A legnagyobb változást a családalapítás és a polgári munka vállalása hozta el neki. Ketioz nem titkolja, hogy gyári munkásként dolgozik Győrben, szerinte ez, illetve a gyermekvállalás kellett neki ahhoz, hogy 180 fokos fordulatot vegyen az élete.

„Nem lehetett úgy élni tovább. Valószínűleg már pólókon lennék, hogy RIP Kettyós, 2018. Meghaltam volna.”

Kellett valamit csinálni az életemmel, hogy működjön. Nagyon jól jött a család és a munka, az egészségem azóta teljesen helyre jött. Beálltam erre a rendszerre, és most úgy élek, mint egy rendes ember. Tök fura.”

Az adásban felmerül továbbá az apaság témája, az ezt feldolgozó Bali lemez részletei, és az is, hogy Ketioz már nem akar híres lenni, neki elég, ha otthon minden rendben van. Bár az USA című dalából származó „Leszarok mindent, csak legyen boldog a két pelenkás, közületek való vagyok, legendás meg legyen más" sorok keserédes és beletörődő önvallomásnak tűnhetnek, Ketioz tömören így reflektált erre:

„A gyerekeid szeretete sehogy sem fájdalmas.”

Kulcsfontosságú téma még a saját karrierjének alakulása is, illetve annak fejtegetése, hogy vajon miért nem futott be jobban itthon, és ebben milyen felelőssége van neki és a közegének. „Marketingből mindig kurva gyenge voltam. Idióta voltam, hasonló zenével és egy jó menedzsmenttel ötször ekkorát mehettem volna. Valószínűleg azért vagyok ekkorában, mert én menedzseltem saját magamat, és ehhez nem értek egy kicsit sem.”

Magát valahová középre helyezi el a szakmán belül, szerinte sikerült megőriznie egy stabil pozíciót, de tagadja, hogy valaha befutott volna. „Sosem voltam nagyban, de sosem csúsztam le a kicsik közé. Mindig ott középen ellavíroztam. Ez is érdekes, nem? Hogy valaki így stagnál. Mindenki föl-le ugrál, nagyon híres, aztán eltűnik. És én sosem voltam nagyon híres, de sosem tűntem el.”

Arra a kérdésre, hogy megbánta-e azt, hogy így alakult a karrierje, és nem tudott egzisztenciát építeni a rapből, Ketioz így reagált:

„Mindenki szeretne abból élni, amit imád csinálni. Nem akarok hazudni erről. Sokkal jobb lenne, ha nem kéne ládákat pakolnom, vagy targoncáznom, hanem helyette rappelhetnék.”

Az adásban szóba kerül még:

• Ki Ketioz szerint a top 5 legjobb szövegíró itthon?
• Kik a kedvenc magyar írói és költői?
• Milyen szálak fűzték Éder Krisztiánhoz, előadói nevén SP-hez?
• Mi köze van Gyurcsány Ferencnek az Egyenlők formációhoz?
• Szerinte van ma diskurzus a színtéren belül?
• Kinek köszönhető a közreműködése Pogány Indulóval?
• Melyik tengerentúli rapperre utalt vissza Ketioz a Csítosz című dallal?
• Csinálna-e zenét T. Danny-nek?
• Mit gondol „A magyar ODB” jelzőről?
• Fel szokták ismerni a kollégái a gyárban?
• Elment szavazni a júniusi választásokon?
• Mik a kedvenc sorozatai?
• Melyik csapatnak szurkol az NBA-ben?
• Melyik a kedvenc dala a Részecsketyósító lemezről?

Az interjúban szereplő idézeteket az olvashatóság érdekében szerkesztve közöltük. A teljes beszélgetés meghallgatható a Telex After legújabb adásában.

Ehhez a cikkhez fizetett együttműködés keretében az Alrite beszédfelismerő (speech-to-text) megoldást használtuk.