2024. július 4. – 15:33
„Jó lesz bent, megy majd a zene, hogy tucc-tucc!” – mondja mögöttünk egy német csapat Zamárdiban, a 16. Balaton Soundon. Hosszú, az eddigi évekhez képest a megszokottnál is hosszabb betonúton vonulunk be a fesztiválra az első napon. A félmaratonnak érződő séta annak is köszönhető, hogy idén a fesztivál bejáratát máshová, az üdülőövezettől egészen messzire rakták. De eljutunk a bejárathoz, ahol kiderül, hogy a németek nem hazudtak. Tényleg megy a tucc-tucc.
A Sound első napja az előző három évhez képest is szellősebb volt létszámban. Bár a szervezők elmondása szerint ők nagy létszámú helyszíni vásárlóra számítanak, ez a tömeg szerdára még nem érkezett meg. A Soundot akár még családiasnak is lehetne nevezni egy nap alapján.
„Mi a zenei stílust szeretjük, a baszatást, abban ez a legjobb Magyarországon” – mondja nekünk egy társaság a bejáratnál. Baszatást egészen késő estig nem látunk, pár éve napközben már rég alapoztak az emberek, most maximum pasziánszoznak a fesztivál melletti kocsmákban egy-két sör mellett. Mire este lesz, a tömeg valamennyire gyarapodni kezd. Elindulnak az utcákban a házibulik, a parkoló autók csomagtartójából sört isznak az emberek. De egészen hajnalig kell várnunk, mire azt tudnánk mondani, hogy nagyjából tele van a Sound.
A bejáratnál többen arról beszélnek, hogy két dolgot terveznek mára: berúgni és táncolni. Szóval csak azt, amit minden évben. „Mi azért vagyunk itt, mert egyszerre nyaralunk és fesztiválozunk. A Sound után is maradunk pár napot majd a Balatonon” – mondja egy csapat, akik minden évben itt kötik össze a kellemest a kellemessel. Ők egyébként otthon fognak inni, a fesztiválon belül nem akarnak költeni semmire. Szállást is arrébb foglaltak, nem Zamárdiban, hogy azon is kicsit spóroljanak. Sokan viszont idén pont hogy elengedték magukat: meg merem kockáztatni, soha nem láttam ezen a fesztiválon ennyi embert repohárral a kezében, mint most.
És ha már költségek: tavalyhoz képest nem sokat változtak az árak. Ugyanúgy 800 forint a repohár, az alkohol pedig magyar pénztárcával még mindig húzós egy berúgásra. A tömények 2250 forinttól indulnak, 1250 forinttól kapunk üdítőt, 1490 az energiaital, a csapolt sör 1890. A legolcsóbb koktélt 2950-ért tudjuk beszerezni (ez vodka-szóda), de a határ a csillagos ég: ha nagyon akarunk, akár 24 ezer forintot is rááldozhatunk két liter kólával felütött tiszta szeszre. Ha valaki kifejezetten vad, és van jegye a VIP-be, akkor 0,7 literes vodkát is vehet magának. Közel 123 ezer forintért.
„Mondanám, hogy drága, de lassan bármelyik fesztiválon ennyi a sör. Inkább azok drágák” – mondja nekünk egy másik lány. Évek óta az árak generálják a Balaton Sound körüli legnagyobb felháborodást, idén viszont úgy néz ki, a fesztiválozók megbarátkoztak velük. Vagy ha nem is barátkoztak meg, kitalálták, hogyan oldják meg az ivást: vonaton, gyalog a fesztivál felé vagy konkrétan vele szemben, az árokparton. De alapvetően kint vagy a nyaralókban. A kinti részen ugyanis 800-900 forint között mozog a kocsmákban a sör, boltban viszont már 300 per doboz áron lehet szerezni.
„Hát mi azért iszunk most kint, mert utána megyünk az Aldiba. Ott bent biztos nem innánk” – mondja pár fesztiválozó a Sound melletti kocsmasoron. Szerintük az árak idén tavalyhoz képest már jobbak, de csak annyira normalizálódott a helyzet, hogy már szívesen ennének bent. Ez 2023-ban nem volt még így. Akkor az volt a fesztiválozók alapgondolata, hogy 6000-es saslik helyett inkább isznak tovább, enni majd esznek otthon.
Az ételárak évről évre elszálltak eddig a Soundon, most viszont a Szigethez hasonlóan budget foodot is bevezetett a fesztivál. Ez azt jelenti, hogy minden helynek kell legalább egy olyan ételt árulnia, ami 3200 forint alatt van. Azt, hogy ez mennyire budget, mindenki döntse el maga.
Egy szelet pizza 2190 forintba kerül bent, 3200 alatt van a smashed hamburger, a zöldséges csirke és a csirkeleves is. A fesztiválok egyik nagy kedvence, az amerikai hot dog 2200 forint, de van 1790 forintos currywurst is. A környéken lévő kajáldákban 3-4000 forintokért tudunk egytálételeket enni. Így valószínűleg először fordul elő a fesztivál történetében, hogy már-már jobban megéri bent enni, mint kint.
Bár az első nap az eddigiekhez képest szellősebb, a fesztiválozók szerint becsapós a helyzet. „Nekünk sok barátunk hétvégén jön le, most vizsgák vannak, meg van, aki dolgozik” – foglalják össze. A fesztivál összetétele is érdekes, olyan, mintha hígulni kezdett volna a rövidnadrágos-strasszköves lányok és a gyúrós faszik szubkultúrája. Persze még mindig belőlük van a legtöbb, de a kockás hasukat villogtató férfiak mellett az eddigihez képest sokkal többen jöttek ki idősek, szalmakalapos átlagfiúk, de még családosok is.
Külföldiekből főleg belgák és németek vannak, utóbbiaknak itt-ott kedveskednek is azzal, hogy felrakták a wurstokat és a Käsespätzlét az étlapra. Egy belga fiúcsapat arról beszél, hogy a fesztiválbelépő itt még mindig olcsóbb, mint Belgiumban. „Legalább feleannyi a bérlet, összességében pedig sokkal jobban jövünk ki, mint ha otthon buliznánk” – mondja egyikük. Hozzáteszik, ők szívesen rúgnak be bent, „hiába vannak belga árak, otthon is kifizetnénk a kocsmában”.
De nemcsak a közönség változott meg, hanem maga a Sound is. Az egész fesztivált úgy, ahogy van, átrendezték. A színpadok most sokkal kevésbé zavarnak bele egymás zenéjébe, a Sound maga viszont érzésre jóval kisebb lett. A nagyszínpad is máshová került, ami sokkal nagyobb nézőteret ad, könnyebb bejárni az egészet. Az egyetlen furcsaság Zamárdi önkormányzatának köszönhető, akik részben a Sound által befizetett adókból, úgy döntöttek, lebetonozzák a fősétányt. Így azért valószínűleg egy fokkal nehezebb lesz elkerülni a részeg sérüléseket.
A Sound VIP-ek viszont lényegében értelmüket vesztették. A VIP-strandon ugyanolyan napozóágyak vannak, mint a kinti részen, csak ezek el vannak kerítve. Az egyetlen különbség a kinti részhez képest, hogy itt két thai nő várja a beérkezőket, hogy megmasszírozzák őket. A legnagyobb VIP kaszinós feelingje teljesen eltűnt, és az egész kisebb is lett, valójában ennek az előnye egyedül az, hogy nem a nagy tömegből kell nézni a főszínpadot. Az egyetlen, tematikával rendelkező VIP pedig az Oasis maradt, de ott annyira átalakult az eddigi árnyékolós tetőrész, hogy ebbe az oázisba nem biztos, hogy szívesen betévednénk a sivatag közepén.
Az átrendezés részeként egy másik nagy újdonság, hogy le lett rakva az egész fesztivál közepére egy sminkes blokk. Itt 3810 forintért raknak az emberre csillámot, a sminkigazítás 6350 forintba kerül, egy teljes sminkért pedig 12 700 forintot fizetnek az emberek. Ez a blokk mellett álló két lány szerint „egyáltalán nem sok, sminket venni is drága már”. A sminkesektől pedig végre azt is megtudjuk, mi értelme van a csillámpornak, ami soha nem megy ki a Soundon a divatból: „A glitter jó, lehet variálni, feldob mindent és bulis!”
Azt, hogy a Sound változott, több fesztiválozó is érzi. „Még mindig jó, de már nem olyan, mint volt” – foglalja össze egy srác a parton. Alapjaiban valójában nem sokat változott, még mindig olyan, mint egy gigantikus időkapszula. A zenék nagy része legalább egy évtizeddel ezelőtt volt felkapott, egy másik része pedig olyan, mintha egy bulisabb plázazenét hallgatnánk. A főfellépők között van például Paul Kalkbrenner, akinek a legismertebb zenéje, a Sky and Sand 2008-as, de fellép idén például Timmy Trumpet is. Igen, az, aki azt játssza, hogy tűtürüttü tütütütü tütütütü tö.
A fesztiválozók szerint talán az a legjobb a Soundban, hogy napközben is tudnak programozni, bemehetnek a Balatonba, együtt lehetnek, valami pedig mindig akad bent. A szokásos vurstlis óriáskerék (5000/fő), az embercsúzli és az edzős rész röplabdapályával például továbbra is fontos kelléke a fesztiválnak. A legtöbben mondjuk napközben így is inkább a nagy Balaton Sound-felirat előtt állnak, hogy lőjenek egy szelfit magukról. Aztán estére már ezzel is kevesebben foglalkoznak, néhányan sörpadokhoz ülnek, de a legtöbben beállnak a színpad elé, hogy ott lépegessenek.
Mi pedig késő este, amikor javában megy a buli, megpróbáljuk elhagyni a Soundot – bár az átrendezés részeként először eltévedünk, amikor a táblákat követjük. A vécéknél kóválygás után aztán végül kijutunk, hogy csillámporos lányok mellett hazasétáljunk. Azt a mondatot még azért elkapjuk útközben, hogy „legalább vannak itt jó faszik. Bebaszol, azt jó lesz”.