Két film egyben az Érdekvédelmi terület, az egyik a szemnek, a másik a fülnek szól

2024. február 28. – 20:21

Másolás

Vágólapra másolva

Ismét filmes kibeszélővel jelentkezik az After+, az adásban ezúttal az itthon még mozikban elcsíphető, öt kategóriában is Oscar-jelölt Érdekvédelmi terület (The Zone of Interest) című film hátteréről és legizgalmasabb részleteiről beszélgetett a Telex három újságírója, Bakos Barna, Bicsérdi-Fülöp Ádám és Kersner Máté.

A műsorban felelevenítjük, mennyire rendkívüli életmű áll eddig a filmet rendező Jonathan Glazer mögött, aki színházi kezdetek után a videóklipes és reklámos munkái miatt lett ismert a kilencvenes években.

Glazer felelt például a Radiohead, a Blur, a Massive Attack vagy Jamiroquai ikonikus klipjeiért, de egészen 2000-ig várni kellett arra, hogy önálló filmet rendezzen. Első filmje, a Szexi dög (Sexy Beast) után nagyon ritkán, évtizedes szünetekkel jelentkezett újabb mozival, az Érdekvédelmi terület előtt 2004-ben érkezett a Születés (Birth), és 2013-ban A felszín alatt (Under The Skin).

Glazer kifejezetten ügyel arra, hogy elkerülje az önismétlést, de az After+ adásában főleg az A24 stúdió mai elismertségét megalapozó A felszín alatt-tal állítjuk párhuzamba legújabb alkotását, Az érdekvédelmi területet. Mindkét filmben fontos szerep jut a dokumentarista megoldásoknak, a szenvtelen, drámai hatásokat kerülő stílusnak. A nagyrészt Rudolf Höss, az auschwitzi haláltábor parancsnokának családi házában játszódó filmet például egy valóságshow-hoz hasonlóan több rejtett kamerával vették fel, így a színészek sem tudták pontosan, mi kerül be majd a végső változatba a jeleneteikből.

Szóba kerül az is, hogy Glazer és stábja nagyon beleásta magát a Höss család történetébe, a film alapját a náci parancsnok otthonában készített fotók adták, és az auschwitzi múzeum is előtúrt fontos infókat a készítők számára Rudolf Höss és felesége, Hedwig viszonyáról.

Külön kiemeljük az adásban az Érdekvédelmi területben fontos szerepet betöltő sound designt és zenét is, hiszen a filmben a haláltábor szörnyűségeit csak a beszűrődő hangokból vagy a háttérben feltűnő jelekből észlelhetjük. Azt is megvitatjuk, hogy mennyire kerülte el ezzel az alkotói megoldással a holokitsch vádját Glazer filmje.

A két főszereplő (Sandra Hüller és Christian Friedel) játékának finomságain, a lengyel Lukas Zal operatőri munkáján túl a film befejezésére is külön kitérünk, amikor is egy emlékezetes húzás nyomán még egyértelműbbé válik, mennyire a jelenünkre reflektáló film az Érdekvédelmi terület, amelyről maga a rendező nyilatkozta a Telexnek, hogy ma is abszolút releváns kérdéseket feszeget.

Az adásban két külön szekcióra bontva elemezzük a filmet, a műsor első felében spoilermentes ajánlóban érintjük az Érdekvédelmi terület fontosabb részleteit, utána pedig már spoileresen érintjük a film jeleneteit.

Kedvenceink
Csatlakozz a csoportunkhoz!