2023. december 14. – 17:09
A Lázár tesók az Esti Kornél és Pegazusok Nem Léteznek zenekarokból ismert testvérpár, akik melankolikus hangulatban énekelnek szerelemről, felnövésről vagy az idő múlásáról, mindezt kelet-európai szomorúsággal teletűzdelve. A Hullámtörés című első nagylemezük három éve jelent meg, és a Covid-járvány okozta egzisztenciális szorongást örökíti meg az album. Idén novemberben pedig megjelent a folytatás Eső előtt címmel, ami az idő elillanására fókuszál. A Telex After adásában mesélt Lázár Domokos és Lázár Ágoston többek között Manu Chao hatásáról, testvéri dalszerzésről, nyomoron való viccelődésről, a gyász feldolgozásáról a dalokban és arról, milyen limitált lehetőségei vannak Magyarországon egy alternatív zenésznek.
A mezőtúri származású Lázár tesók dalaira gyakran aggatják a melankólia szót, és arra a kérdésre, hogy miért lett az Eső előtt is szomorú hangulatú lemez, Ágoston így válaszolt:
Nehéz volt az elmúlt másfél év, és lehetséges, hogy ez tükröződik a lemezen is. Általában magánéletből merítünk az alkotásban, és van olyan, hogy Dodi ráérez arra, amin én keresztül megyek. Inspirálja őt az, hogyha a szeretteivel történik valami fájdalom. Ezt becsülöm benne, mert remek dalszerzői vénára vall. Meg hát melankolikus alkatok vagyunk.
A Hullámtörés lemezüket a Balatonnál írták, izoláltan a járvány miatt, így érthető, hogy a víz motívum központi szerepet kapott akkor. Viszont az új lemez dalszövegeinél is kitüntetett szerepe van a víznek, a tenger és eső metaforájának, illetve az albumot körüllengő vihar előtti csend jelenségnek.
„Van egy film, az Eső előtt, ami egy macedón film a balkáni etnikai-vallási konfliktusokról, és a délszláv háború borzalmait dolgozza fel. Gyerekkorunkban láttuk párszor, és meghatározó film lett, de ha a Pegazusok Nem Léteznek és Lázár tesók dalszövegeit megnézitek, a víz az visszatérő motívum. Feszült várakozás nekem az eső, ami lehet pozitív töltetű is, ezért alapvetően egy ambivalens dolog. Remélem, hogy a dalaink is ilyen ambivalens jelentéseket hordoznak magukban.”
Az Esti Kornélt sokkal rockosabb hangzásvilág jellemzi, arra a kérdésre, hogy mennyire más Ágostonnak, hogy egyik zenekarban dobol, itt pedig énekel és gitározik, így válaszolt:
„Az Esti Kornélban négy rocker csávóval zenélünk, és ez más dinamikát hoz ki belőlünk, ilyenkor rockzenei keretekben gondolkodom. Elég nagy különbség van az én szempontomból a megélésében is. Az Esti Kornélban, mint egy ősember dobolok, a Lázár tesókban pedig átszellemülök, líraibb oldalamat hozom elő”.
A Végén úgyis dalukat áthatja a nyomoron való nevetés, a kelet-európai mentalitás, és a sírva vigadás:
„A kötél már itt van a nyakam körül, de én akkor is csak fütyülök tovább.”
A Telexen itt lehetett arról olvasni, hogy az Alföld milyen depresszív hangulatú terület a magyar átlaghoz képest is.
Lökösházára menet írtam a dalt, Mezőtúr mellett elhaladtunk a vonattal, és azzal a látvánnyal felidéződött a kisvárosi miliő. Hogyha nagyon beletemetkeznénk a magyar valóságba, akkor depressziósak lennénk, és nem fütyörésznénk. Ez egy túlélési stratégia: ha már túszul ejtett minket a NER, valahogy mégiscsak túl kell élni
– mondja Lázár Ágoston az idézett dallal kapcsolatban.
Lázár Dodinak viszont ezt jelenti a fenti dalszöveg:
„Mikor Ágoston megmutatta a dalt, az jutott eszembe, hogy ez nagyon jellemző ránk. Rólunk a zene miatt azt gondolják, hogy mindig szomorúak vagyunk, a nyomoron való viccelődés a Lázár tesókig nem derült ki rólunk, pedig mindig bennünk volt. Az előző lemezről a Másnapos dal ilyen nekem még. Identitásunk ez a hozzáállás a magyar valósághoz.”
A kedvenc szellemem daluk fejtegetésénél említette még Dodi, hogy ő nem szereti konkretizálni a dalszövegeket, mindenkinek mást jelent, ezért is preferálja, ha nem konkrét személyről, hanem attitűdről írnak, ezért nem is annyira jellemző rájuk a nagyon direkt politikai állásfoglalás a zenéjükben.
Orbán is egy attitűd, egy autoriter leuraló valaki, amiből több van a világban. Pici időtállóságot szeretnénk hozni inkább a dalszövegeinkbe.
A Hátha megáll az idő dalukban van egy jó adag fájdalom, az idő múlását mutatja be, hogy milyen, amikor kacatokat halmozunk fel annak reményében, hogy majd a látogatóknak felidézzük emlékeinket a tárgyak segítségével.
„Néha belegondolok, hogy Alex Turner 19 éves volt, amikor már a Glastonbury nagyszínpadon játszott. Magyar alternatív rockzenészként gyakran limitáltak a lehetőségeid. Mi nem panaszkodhatunk, mert elismernek minket, de ez a kelet-európai rezignált hangulat azért rányomja a bélyegét a közérzetünkre.”
Az adásban szóba kerül még:
- Dodi Eminem-rajongó.
- A tetoválás is egyfajta tárgygyűjtés.
- A Jó éjszakát dal értelmezésében jelen vannak a transzgenerációs traumák?
- Manu Chao hatása.
- Milyen filmzenék hatottak rájuk?
- Vétózzák egymás dalait?
- Nem félnek attól, hogy a Lázár tesók után nehezebb visszarázódni az Esti Kornélba?