Hiába dől az állami pénz a magyar filmekre, ha nem jutnak el a nézőkhöz

2023. november 10. – 11:35

Másolás

Vágólapra másolva

Hiába ömlik egyre több állami forrás hazai filmgyártásra, mutatnak be egyre több magyar filmet a mozikban, egyre kevesebben nézik meg ezeket – vonta le a következtetést az elmúlt évek statisztikáiból a G7.

Bár a kormány igyekszik sikerként kommunikálni a magyar filmipar átalakítását, a számok alapján egyértelmű: 2020 óta rohamtempóban romlik a magyar filmek elérése, amik nemcsak a mozikban teljesítenek EU-s szinten is kiemelkedően rosszul, de sokszor a tévén és a streamingen keresztül sem jutnak el a potenciális közönségükhöz – ennek ellenére évről-évre egyre több pénz dől többek között olyan filmekre, mint a Hadik, a Blokád, és a Rákay Philip-féle Petőfi-film, a Most vagy soha, amibe hiába dől a közpénz, még mindig nincs kész.

Moziban nem nézünk magyar filmet

A koronavírusjárvány alatt világszinten mindenhol visszaesett a mozik látogatottsága, Magyarországon viszont 2022-ben sem közelítette meg a nézők száma a 2014-es szintet. A KSH adatai alapján, a jegyárbevételek a korábbi 22 milliárdról alig 6, illetve 10 milliárdra estek vissza 2019-2020-ban. A 2022-es 17,7 milliárdos bevétel reálértéken még mindig nagyon messze van a korábbi évektől.

Ez a magyar filmek nézettségére is erősen hatott.

2022-ben és 2021-ben is nagyjából 600 ezer nézőt vonzottak a magyar filmek, ami a 2017/2018-as 1-1,5 milliós csúcsoknak a harmadát sem éri el.

A 2022-es 611 ezres magyar nézőszámból 427 ezer kötődik a Nemzeti Filmintézet (NFI) által támogatott filmekhez.

A G7 által összegyűjtött adatok szerint a magyar filmek részesedése a nézettségből európai összevetésben is nagyon alacsony.

Egy magyar filmet átlagosan 11 ezren néznek meg moziban.

Annak ellenére érnek el alacsony nézettséget a magyar filmek a mozikban, hogy egyrészt folyamatosan nő a számuk, másrészt egyre több állami támogatás jut az elkészítésükre: 2020-ban még 10,8 milliárd volt a filmkészítési állami támogatások összege, 2021-ben már 16,5 milliárd, 2022-ben pedig 25,7 milliárd.

Az összes állami filmkészítési támogatásból 2020-ban és '21-ben 8,1, illetve 8,3 milliárd forintot költöttek mozifilmekre, 2022-ben már 14,7 milliárdot.

A G7 szerint ráadásul nehéz lenne minden állami forrást tartalmazó becslést adni, mert a támogatásokon felül minisztériumoktól vagy állami cégektől kapott szponzorációk is megtalálhatják a gyártókat.

Az NFI saját adatai szerint 2021-ben még 3025 forint támogatás jutott egy általuk támogatott film mozis nézőjére, ez 2022-re a négyszeresére nőtt. A G7 számításai szerint 2021-ben 10.461 forintba került az adófizetőknek minden egyes támogatott magyar filmet megtekintő mozilátogató.

A magyar kormány úgy önti a közpénzt a mozifilmekbe, hogy vagy nem ismerte fel, vagy nem tud mit kezdeni azzal a trenddel, hogy a magyarok inkább a tévében vagy a streamingen néznének magyar filmeket. Így ezeken alig jutnak el a potenciális nézőkhöz a közpénz-milliókkal megtolt filmek.

Tévében, streamingen bezzeg néznénk

Egy 2022-es felmérés szerint a megkérdezettek az egy év alatt megnézett magyar filmek 13 százalékát nézték meg moziban, ennél viszont közel ötször többet tévében (60 százalék), valamilyen streaming felületen pedig a 16 százalékát.

Az adatok alapján a hazai filmeket leginkább tévében lenne érdemes terjeszteni.

Ez egyébként nem csak Magyarországra jellemző, sok európai ország (például Dánia, Németország és Csehország) viszont jobban használja ki a trendeket, a filmeket a közszolgálati csatornán is bemutatják, sőt, a közszolgálati televízió honlapján is elérhetővé teszik a filmeket.

Az NFI a mozifilmeknél is ösztönzi, hogy azokat tévében is mutassák be, és streamingen is tegyék elérhetővé, az államilag támogatott filmek tévés bemutatóját külön támogatással is segítik.

Az NFI 2020-ban 0,4 milliárd, 2021-ben 1,8 milliárdot költött tévéfilmekre, 2022-ben viszont már csak 1,1 milliárdot. A filmintézet a támogatásokért a mozifilmek és a tévéfilmek esetében sem vár sokat: a mozifilmet be kell mutatni moziban, a tévéfilmet tévében, a streaming-elérhetőséget viszont nem kötik ki – írja a G7. Ennek az eredménye a statisztikákban is látható:

A 2021 tavaszi adatfelvételkor alig minden negyedik magyar mozifilm volt elérhető legálisan online formában.

Az NFI szerint viszont azóta sokat változott a helyzet, az általuk támogatott, 2021-es és 2022-es bemutatók közül az összes mozifilm megtekinthető online, sok esetben több felületen párhuzamosan is.

Állami pénzből működik a 2020 őszén elindított Filmio.hu is, ahol a legtöbb film 650-990 forintos áron nézhető meg, de vannak ingyenes tartalmak is. A G7 azt írja, mára a teljes kínálat közel fele 2000 után gyártott alkotás. Az NFI közlése szerint az elmúlt két évben 300 ezer filmmegtekintés volt a platformon, ez az elmúlt két év magyar mozifilm látogatók negyedével ér fel.

Ez viszont nem jelent kiugró nyereséget az államnak, a G7 cikke szerint ugyanis az NFI negyedmilliárd forintos megbízásokat adott NER-közeli kommunikációs cégeknek a Filmióhoz kapcsolódó kommunikációs feladatok ellátására. Így a legjobb esetben is százmilliós veszteséget termel a Filmio az NFI-nek – írja a lap.

És mi van azzal, akire nem dől a pénz?

Az hasít. Reisz Gábor legújabb, Magyarázat mindenre című filmjét a Velencei Filmfesztiválon mutattak be, ahol díjat is nyert, és azóta nagy sikerrel játsszák a magyar mozik is.

A filmet október ötödikén mutatták be, azóta már közel 65 ezer néző váltott jegyet rá, és majdnem 133 millió forint bevételt hozott – derült ki a Filmforgalmazók Egyesülete legfrissebb összesítéséből. Ez azt jelenti, hogy bőven visszahozta – az állami támogatással megtolt filmekhez képest aprópénznek számító – nagyjából 35 millió forintos költségvetését.

Összehasonlításképp: a hvg cikke szerint az 1,6 milliárdból készült Hadikot a márciusi bemutatója óta 55 827-en néztek meg moziban, ezzel csak 90,7 millió forintot hozott vissza a gigaköltségvetéséből. A szintén kiemelt állami projektként kezelt Blokádot a tavalyi bemutatója óta 63 ezren látták, de csak 107,6 millió forint bevételt hozott a mozikban.

Mindeközben a Nemzeti Filmintézet idén februárban a résztvevők tudta nélkül megváltoztatta a fiatal filmesek támogatásának céljából létrehozott Inkubátor program kiírását, így az előző fordulóban nyertes projektek közül három nem mehetett tovább a program támogatásával. Erről, és arról, hogy mit jelenthet ez a magyar film jövőjére nézve, itt írtunk hosszabban.

Kedvenceink
Csatlakozz a csoportunkhoz!