Egyszer csak azon kaptuk magunkat egy fesztiválon, hogy hat darab ugyanolyan zenekar van, mint mi

2023. április 27. – 17:00

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Idén 20 éves a Punnany Massif. A zenekar még underground rapcsapatként kezdte kereken Pécsen, hogy aztán a 2010-es évekre rendes zenekarrá alakuljanak, és az évtized egyik legsikeresebb, legmeghatározóbb magyar produkciójává váljanak. Nemrég jelent meg a Fel Nem című nagylemezük, amelyhez hasonló utoljára 2010-ben jött ki, ha nem vesszük ide a különböző EP-ket és feldolgozáslemezeket. Az After Podcastben a Punnany Massif egyik frontembere, Felcser Máté rapper és producer volt a vendég, aki beszél a lemezen hallható váratlan politikai felhangról, az együttes múltjáról és arról, miért kellett ennyi időt várni egy új nagylemezre.

A Punnany Massif sok szempontból a korszakalkotó együttesek közé tartozik. Pályájuk még a kétezres években kezdődött, amikor a kultúránk és a tartalomfogyasztás elkezdett átállni analógról digitálisra, de még abban a korban éltünk, amikor a hiphop már kezdett mainstream lenni, mégsem volt annyira domináns műfaj, mint a 2010-es években vagy napjainkban.

A rapcsapat 2006-ban bukkant fel a Körkorkép című nagylemezükkel, ami tele van nagyon erős beatekkel, régi magyar tánczenés hangmintákkal és karcos, társadalomkritikus szövegekkel. Pályájuk magasan ívelt felfelé többek között a Telik című dalhoz készült klipnek köszönhetően, de igazán nagy áttörést a Beck Zolival közösen készített Cseh Tamás-feldolgozás, a Csönded vagyok hozta meg. Utóbbi szerepel a zenekar 2010-es Shen Kick című nagylemezén is, ami gyakorlatilag az utolsó klasszikus nagylemeze volt a zenekarnak a most megjelent stúdióalbumig.

A Punnany Massif a 2010-es évekre nemcsak elkapott egy jó hullámot, hanem bizonyos szempontból ők maguk gerjesztették azt. Ekkoriban lett egyértelmű, hogy teljesen megváltozott a zenefogyasztás mindenhol, a fizikai lemezek helyett a Youtube-lejátszások domináltak, albumok helyett pedig elég volt bizonyos időközönként kislemezeket kiadni, hogy releváns tudjon maradni egy produkció.

Közben arra is jól ráéreztek, hogy a hiphop lesz az új rockzene, és a rendszerváltás utáni Kispál és a Borz-Quimby-Tankcsapda hármas mellé felnőtt egy új, sokkal fesztiválkompatibilisebb generáció a Wellhellóval, a Halott Pénzzel és a Punnany Massiffal. Utóbbiak jó pár évig annyira meghatározóak voltak, hogy szinte lépni sem lehetett egy-egy új fesztiválhimnuszuk vagy valamilyen márkával való együttműködésük nélkül.

A Punnany Massif lett az egyik első olyan profi magyar zenekar, akiknél érezni lehetett, hogy legalább annyira tekintenek termékként a zenéjükre, mint művészeti alkotásként.

Az új albumon akadnak egészen társadalomkritikus szövegek, különösen az Elnézést kívánok című szám, amelynek már a klipje is egyértelműen a jelenlegi magyar kormány agymosó propagandájára reflektál.

„Most per pillanat olyan időket élünk, amikor van miért megszólalni, és ebben adott esetben szerepet vállalni, vagy legalábbis a kor lenyomatáról beszélni” – magyarázza Felcser azt, hogy a közbeszédben azért főleg a könnyed, nyári dalairól elhíresült zenekar miért váltott pár fokkal morcosabb hangvételre.

Fotó: Bődey János / Telex
Fotó: Bődey János / Telex

Felcser korábban arról beszélt, hogy a Punnany sikerességét jelentő zenei formula szerinte óriási hatással volt a mainstream magyar popzenére, és bizonyos szinten felelősnek is érzi magukat azért, hogy azt egy kicsit elrontották. Szerinte amikor utánuk megjelent rengeteg más pop-rap produkció, akkor „nem az történt, mint nálunk, hogy voltak nagy megfejtések, hanem elkezdték ezt az ilyen legegyszerűbb, ShyGys-módjára eladhatóvá csomagolni.

És egyszer csak azon kaptuk magunkat egy fesztiválon, hogy hat darab ugyanolyan zenekar van, mint mi”

– meséli Felcser a Punnany Massif hatásáról, majd hozzáteszi, hogy ezzel egy időben az általa értékesnek tartott magyar könnyűzenei műfajok pedig szép lassan megszűntek, és például a magyar alternatív rockzene helyét átvették a pop-rap produkciók. Szerint ezzel gyakorlatilag ártottak a könnyűzenének, és nem hasznára váltak. Azt is hozzáteszi, hogy a hiphopzenét nem butították le, csak rossz minőségben mutálódott itthon.

Az adásban szóba kerül még többek között:

  • Miért fontos neki a gyermeki én?
  • Miért nehezíti a zeneszerzési folyamatát az ADHD?
  • Kikkel dolgozott az új dalokon?
  • Hogyan hatott rájuk a Covid időszaka?
  • Mi a háttere és története az Elnézést kívánok című számnak?
  • Hogyan változott meg a korai hiphophangzásuk a későbbi élőzenés popra?
  • Miért álltak át anno zenekari felállásra?
  • Van-e még Pécsnek olyan húzóereje itthon könnyűzenében, mint régen?
  • Mennyire rivalizálnak a Halott Pénzzel?
  • Miért döntött úgy, hogy ország-világ előtt beszél a kábítószer-problémáiról?

A podcast kivonatolásához az Alrite beszédfelismerő, speech-to-text szoftvert használtuk. Az idézeteket az olvashatóság érdekében megszerkesztettük.

Kedvenceink
Csatlakozz a csoportunkhoz!