„Önmagában olyan helyzetben van az ország, hogy nem a milliárdos filmek fognak segíteni”

Reisz Gábor nevét a magyar közvélemény igazán 2014 környékén ismerhette meg első nagyjátékfilmje, a Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan (a köznyelvben csak VAN) miatt. Az összekalapozott pénzből és diplomafilmes alapból finanszírozott VAN a 2010-es évek egyik legsikeresebb magyar független filmje lett, ami nagyon hiteles kórkörképet mutatott az akkori fővárosi fiatalság életéről is. Reisz később a Rossz versekkel folytatta 2018-ban, nemrég pedig befejezte a következő nagyjátékfilmje, a Magyarázat mindenre forgatását. Mindemellett nyár végén A légy címmel egy ötszámos EP-t is megjelentetett. Reisz Gábor volt az After Podcast vendége.

Mivel egy podcastbeszélgetésről van szó, az interjúidézeteket az olvashatóság kedvéért szerkesztve közöljük.

Az adás első részében Reisz szólólemezéről, A légyről beszélgetünk, amelynek hangzása és hangulata ismerős lehet azoknak, akik követik a VAN filmzenekar munkásságát. Ami viszonylag szokatlan egy ilyen klasszikus singer-songwriter lemeztől, hogy olyan témák is előkerülnek, mint a Nemzeti Filmintézet (NFI). Az NFI című számban például elmesélik, hogyan szellőztet Káel Csaba filmügyi biztos az irodájában.

„A Nemzeti Filmintézet nekem egy lila ködös dolog. Mármint fogalmam sincs róla, hogy mi az”

– meséli Reisz azzal kapcsolatban, hogy magyar filmfinanszírozásban kulcsfontosságú állami szerv belső működését a hazai filmesek sem igazán ismerik azon túl, amit közölnek velük a hivatalos csatornákon, és amiket egymástól hallanak pletykaként.

Reisz ősszel fejezte be a következő nagyjátékfilmjének a munkálatait. A Magyarázat mindenre ismét kizárólag saját finanszírozásból készül, nem pályáztak filmalapos támogatásra. Más korábbi filmötleteivel igen, de azokat nem támogatták, alacsony költségvetésből pedig nem lehetett volna azokat leforgatni Reisz szerint.

„Az abszolút tendencia, hogy akik az elmúlt húsz évben csinálnak filmeket, azokat most elkaszálják”

– ezt Reisz arra mondja, hogy tapasztalata szerint manapság valamiféle koncepcionális elbírálás alapján működik az állami filmfinanszírozás és -támogatás odaítélése. „Annyiban változott a helyzet a Vajna-korszakhoz képest, hogy korábban nem producerek kapták a filmtámogatásokat, hanem rendezők. Most inkább a projekteket veszik figyelembe, nem pedig az alkotói munkásságot a döntéseknél” – reagálja Reisz arra a felvetésre, hogy miközben egyes filmesek lepattannak az ötleteikkel, Rákay Philip vagy Kálomista Gábor milliárdokat kap mindenféle történelmi projektre. Reisz szerint egyébként abszolút tud a magyar filmgyártás nagy költségvetésű, látványos közönségfilmet csinálni, de legalábbis az biztos, hogy ezek az alkotások legalább jól fognak kinézni, mert a technikai, anyagi és szakmai emberanyag megvan hozzá.

„A történelmi film koncepciónál én sokkal inkább azt látom, hogy van egy erőlködés, hogy olyan filmek készüljenek, ahol nagyon definiálható az antagonista, és hogy legyen egy ellenségkép. Erre tökéletes a történelmi film, mert van egy ország, akiket bántanak különböző oldalak, különböző nemzetek és hatalmak. Ez egy nagyon könnyű képlet, egyben le is egyszerűsíti”

– és még hozzáteszi, hogy ő inkább az olyan történelmi filmeket szereti, amelyekben a legnegatívabb karakter is többdimenziós. Arra a kérdésre, hogy egyébként vállalna-e rendezői munkát ilyen projektekben azt válaszolja, hogy most nem csinálna ilyet.

„Nem illik ilyet csinálni. Önmagában olyan helyzetben van az ország, hogy nem a milliárdos filmek fognak segíteni a kultúrának azon alapmisszióján, hogy az embereket neveljük vagy csak jobban érezzék magukat. Nem hiszem, hogy ez ezzel történik meg. Ezért inkább én ezt csak valaminek az elkenésének érzem.”

A rendező is részt vett az SZFE átalakítása miatti tüntetéseken, és az abból kialakuló FreeSZFE-ben. Őt személy szerint baromira idegesítette, hogy az egész ügybe beleinjekciózták a politikát, és erre még külön rá is játszott pár ellenzéki politikus. Ettől függetlenül egyáltalán nem kizáró tényező nála, hogy olyanokkal dolgozzon, akik már az új vezetés alatt végeztek az SZFE-n. Azt viszont elismeri, hogy az SZFE átalakításában biztosan része volt annak, hogy helyzetbe hozzanak egy új filmes generációt.

Reisz harmadik nagyjátékfilmje, a Magyarázat mindenre, részben ezt a témát is fogja érinteni. Pontosabban az érdekelte nagyon, hogy miként jutottunk odáig, hogy mindenhol szekértáborok vannak, és teljesen megszűnt köztük a kommunikáció. Amíg a Van valami furcsa és megmagyarázhatatlanról utólag kiderült, hogy formai problémák miatt nem tudott volna nagyjátékfilmes támogatást kapni, a Magyarázat mindenre szerinte már a tartalma miatt nem kapna, ezért nem is próbálkozott vele.

„Eljutottam oda, hogy most már nagyon zavar, hogy ennyire erőltetetten nem beszélünk dolgokról. Úgy csinálunk, mintha nem ebben az országban élnénk, ebben a kormány kontra ellenzék kétpólusú világban, ahol lehetetlen a kommunikáció. Ebbe én most rendesen beleálltam, és elhangoznak olyan dolgok, amik nem szoktak magyar filmekben.”

Két év múlva lesz 10 éve, hogy megjelent a VAN, amely elég hiteles képet festett az akkori belvárosi éjszakai életről, számos ismert vagy ikonikus klub és romkocsma is feltűnik a filmben. „Ma már teljesen megváltozott a bulinegyed, de ez akkoriban megtörtént három-négy évente. Teljesen más volt egy Dob utcai séta a kétezres évek elején, 2014 környékén vagy éppen ma” – meséli, és hozzáteszi, hogy a bulinegyed környékén már akkora a turizmus, hogy ott nem érzi jól magát tőle, és szerinte eltűnt a környékről a régi kocsmahangulat is.

A Magyarázat mindenre Reisz szerint 3-4 hónap múlva teljesen elkészül, legkorábban pedig 2023 tavaszán kerülhet mozikba, de még minden nagyon képlékeny. Viszont arra érdemes készülni, hogy zeneileg más lesz, mint Reisz eddigi munkái, mert alapvetően kórusműveket szeretne majd felhasználni a filmhez.

Az adás többi részében szóba kerül még:

• Történelmi filmnek tartja-e a Szabadság, szerelmet?
• Melyek szerinte a legjobb magyar közönségfilmek?
• Tud-e a magyar filmgyártás drága történelmi közönségfilmet készíteni?
• Szerinte miért kéne minden kezdő rendezőnek kipróbálnia magát színházban?
• Látta-e az Elkxrtukat?
• Hogyan került a Testnevelési Főiskolára? Miért nem lett profi vízilabdázó?
• A Nirvana vagy a Pearl Jam népszerűbb Magyarországon?
• Mennyire volt hatással a VAN zenéjére a 2010-es évek eleji magyar lo-fi színtér?
• Olcsóbb teljesen új filmzenét írni vagy érdemes inkább kész dalokat megvenni?
• Miben különbözik és miben hasonlít egymástól a Rossz versek és a VAN?
• Hova járnak manapság azok, akik a 2010-es években az erzsébetvárosi romkocsmákba?
• Miért utálja a streaminget és miért haldokolnak a mozik?