2021. július 23. – 14:11
frissítve
Egy Hunyadi-témájú film vagy sorozat már három különböző évtizedben volt téma a magyar kultúrában, az évszázadokkal a múltba tekintő történelmi filmekkel hadilábon álló filmgyártás viszont talán most jutott el odáig, hogy meg is fog valósulni.
Habár már régóta keringtek pletykák arról, hogyan és miként fogják feldolgozni Bán Mór tíz résznél is bővebbre nyúlt Hunyadi-könyvsorozatát, július második hetében, a cannes-i filmfesztivál alatt a Variety hasábjain megtörtént a bejelentés: 10,5 milliárd forintos állami támogatással készül a tízrészes Hunyadi-sorozat, a tervek szerint a TV2-n fog menni, magyar és német cégek koprodukciójában, a tervet régóta dédelgető Robert Lantos producer vezetésével.
Abszolút érthető, hogy egy Hunyadi-filmre vagy sorozatra igény van. A magyar filmgyártás a hetvenes évek környékén felhagyott a nagyszabású, irodalmi adaptációkon alapuló történelmi filmekkel, és gyakori kritika a modern filmkészítőkkel kapcsolatban (általában a jobboldalról), hogy miért nem ilyesféle filmekkel foglalkoznak. Az akkor még Filmalap próbálta korrigálni egy kifejezetten történelmi filmekre kiírt pályázattal, de a Kincsem óriási közönségsikere vagy a Saul fia Oscar-díja sem volt elég azoknak a károgóknak, akik a Szász János-féle Az utolsó bástyát is megtorpedózták, kizárólag a forgatókönyv alapján. A nándorfehérvári csatáról szóló film, a Vajna után érkezett filmbiztos, Káel Csaba szavaival élve elesett. A Vajna alatt benyújtott két Toldi-tervből – amiből az egyik pont Káelé volt – egy sem valósult meg.
A Káel által vezetett, új döntőbizottsági tagokkal felállt Nemzeti Filmintézet viszont már bevallottan ennek az igénynek próbált megfelelni, nemrég jelentették be, hogy 1,6 milliárd forintos támogatással készülhet film Hadik András XVIII. századi huszárról, Trill Zsolt főszereplésével.
A Hunyadi-sorozat viszont minden mozgókép-finanszírozási előzményt felülmúl a 10,5 milliárdos állami támogatásával, ha megvalósul, tényleg az ország legambiciózusabb sorozata lehet, egy olyan korszakban, amikor a tévésorozatoknál átszámolva 3 milliárd forintos epizódonként költségvetéssel dolgozott a világ talán legsikeresebb sorozata, a Trónok harca.
Az egyik legkorábbi említése egy Hunyadi-filmnek 2007-ben volt, amikor P. Koltai Gábor azzal állt elő, hogy amerikai befektetők segítségével egy nagyjából 30 millió dolláros látványos filmet fog készíteni, amiben szerepelni fog az 1444-es várnai csata, az 1448-as rigómezei csata, sőt még az 1456-os nándorfehérvári csata is. P. Koltai azt ígérte, hogy az előkészítés nagyjából másfél-két évig fog tartani, tizennégy évvel később már bátran ki lehet jelenteni, hogy ezt sikerült alábecsülni. Ebből a Hunyadi-projektből semmi sem valósult meg, és a Bán Mór-féle sorozat első részének megjelenése előtt álltunk.
„Néhány kelet-európai nép bármit megadna, ha olyan nagyszerű hősei lennének, mint nekünk. Ha születnek is történelmi művek, azok elsősorban az utóbbi 100 évről szólnak, gyakran depresszívek, ráadásul a magyarságot nemritkán negatív színben tüntetik fel. Holott a magyar középkor tökéletes alapanyag arra, hogy jobbnál jobb történelmi munkák szülessenek. Néhány üdítő kivételtől eltekintve mégsem látnak napvilágot a dicsőséges korokról szóló művek” – ezt Bán János, írói nevén Bán Mór mondta a Nagy Magyarország nevű lapban, annak a Szakács Árpádnak adott interjújában, aki pár évvel később hasonló érvekkel támadja be a fideszes kultúrpolitika egyes területeit. A Magyar Nemzet a sorozat első három részének kritikájában azt írta, hogy az író „saját meghatározása szerint a magyar történelmi regény hagyományai előtti tisztelgés és e műfaj újrafogalmazása”.
A sorozat sikeres lett, nem csoda, hogy felkeltette egy magyar származású, de Kanadában élő és dolgozó producer, Robert Lantos figyelmét. Lantos nem szuperproducer, de markáns rendezőkkel dolgozott együtt, például a két legismertebb kanadai filmessel, Atom Egoyannal (Felicia utazása) és David Cronenberggel (eXistenZ) is többször, producerként beszállt a Szabó István-féle A napfény ízébe is. Lantos cége, a Serendipity Films még 2012-ben, szintén a Varietyben jelentette be, hogy egy 25-30 millió dolláros költségvetésű filmet fognak készíteni a Bán Mór-könyvekből.
Akkor még úgy volt, hogy Bán Mór írja a forgatókönyvet Szántó Erikával. Szántó a rendszerváltás alatt gyakran foglalkoztatott író, rendező volt, aki 1990-ben szakaszosan az Egyesült Államokban tanított, majd a 2010-es években többek között a Marslakók írásába is besegített. Egy évvel később Szántó kikerült képből, a Népszabadság cikke szerint Bán már korábban is írt egy forgatókönyv-tanulmányt a történetből, de egy új változatot készíthetett belőle Fonyódi Tiborral, a Filmalap másfél millió forintos forgatókönyvírói támogatásával, 2012-ben. Fonyódi Tibor jelenleg a Káel-féle Filmintézet döntöbizottságának tagja.
A 2012-es döntésnél is szerepelt egy magyar nevű cég, a Hazai Cecília executive producerhez köthető Hollósgyűrű, amely a 2021-es bejelentésnél is felbukkan. Hazai két kisfilmben volt Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap egykori igazgatójának társproducere, ezt a két kisfilmet a későbbi Oscar-díjas Nemes Jeles László rendezte (címeik: The Counterpart és Az úr elköszön). A Hollósgyűrű SPC projektcég nevezett a Filmintézetnél a Hunyadi-sorozat előkészítésére és gyártására. A Hollósgyűrű Kft.-t 2012 februárjában alapították, a tulajdonosai a Serendipity Films, a Hazai Cecília és testvére, Hazai King által birtokolt Twin Média Kft., illetve a HGY Invest, Krskó Tibor (Sorstalanság, Szabadság, szerelem, A nevek dala) cége, az Optenben elérhető adatok szerint.
Ahogy a 2012-es Lantos-féle bejelentés fukarkodott a részletekkel, a 2021-es már nem volt ennyire titkolózó. Beszállt a projektbe egy német gyártócég is, a Beta Film, illetve kiderültek a rendezők nevei. A német oldalról érkezett Robert Dornhelm, aki főleg német tévésorozatokat készített (Vienna Blood, Mária Terézia). Magyar oldalról az idei Pride megnyitóján coming outolt Nagypál Orsi (Nyitva), aki már a Tóth János vagy a Terápia című tévésorozatokban rendezett. A harmadik pedig a magyar származású George Mihalka, aki számára egy álom visszatérni a szülőhazájába, és magyar nyelven elkészíteni az ország első nagyszabású minisorozatát. Bár Mihalka dolgozott több sorozatban és filmben is, a horrorínyenceknek lehet igazán ismerős a neve. Ő készítette az 1981-es My Bloody Valentine című horrorfilmet, amire Quentin Tarantino a kedvenc slasher-filmjeként hivatkozott. (A slasher az a fajta horrorfilm, amiben a gonosz egy szúró-vágó eszközzel végez az áldozataival, az alműfaj alapfilmje a Halloween.)
A sajtóhoz eljuttatott anyag után viszont még maradtak kérdéseink, ezért a Beta Filmhez fordultunk. A német cég nem árulta el, hogy mennyi a teljes sorozat költségvetése, de azt igen, hogy a sorozatot 2022-ben kezdik el majd forgatni.
Most folyik a szereplőválogatás, ezért még nem lehet tudni, kik fognak szerepelni a sorozatban, aminek még magyar címe sincsen, egyelőre a Rise Of The Raven (A holló felemelkedése) munkacímen fut, angolul. A Beta Film segítségével azt is megtudtuk, hogy a tervek szerint eredeti helyszíneken forgatnák a sorozatot, és azokat a jeleneteket, amihez stúdió szükséges, Budapesten.
A produkció több munkatársát is kerestük, hogy infomációhoz jussunk a készülő sorozatról, de többen is egy központi emailcímre irányítottak minket, ahonnan választ kaptunk a kérdéseinkre.
Kiderült, hogy több mint 200 megszólaló szereplő lesz majd a sorozatban, és „számos ismert magyar és külföldi színészt is” is megkeresnek és meghallgatnak. A Rise Of The Raven a teljes regényfolyam alapján fog készülni, a jelenlegi tervek szerint a forgatásnak 2022 végére lesz vége.
Mivel a nemzetközi tárgyalások jelenleg is zajlanak, a produkció nem közölhet részleteket a költségvetésről.
A forgatókönyv fejlesztésében maga Bán Mór is részt vesz, a készítők igyekeznek „minél pontosabban követni a regény történetét”.
Küldtünk kérdéseket Robert Lantos cégének, a Serendipity Pointnak kis, de onnan nem érkezett válasz.
