Nem teljesítenek túl jól a magyar karácsonyfa-termesztő vállalkozások
Velünk lesz Szeri Viktor, a Decolonize Your Mind Society, Leiner Laura, Székely Kriszta, Saiid, Grafitember, Simor Dániel, Sarkadi Zsolt, Cuhorka Emese és sokan mások.
Legfeljebb néhány tucat vállalkozás foglalkozik Magyarországon karácsonyfák termesztésével, nem különösebben kecsegtető üzleti körülmények között.
A fenyvesek Magyarország területén nem őshonosak, és az ültetvényeknek a klímaváltozás következményei sem kedveznek, így noha jórészt gazdasági okokból telepítették az örökzöld növényeket az ország területén, egyre nagyobb kihívásokkal szembesülnek a karácsonyfák termesztésével is foglalkozó gazdálkodók. Ez a tevékenység egy szakágazatba*
0129 – Egyéb évelő növény termesztése
tartozik a gumifa és a növényi nedvek kinyerésére ültetett fák, illetve az elsősorban fonásra szánt növényi termékek termesztésével, az alábbi statisztikák tehát nem kizárólag a karácsonyfa-ágazatot jellemzik, de vélhetően jórészt a fenyők szaporításával foglalkozó vállalkozók helyzetéről árulkodnak a következő ábrák.
A fentiek ellenére a szakágazatban működő vállalkozások száma az elmúlt években 176-ról 199-re növekedett, ami annak tükrében is figyelemre méltó, hogy évelő növények termesztését egyre kevesebb cég végzi – e változás jórészt az almatermésű, csonthéjas gyümölcsösökkel foglalkozó vállalatok csökkenő számának eredménye. Igaz, a szakágazat nagyon kicsi, a részesedése még az agrárium cégein belül sem éri el az egy százalékot a működő vállalatok számát tekintve.
A karácsonyfa-termesztés magyarországi központjának Zala megye, pontosabban Nagykanizsa térsége tekinthető, ami jól látszik az alábbi térképen is: az egyéb évelő növényekkel foglalkozó szakágazat cégei zömmel a zalaegerszegi, a nagykanizsai és a csurgói járásokban működnek, de Balmazújváros, Kiskőrös és Szob térségeiben is több vállalkozás tevékenységi köre kapcsolódik a karácsonyfákhoz.
Az egyéb évelő növényeket termesztő cégek átlagos árbevétele 2018 és 2020 között közel harmadával növekedett, 2020-ban a szakágazat teljes forgalma 5,8 milliárd forint volt. A mintegy 30 millió forintos átlagos cégenkénti árbevétel azonban messze elmaradt az agrárszektorban működő összes vállalat 77 milliós átlagától.
A szakágazat nem tartozik a legjobban fizetők közé az agrárium, illetve a növénytermesztés területein. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete elmaradt ugyanis az egyéb évelő növények termesztését végző cégek körében a szakágazatot magába foglaló nemzetgazdasági ágban (mezőgazdaság, erdőgazdaság, halászat), illetve ágazatban (növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások) tapasztalható színvonaltól a közelmúltban. Igaz, az összes évelő növény termesztését végző vállalatot magába foglaló alágazathoz képest jobbak a fizetések a karácsonyfa-termesztők körében.
A teljes magyar gazdaságot jellemző bérszínvonalhoz képest még nagyobb a szakágazat elmaradása,
karácsonyfa-termesztéssel nagyjából az országos átlagfizetés kétharmadát lehetett megkeresni az elmúlt 3-4 évben.
A szakágazat mérsékelt üzleti lehetőségei a hozzáadott érték termelésében még inkább megmutatkoznak: az egy főre jutó hozzáadott érték 2020-ban a nemzetgazdasági átlag felét sem érte el a karácsonyfa-termesztők körében, de a mezőgazdasági átlagnak is csak nagyjából a kétharmadára tehető a szakágazati statisztika.
A fenyők termesztésében a vállalkozások mellett őstermelők is részt vesznek, akik gyakran maguk értékesítik a kivágott fákat. A karácsonyfák ültetése és értékesítése között 5-10 év is eltelhet, a kivágott fák helyére rendszerint új csemetéket ültetnek a gazdák, így megfelelő tervezés esetén folyamatos ellátást biztosíthatnak a fenyőültetvények. A karácsonyfa-állítás környezetre gyakorolt hatásait vita övezi, az élő és a vágott fenyőfa, illetve a műfenyő melletti érvekkel és ellenérvekkel korábbi cikkünkben foglalkoztunk.
