Szavazásra biztatták az egybegyűlteket a Kárpát-medence legnagyobb ételszentelésén
Idén is több ezren vonultak ki Csíkszereda főterére, kezükben kosárral, a kosárban megszentelésre váró étellel. Az áldás mellett jótanáccsal is ellátták idén a katonás rendben felsorakozott székelyeket az ünnepi szentmisén. „Támogassuk azokat, akik minket szeretnek és segítenek”, ugyanis ez a kötelességünk a nemzetünk iránt Darvas-Kozma József helyi esperes szerint, aki a felebaráti szeretetre a választások kontextusában is felhívta a figyelmet.
„A székely egy katonanemzet” – hangzik el minden évben húsvétvasárnap Csíkszereda főterén, ahol a több ezer ünneplő sorokba rendeződve, maga előtt leterített kosarával fogadja az áldást. A csíkszeredai a Kárpát-medence legjelentősebb ételszentelése, olyan látványosságnak számít, amire rendszerint a román sajtó is felkapja a fejét.
A sorok a Szabadság térről a Gusztáv Károly tér és a Gál Sándor szobor irányába is kinyúlnak, ahogy ez lenni szokott. Szokás szerint érkezési sorrendben foglalja el mindenki a helyét. A városháza kezdeményezésére idén ingyenesen vehették igénybe a tömegközlekedést a városlakók az ünnep alkalmával, ezzel pedig sikeresen csökkentették a máskor fennakadást okozó autós forgalmat.
Az eseménynek egyedi felhangot kölcsönzött idén a magyarországi választások kontextusa is. A szertartáson az esperes arra is felhívta az egybegyűltek figyelmét, hogy a közelgő határon túli országgyűlési választások kontextusában ne felejtsen el senki élni a szavazati jogával. „Szavazzunk és ahogy a nemzeti imádságban kérjük – Isten áld meg a magyart – támogassuk azokat, akik minket szeretnek és segítenek. Támogassuk, hogy a magyar nemzet a Kárpát-medencében megmaradjon és fennmaradjon, hiszen ez az anyanemzet kormányának a kötelessége. A himnuszunkat mikor énekeljük, gondoljunk arra, hogy nekünk kötelességünk is van a nemzetünk iránt” – mondta Darvas-Kozma József, a csíkszeredai Szent Kereszt Főplébánia esperese.
Az idei jubileumi, 25 éves évfordulója volt az ünnepségnek, ugyanis 2001-ben rendezték meg először a főtéri ételszentelést, 2020-ban azonban a Covid-járvány miatt nem tudták megtartani. Az esemény Darvas-Kozma kezdeményezése ebben a formában, amely a rendezett sorok és a fegyelmezett, „katonás” rend miatt gyorsan népszerű lett és minden évben egyre többen vesznek részt rajta. A húsvéti csíkszeredai drónfelvételek mára már megkerülhetetlen elemei az ünnepnek a Facebookon. A résztvevők gyakran helyi és környékbeli népviseletben érkeznek a szertartásra, ez a szokás egyébként jellemző ünnepek alkalmával a székely településeken.
A húsvéti szentelt étel jellegzetes, manapság már alig használt neve kókonya, azonban ez Csíkszeredában kevésbé ismert kifejezés, itt inkább a „szenteltetett” kifejezést használják a térre kosárban kivitt, díszes terítővel letakart eledelre.
Az ételszentelés szertartása a 40 napos húsvéti böjt végét jelenti. A Magyar Katolikus Lexikon szerint a 7. századtól nyomon követhető az ételszentelés szokása. A szenteltetésre vitt ételek szimbolikusak. A sonka a bőséget és az ünnepi lakomát, a tojás az újjászületést és az új életet, a kalács vagy kenyér az élet alapját és Krisztus testét, míg a bor Krisztus vérét idézi. A só a tisztaságot és a romolhatatlanságot, a torma a szenvedést és a megpróbáltatásokat jelképezi. Az ételek megszentelése a hagyomány szerint ezen felül azt is kifejezi, hogy az ember hálát ad a mindennapi lelki és testi táplálékért.
A néphit mágikus erőt is tulajdonít a megszentelt ételnek. Így például azt sem kidobni, sem elpazarolni, sem állatoknak adni nem szabad. Csíkban 1900 körül a megszentelt ételek darabjait rontás ellen használták, az ételszentelésből útban hazafelé sok helyen a pászkával (kókonyával) megkerülték a lakóházat, hogy a férgek távozzanak onnan.
