2023. augusztus 13. – 09:08
A Csónakházban bukkantunk rá egy húszfős társaságra, akik 1994 óta minden évben itt vannak a Sziget Fesztiválon. Hogy miért? „A társaságunk miatt, nekünk minden nyáron ez egy fix program, hogy itt összegyűlünk, és együtt szórakozunk. Az egyik barátunk, Barbi, aki idén töltötte a harmincat, már 12 éves kora óta jár velünk a Szigetre” – válaszolta Zsóka. A zenei felhozatal már nem hozza lázba őket, az idei fellépők nagy részét nem is ismerik, de ez nem is érdekli őket, „azt sem tudtuk, mire megyünk, de csütörtökön nagyon jót táncoltunk Bonobóra” – mesélte Bendegúz. Nagyon hiányzik nekik a rockzene, egy jó Motörhead-koncert a nagyszínpadon, és a magyar fellépők is, mint Péterfy Bori, a 30Y vagy a Kispál és a Borz.
Milyen volt az élet a Szigeten a kilencvenes években? „A legelején két színpad volt, ott lehetett bulizni a haverokkal, mert akkor még mindenki ismert mindenkit. A kettő közé pedig felállították a pultot, ahol érdekes módon soha nem volt sor. De persze akkor még nem is volt ilyen kiépített infrastruktúra, sem ennyi látogató. Az első Szigeten, ha jól emlékszem, negyvenezren lehettünk összesen” – mondta Bendegúz, akit tősgyökeres szigetezőként néhány éve egy örökbérlettel ajándékozták meg a fesztivál szervezői.
Zsóka szerint anno még a jegyellenőrzés is egészen máshogy ment. „Az itt dolgozók véletlenszerűen nyitottak be a sátrakba, és rángatták ki az embereket, hogy megnézzék, van-e jegyük. Ha okosan csinálta az ember, akkor egy napijeggyel végig lehetett tolni egy hetet, vagy bevállalta a hosszú ujjú felsőt, ami alól kevésbé kandikált ki a széttépett jegyekből összefabrikált belépő.”
Egy másik szembetűnő különbség a régi és mai fesztivál között – nem meglepő módon – az ár. „Harminc éve még harmincezer forint volt a fizetésem, abból tudtam venni 300 forintért napijegyet vagy 1400-ért bérletet, és tízezer forintból pedig boldogan eléltem kint” – mondja Zsóka. Tízezer forint ma már nem sok mindenre elég idebent, az idei Szigeten egy gírosztál 7500 forint, de találtunk egy aranyáron kapható, 9000-es hamburgert is.
Bár Zsókáék mindig mondogatják, hogy nem néznek ki többet a Szigetre, mert már nem az ő világuk, végül mindig idekeverednek a Csónakházba, ahol kedves sörözgetések közepette sztoriznak a múltról. „Van azonban, ami nem változott. Minden évben a Sziámi-koncert zárja a fesztivált, ez idén is így lesz, és ahogy mindig, mi most is ott leszünk” – tette hozzá Bendegúz.
