2023. május 26. – 23:37
A diszkó nem a dívákról szólt, hanem a producerekről, akik Donna Summerben megtalálták maguknak a tökéletes fehér vásznat, amin alkothattak – írja a diszkó történelméről szóló, Turn The Beat Around című könyvében Peter Shapiro angol újságíró. Summerben pedig az az érdekes, hogy még így is az állandó eposzi jelzője lett az, hogy ő a diszkó királynője. Nem a Shapiro által is emlegetett Loleatta Holloway vagy Grace Jones, hanem a Donna Adrian Gaines néven született Summer, akinek az I Feel Love című száma talán örökre egy más vágányra tette a popzenét, és akiről most lánya és egy Oscar-díjas rendező elkészítette a Love to Love You, Donna Summer című dokumentumfilmet.
Summer életének csúcspontját a slágereivel lehet a legkönnyebben meghatározni: Love To Love You Baby, I Feel Love, She Works Hard For The Money, Bad Girls, ha jószívűek vagyunk, akkor még MacArthur Park és talán a No More Tears, a duettje Barbra Streisanddal. Ezek a dalok nagyjából öt évet ölelnek fel, ez az öt év egy életre bebiztosította a hírnevét. De annyira, hogy akármennyire is akarta később megváltoztatni az imázsát, örökre a diszkó királynője maradt, még akkor is, amikor a diszkó már egy távoli emlék volt, és a csúcskorszaka után homofóbiával vádolták meg az újdonsült vallásossága miatt. A dokumentumfilm ezt a karrierívet próbálja helyretenni, és megvillantani azt, hogy Summer milyen személyiség volt, mindezt pedig a rokonokon és ismerősökön keresztül.
Donna Adrian Gaines Bostonban született egy szigorú, vallásos családban, ahol rendszeresen szórakoztatta a rokonságot. Nyilvánosság előtt először templomban énekelt, a tehetségét látva pedig szülei elengedték New Yorkba. Bekerült a Hair vándorelőadásába, amivel eljutott Németországba, ahol egyrészt megtalálta őt az első férje, másrészt pedig Giorgio Moroder és Pete Belotte feltörekvő producerek, akik pont egy olyan tökéletes fehér vásznat kerestek a zenéjüknek, mint amilyen Summer volt. Közösen vették fel a Love To Love You Babyt, aminek a dalszövegét Summer amolyan ideiglenes megoldásnak gondolta, hogy majd jön valaki, és ír helyette jobbat. Nem írt senki.
Az amerikai Casablanca Records kiadó fejéhez, Neil Bogarthoz eljutott a kislemez, a sztorija szerint amikor egy buliban feltette a lihegős, szexuálisan túlfűtött dalt, a bulizók követelték, hogy rakja fel újra és újra, hogy sose legyen vége. Giorgio Morodernek amúgy az volt az elmélete erről a sztoriról, hogy nem buli volt, hanem Bogart éppen szexelt, és nem akart hárompercenként felugrani, átrakni a tűt a lemezjátszón. Akármi volt is a legenda, a valóság a Love To Love You Baby tizenhat perces változata lett, ami berúgta a világ ajtaját Donna Summer előtt.
A cseles dolog az volt, hogy Donna Summer egy karakter volt, amit a színházrajongó Gaines talált ki magának – ő úgy fogta fel, hogy a legnagyobb slágerét Marilyn Monroe énekli, és nem ő. Summer pontosan tudta, hogy a szexcentrikus, ledér személyiség, amit a lemezei árasztottak magából, nem fedi a valóságot, de mivel ez volt az eszköz, amelynek a segítségével még több lehetőség állt előtte, nem ellenkezett. Summer óvta a családját és a magánéletét a nyilvánosságtól, a négy fal között teljesen más karakter volt, mint amit a külvilágnak mutatott, és az HBO dokumentumfilmje pont ezen keresztül akarja megfogni: a Love to Love You, Donna Summer arról szól, hogy milyen volt ő a családtagok szemén keresztül.
Ezért a film egyik, összességében elég hevenyészett történetszálát az adja, hogy az énekesnő lánya, a tévésorozatokban színészként felbukkanó Brooklyn Sudano megpróbálja megismerni a saját anyját azáltal, hogy róla kérdezgeti akár a rokonait, akár Summer egykori barátait, partnereit. Hevenyészett, mert Sudano olyan gyakran nem tűnik fel a cselekményben, hosszú jeleneteken át meg is lehet feledkezni arról, hogy van itt egy kerettörténet, ami egy személyes szálat szeretne belevinni az életrajzi dokumentumfilmek megszokott szövetébe.
Donna Summer több mint tíz éve, 2012-ben meghalt tüdőrákban, így értelemszerűen nem lehet a saját szavaival meghallgatni azt a történetet, amit Sudano szeretne összerakni. De közben a filmnek van egy olyan felelőssége is, hogy Summer karrierjét meg kell ismernünk, hiszen nem mindenki fogja tudni azt, főleg a sikerei után évtizedekkel, hogy Donna Summer hogyan és mivel lett világhírű. Feltehetőleg ebben a feladatban segíthetett a lányának Roger Ross Williams rendező, aki 2010-ben a Szívből jövő zene című rövid dokumentumfilmjével megnyerte az Oscar-díjat.
A Love to Love You, Donna Summer ezért mindent megtesz, hogy mélyítse Summer megítélését: nemcsak a diszkó királynője volt, hanem egy igazi művész, sőt filmkészítő. Egy korabeli talk show-ban beszél arról, hogy rendezőnek tanul, a rokonai pedig elmondják, hogy valamikor a sikerei közben vásárolt magának egy kamerát, amellyel filmeket forgatott a saját házában vagy éppen turnézás közben. Pár jelenetet meg is tudunk nézni ezek közül, és habár szórakoztatók, azért nem arról van szó, hogy az énekesnő nyugodtan szögre akaszthatta volna a mikrofonját, és ez igaz akkor is, amikor a későbbi korszakának a festményeit mutatják.
A dokumentumfilm interjúi szinte teljes egészében hangban készültek el, amiket családi felvételek, koncertrészletek, látott vagy soha nem látott képek illusztrálnak. Az interjúkkal az a probléma, hogy a feliratok ellenére nehéz lépést tartani azzal, hogy ki beszél éppen, egy producer, egy egykori menedzser, egy jóbarát vagy akár a film egyik rendezője. Az illusztrációkkal pedig a legtöbbször az, hogy a statikus fotókat valamilyen általam teljesen érthetetlen döntés miatt úgy manipulálják, hogy egy pillanatra megmozduljanak, amitől a néző először a saját ép eszében kezd el kételkedni, aztán az utómunkásokéban.
Summer mondanivalójának oroszlánrészét egy telefonbeszélgetésnek vagy interjúnak hallatszó hangfelvétel teszi ki, de nem tudjuk, hogy mikor és milyen alkalomból készült, pedig beszél benne arról, hogy tinédzserkorában molesztálta egy lelkész, illetve arról is, hogy a sikere csúcsán az öngyilkosság gondolatával is eljátszott. Különösen nehezen követhető az a rész, amikor arról az esetről beszélnek az érintettek és közelebbi ismerősök, hogy Summert ájultra verte az egykori barátja; a perspektívák annyit változnak, annyi megszólaló van és olyan különböző irányokból, hogy többszöri visszatekerésre sem teljesen értettem, mi volt az események kronológiája. Főleg azért is nehéz összerakni, mert a Love to Love You, Donna Summer néha kihagy dolgokat, az abuzív barát például nemcsak egy kósza kaland volt, hanem az énekesnő párja a legnagyobb sikerei közben.
Ez a nagy sikerszéria a nyolcvanas évek elejére meg is állt. Summer összebalhézott a lemezkiadójával, eltávolodott a divatból bőven kiment diszkótól, és megtalálta a hitét. Közvetve ez okozta a karrierje legnagyobb botrányát is. Ebben az időszakban ugyanis az énekesnő nem túl hízelgő megjegyzéseket tett a melegekre, azaz a rajongótáborának egy jelentős részére, és egy azóta igazán sosem bebizonyított alkalommal a melegek bűneivel magyarázta az AIDS-járványt. Summer özvegye tagadja, hogy ilyet bármikor is mondott volna, de azt elismeri, hogy rosszul döntöttek, amikor akkoriban nem reagáltak erre idejében. Bár Summer küldött egy bibliai idézettel színesített békülő levelet az akkori legharcosabb melegjogi szervezetnek, mint ahogy a halálakor kiderült.
Eddigre már egyértelmű is, hogy a Love to Love You, Donna Summer szinte teljesen háttérbe tolta a zeneipart és a bármiféle kitekintést. Kár, mert Summert nagyon jó lenne kontextusba helyezni, hogyan hatott a mai énekesekre, milyen befolyással volt az I Feel Love a mai popzenére, és úgy általában, kinek mint jelent Donna Summer manapság. A dalaiban annyi mindent lehetne megfejteni, Sudanóék viszont mégsem erre koncentrálnak, hanem inkább arra, hogy úgy emlékezzen a világ a diszkó királynőjére, mint valakire, aki sokkal több volt annál. Summer karrierjének iróniája, hogy nem lehetett volna sokkal több, ha nem lett volna először az említett királynő – ehhez jobb lenne először megérteni, hogy ez mit is takart pontosan. A Love to Love You, Donna Summer ehhez nem elég, de szerencsére ott vannak Donna Summer dalai, hogy alaposan megtudjuk.
A Love to Love You, Donna Summer az HBO Maxon látható.
