Telex Neked #106: Putyin és az elfogatóparancs, a kata kivégzése és a nagy Yettel-üzlet

2023. március 24. – 05:01

Másolás

Vágólapra másolva

Ez a Telex heti hírlevele a március 16. és március 22. közötti legfontosabb eseményekről. Aki már csütörtökön szeretné megkapni a hírlevelet, vagy kíváncsi, ahogy rövid interjúkban bemutatjuk a szerkesztőség tagjait, itt a cikk végén feliratkozhat.

Kedves Olvasók!

Koroknai Gergely vagyok, a Telex egyik szerkesztője, de ha épp nem a kollégáim cikkeit gondozom, vagy épp a Telex 106. hírlevelét rakom össze, szívesen írok űrkutatástól kezdve amerikai sportokon és vagány cowboyokon át Star Wars- és Marvel-dolgokról is. Amúgy meg képregényeket olvasok, lehetőleg minél hosszabb idő alatt elkészülő dolgokat főzök, és fontosnak tartom minél több embertől megkérdezni, hogy szendvics-e a hot dog. A tavasz érkeztében pedig a legjobb, hogy lehet menni a kertbe dolgozni és grillezni (bár utóbbit télen is lehetett csinálni). Ha már így összemelegedtünk, ez vagyok itt én, ahogy egy egészen ultramenő dolog, a Discovery űrsikló előtt pózolok.

Most pedig jöjjenek az elmúlt hét legfontosabb, legérdekesebb hírei.

Putyin és a nemzetközi elfogatóparancs

Húszéves történetében első alkalommal adott ki elfogatóparancsot európai vezető ellen a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC), de Vlagyimir Putyinnak így sem kell attól tartania, hogy valóban bíróság elé kerülne. Bár az oroszok nem ismerik el a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát, a civilek, közöttük gyerekek deportálásával vádolt Putyinnak így szó szerint kisebb lesz a mozgástere, vagyis nehezebben tudja majd ápolni az Amerika-ellenes diplomáciai kapcsolatait. Az elfogatóparancs miatt várhatóan Putyin és hivatalnokai is kerülik majd az ICC tagországait. Ha már Putyin, a héten Moszkvában találkozott Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkár-államfővel, ahol szokásukhoz híven az Egyesült Államokat és a NATO-t ekézték és stratégiai partnerségük mélyítését hangoztatták.

A Pénzügyminisztérium szerint sem volt tömeges adócsalás a katásoknak, de azért beszántották az adónemet

242 nap várakozás után megküldte a Telexnek a Pénzügyminisztérium azokat a grafikonokat, amikből kiderült, miért döntöttek úgy, hogy a legtöbb használót kizárják a katás adózásból, vagyis lényegében kivégzik az adónemet. A pénzügy válasza szerint évről évre egyre többen váltottak a katára, akik előtte nem vállalkozók, hanem alkalmazottak voltak; a kata 12 milliós felső határa miatt rengeteg adótól esett el az állam; és a katások a jövedelmük döntő többségét nem magánszemélyektől, hanem cégektől szerezték; a sokat szajkózott tömeges csalásoknak viszont továbbra sincs nyomuk.

Az állam, a Yettel és a részvénycsereügylet

Miután január végén a magyar kormány az erősen kormányközeli 4iG-vel együtt megszerezte a Vodafone-t, most újabb mobilszolgáltatóban jelent meg (újra) az állam: ezúttal a Yettelbe vásárolta be magát. Az egész valójában egy részvénycsereügylet volt – annyi történt, hogy a 4iG teljesen kiszállt a Yettelből, a helyére lépett be a magyar állam, ami így az egymástól eltérő jogi értelmezések szerint sincsen többségben a magyar Vodafone-ban, miután ott átadott részvényeket a 4iG-nek. Így most egy magánvállalat helyett a magyar államnak van két, egymással versengő infrastruktúracégben tulajdona, de ez bármennyire furcsa, egyáltalán nem problematikus a piacon.

A NATO-nak kezd elege lenni belőlünk

A NATO megelégelte a magyar ellenállást, összehívja a NATO–Ukrajna Bizottságot, miután a magyar kormány évek óta következetesen blokkolta ezt a lépést. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki kedden, Brüsszelben találkozott Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral, hatalmas nyomásról beszélt, ami „az Atlanti-óceán mindkét partjáról” érkezik a magyar kormány felé az ügyben, hogy adják fel a kárpátaljai magyar közösség védelmét, ez viszont nem fog megtörténni. A NATO–ukrán találkozó a magyar elutasító álláspont ellenére jön majd létre.

Egy másik, nem közvetlenül a NATO-val való, de hozzá kapcsolódó csörtében is volt fejlemény a héten: a Fidesz-frakció döntése alapján előrehozták március 27-re azt a parlamenti szavazást, ami a finnek NATO-csatlakozásáról szól majd, a svédekről – akik továbbra is biztosak benne, hogy NATO-tagok lesznek – viszont még mindig csak később döntenek majd. Közben Amerika is megsürgette a magyar kormányt, hogy hagyják jóvá a két csatlakozási kérelmet.

Öt és fél év után újra Újpesttől Kőbánya-Kispestig jár a 3-as metró

Március 20-án, hétfő délelőtt átadták a 3-as metró két újabb állomását, a Nyugati pályaudvar és az Arany János utcai megálló elkészültével pedig összeért a gigafelújítás két szakasza, vagyis hosszú idő után újra összeér a vonal két végállomása. A teljes vonalat még nem adták át, a Lehel téren és a Nagyvárad téren továbbra is csak áthaladnak a szerelvények, de már látni a fényt a felújítás alagútjának végén. És hogy milyen lett a két új megálló? Néhol üdítően színes, kicsit retró, itt-ott pedig unalmas szürke.

Ezeket ne hagyd ki semmiképp, ha lemaradtál róluk!

A hét egyik legolvasottabb cikke: A cserkészfiú, aki atomreaktort épített a fészerben

A hét képe

Mariupolba látogatott Vlagyimir Putyin 2023. március 18-án éjszaka, a tavaly elfoglalt és az orosz hadsereg által szinte teljesen megsemmisített, egykor közel félmilliós városba. Az orosz elnöknek ez volt az első látogatása az elcsatolt területeken, mióta kitört az orosz–ukrán háború. Putyin helikopterrel érkezett, majd beült egy kocsiba, és saját maga vezetett be a városba, közben az újjáépítésért felelős kormányfőhelyettessel, Marat Husznullinnel beszélgetett a munkálatokról. Miután körbevezették a városban, helyiekkel találkozott, akik hálát adtak neki a győzelemért. A látogatás célja az volt, hogy tudassa a világgal, hogy a pusztításért Ukrajna felel, az újjáépítést pedig Oroszország végzi. A látogatás nem sokkal azután történt, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki az orosz elnök ellen.

Fotó: Russian Presidential Press Office / AFP
Fotó: Russian Presidential Press Office / AFP

A hét videója most egy Telexikon, amiben egy fiktív ikerpár példáján keresztül mutattuk be, hogy milyen a nemi egyenlőtlenség, miben térnek el nők és férfiak esélyei életük során, és ez hogyan okoz hátrányokat végül mindkét nemnek.

A hét túrája: Kötélhíd visz át a bükki Barát-szurdok mélysége fölött

Fotó: Tenczer Gábor / Telex
Fotó: Tenczer Gábor / Telex

Legutóbbi bakonyi túránkon kihagytuk a via ferratát a cseszneki Kőmosó-szurdokban, mert nem volt nálunk felszerelés, de annyira megjött hozzá a kedvünk, hogy a következő hétvégén már eleve az volt a cél, hogy másszunk egy jót a sziklafalon. Ehhez a nemrég épített felsőtárkányi pálya adta magát leginkább.

Ha kíváncsi vagy arra, ezen a héten kit mutattunk be a Telex kollégái közül, akkor itt tudsz feliratkozni a Telex Neked hírlevélre!

Kedvenceink
Csatlakozz a csoportunkhoz!