Kevésbé érdekel, hogy mit látnak belőlem

A még mindig csak 23 éves Gyuris Bence az egyik legfontosabb arca annak a Z generációnak, amely éppen most ér fel az előző korosztályok nagy könnyűzenei produkcióihoz. Gyuris még a 2010-es évek második felében bukkant fel – sok ma is aktív és népszerű társához hasonlóan – a Soundcloudon, ahonnan az egész magyar trapzenei forradalom elindult, és amelynek köszönhetően ez a hangzás mainstreamnek számít itthon. A szegedi rapper január elején hozta ki a negyedik szólólemezét Úton címmel. Az After Podcastben az új album mellett a trapszíntér felemelkedéséről, a műfaj egysíkúsodásáról és persze arról is beszélgettünk, hogy miért gondolja hangszernek az autotune-t.

Miközben ma már a leghallgatottabb előadók komoly része ebből a színtérből kerül ki itthon, Gyuris rendesen megelőzte a többséget. A 2017-es Szellemország című debütáló nagylemeze az egyik első jele volt annak, hogy nyakunkon a generációváltás és az ezzel járó újszerű hangzás.

Azt nem lehet állítani, hogy Gyurisból azóta mainstream rapsztár lett itthon, bár a havi közel 130 ezres hallgatótáborával lassan az élmezőnyhöz tartozik. Korai stílusát lehet kicsit a motyogós mumble raphez és az elszállós, introvertáltabb cloud raphez is kötni, mégis inkább a befelé forduló, egzisztenciális kérdéseket feszegető dalszövegei tették a színtéren belül kultikus figurává. Na meg az, hogy a legtöbb flexelő, vagánykodó rapperhez képest sokkal könnyebben lehet azonosulni a szövegeivel.

Ezzel kicsit szembemegy a nemrég megjelent Úton, amelyről Gyuris is azt vallja, hogy egy „sokkal inkább kifelé forduló” lemez lett, mint az előzőek.

„Kevésbé érdekel, hogy mit látnak belőlem. Jobban el tudom engedni azt a szorongást, hogy úristen, most erről meg arról beszélhetek? Megmutathatom ezt az oldalam?”

– mondja Gyuris, aki szerint ez a szorongás azért máig megvan benne, de egyre kisebb mértékben. Szerinte a legnagyobb különbség a korai zenéi és az új számai között, hogy végre megjött az önbizalma. Az Úton Gyuris életének egy átmeneti szakaszát mutatja be, amelynek része az is, hogy egy ideje Szegedről Budapestre költözött.

Gyuris az egyik legismertebb előadója az On the Low (OTL) csoportnak, akik talán a műfajban a legnépszerűbb rapkollektíva és kiadó Magyarországon, és a tagjai közé olyanok tartoznak, mint AKC Misi, az Ibbigang, Ekhoe vagy Grasa, akik ebben a színtérben, sőt, valamennyire már mainstream szinten is abszolút felkapott előadóknak számítanak. Megerősítette, hogy 2023-ban a kollektíva saját fesztivált is szervez, de erről túl sok mindent nem árult el, egyelőre titok az is, hogy hol, mikor és pontosan milyen fellépőkkel.

Az adásban többek között szóba kerül még:

• Mennyi idősen kezdett el zenéket csinálni?
• Miért lett ennyire kanos hangulata az új lemeznek?
• Akkor is írna csajozós szövegeket, ha lenne barátnője?
• Mennyire saját élményekből ír, és mennyire egy kitalált karakter alapján?
• Mennyire változtatta meg a zenéjét és a személyiségét a Budapestre költözés?
• Hisz-e a poligámiában?
• Mennyire zavarja, ha felismerik az emberek az utcán?
• Miért érzi azt, hogy Szeged nem alkalmas arra, hogy építse a rapzenei karrierjét?
• Mennyire nyomasztja a social media?
• Nem unja még a trapet? Nem fáradt el a hangzás itthon?
• Mennyire tér el a civil személyisége az előadói perszónájától?
• Miért érzik sokan megosztónak a verzéjét Beton Hofi Holnap című számában? Mennyire valós történeten alapul a dalban hallható szövege?
• Honnan ismerik egymást Pogány Indulóval? Mennyire megy neki az old school stílus?
• Hogyan látja kívülről az OTL hatását a színtérre? Miért nincs nő a tagok között?
• Miért tűnt el a beefelés itthon a hiphopból?
• Kit tart most a legtehetségesebb magyar producernek?
• Miért volt rossz élmény az első bánkitós fellépése?
• Miért nem akar autotune nélkül fellépni?