Adott két nő: az egyik végtelenül cinikus, karrierista kétgyermekes anyuka, aki elsöprő dühöt érez a férje ismeretlen gyilkosa iránt; a másik egy művészlelkű, segítőkész feleség és szociális munkás. Egyben az előbb említett férj gyilkosa. Naná, hogy legjobb barátnők lesznek! A Halott vagy (Dead to Me) többszörösen megcsavarta az alapfelállását a három évadában, végül egy eléggé elborult, de nagyon megindító lezárást kanyarítva Jen és Judy történetéhez.
Liz Feldman 2019-ben debütáló vígjátéksorozata a központi gyilkosság rejtélyének izgalma miatt rántja be a nézőt, de az igazi vonzereje mindig is a két főszereplőjében rejlett. A fiatalon befutó, később jelentős hollywoodi karriert felépíteni nem tudó Christina Applegate (Egy rém rendes család) és Linda Cardellini (Különcök és stréberek) a negyvenes éveikben végre megkapták életük legjobb szerepét, és éltek is a lehetőséggel. Applegate új szintre emelte a szarkasztikus megjegyzések orr alatti mormolását az agresszívan gyászoló Jen szerepében, Cardellini pedig két lábon járó napsugárként töri át Jen érzelmi falait a sötét titkait és mély fájdalmát jól leplező Judyként.
A két karakter szinte mindenben különbözik, leszámítva egy közös pontot, a traumát – ez pedig annyira szoros kötelék kialakulásához vezet, hogy azt még egymás férjének meggyilkolása se tudja elszakítani. A Halott vagy leghihetetlenebb csavarjain és legabszurdabb szituációin is segít átlendülni, hogy mennyire jól működik együtt a két színésznő minden jelenetben. Azonban jól érezték az alkotók, hogy a harmadik évaddal már ideje lezárni a történetet. Míg a második évad izgalmas új felállást hozott – a két barátnőnek ezúttal közösen kellett megőriznie egy titkot és eltüntetni egy gyilkosság nyomait –, a harmadik évadban már érezhető, hogy nincs új a nap alatt.
A Netflix még azelőtt bejelentette a sorozat végét, hogy kiderült volna, Christina Applegate szklerózis multiplexben szenved. A színésznőt a harmadik évad forgatása közben diagnosztizálták a bénulást okozó idegrendszeri betegséggel. A forgatás több hónapra szünetelt, de Applegate mindenképp szerette volna leforgatni az évadot, ezért kemény megpróbáltatások árán is végigcsinálta. A New York Timesnak adott interjújából kiderül, hogy két jelenet felvétele között sokszor kerekesszékben közlekedett, és az is előfordult, hogy az egyik stábtagnak kellett tartania a lábát egy állást igénylő jelenethez. Applegate hihetetlen kitartásának és a kompozíciókkal trükköző rendezésnek köszönhetően úgy valósulhatott meg az évad, ahogy eredetileg eltervezték. Bár a színésznő megjelenésén és mozgásán tetten érhető a romló fizikai állapota, a tehetségén, energiáján és humorán nem fogott a betegség.
Szomorú, de véletlen egybeesés, hogy a Halott vagy utolsó évadának központi eleme egy súlyos, leépüléshez vezető betegség – nem a szklerózis multiplex, hanem a rák, és nem Jent diagnosztizálják vele, hanem Judyt. Miközben a két nő próbál az egészségi és érzelmi válsággal megküzdeni, Steve Woods meggyilkolásának rejtélye kiegészül a második évad végi cserbenhagyásos gázolás felgöngyölítésével, így a rendőrség és az FBI egyre többször kénytelen kihallgatni Jent és Judyt.
A Halott vagy mindig is a B kategóriás bűnügyi vonalat vegyítette az A kategóriás karakterdrámával, és ez az utolsó évadban sincs másképp. A kötelező elemek, mint a félrevezető felvezetések, az epizód végi csavarok és a csodával határos megúszások ebben az évadban is tömkelegével vannak jelen, és egyre kevésbé tekinthetők bravúros írói megoldásoknak. A logika és a hihetőség hiánya egyre többször jön elő, de mindezen könnyű túltennünk magunkat, ha megelégszünk annyival, hogy eltölthetünk még tízepizódnyi időt Jennel és Judyval.
Az egész sorozat kettejük barátságáról szól, de az utolsó évad már végképp csak és kizárólag erre épít. Applegate és Cardellini annyira összhangban vannak, hogy extra teret kapnak a karaktereik formálására: az évad tele van olyan szellemeskedésekkel, ami inkább tűnik a két színésznő improvizálásának, mint forgatókönyvi dialógusnak. Az évad viszont érdemben már nem építi tovább a korábbi részekben megalapozott barátságot, így marad az egymás szeretetében való fürdőzés és az elszakadástól való rettegés. De mint egyének, Jen és Judy kissé elvesztek ebben az évadban, holott mindkettejük életében olyan változások ütnek be, amelyek a feje tetejére állítják az eddig ismert világukat. Az előző évadok erőssége volt, hogy a két főhős külön-külön is izgalmas és gazdag belső világgal bíró komplex karakter, de a végjáték teljes mértékben az egymáshoz fűződő viszonyukra korlátozódik.
Kevesebb a humor és erősebb a pátosz a Halott vagy lezáró évadában, de ezért nehéz lenne hibáztatni. A búcsú mindig érzelmes, a sorozat esetében pedig nemcsak a forgatókönyv, hanem a való élet is ráerősít a katarzisra. A Halott vagy utolsó évada egy ponton egyértelmű párhuzamba állítja a Thelma és Louise, illetve a sorozat két főszereplőjét, és az a helyzet, hogy Applegate és Cardellini meg is érdemlik az összehasonlítást a filmtörténet egyik legikonikusabb párosával. A Halott vagy krimi tekintetében kifulladt a végére, de két hősnője nagyon fog hiányozni.
A Halott vagy a Netflixen látható.