Lassabban nőhet idén a magyar gazdaság, de a tőzsdét ez nem zavarja
Velünk lesz Szeri Viktor, a Decolonize Your Mind Society, Leiner Laura, Székely Kriszta, Saiid, Grafitember, Simor Dániel, Sarkadi Zsolt, Cuhorka Emese és sokan mások.
Az Amundi Alapkezelő idén csak 3,5 százalékos növekedést vár, a budapesti tőzsde viszont folytathatja a felzárkózást.
A szokásosnál sokkal nehezebb előre jelezni a magyar gazdaság idei növekedését, ennek megfelelően a jóslatok eléggé szórnak. Már-már hagyományos módon a Magyar Nemzeti Bank a legoptimistább a 6 százalékot közelítő becslésével, Varga Mihály pénzügyminiszter 4-5 százalékot vár, az Európai Bizottság pedig kereken 4 százalékot.
Az Amundi Alapkezelő Zrt. mai sajtóbeszélgetése alapján a társaság szakemberei az előbbieknél kevésbé látják derűsen a helyzetet, szerintük idén csak 3,5 százalékos növekedést tud kipréselni magából a magyar gazdaság. Az ipari termelés rendben lesz, a szolgáltató szektorok viszont csak lassan térnek magukhoz, és ez fékezi a dinamikát. Szerintük a szolgáltatásoknál 2022 vége előtt nem várható, hogy elérjék a válság előtti szintet, ezzel együtt jövőre már 4,9 százalékkal nő majd a magyar gazdaság.
A tőkepiaci fókuszú beszélgetésen Kocsi János, az Amundi részvényportfólió-menedzsere azt mondta, hogy bár világszerte rengetegen beszélnek tőzsdei lufiról, ő ezt az állampapírok (amelyek a részvények alternatívái) jelenlegi nyomott hozamai mellett nem tartja megalapozottnak. (De ha van is buborék, az jó eséllyel nem idén fog kipukkanni.) Ugyanez a véleménye a magyar tőzsdéről is, annak ellenére, hogy sokat emelkedett az első koronavírus-vakcina engedélyezése és az uniós költségvetéssel kapcsolatos magyar-lengyel vétó elmaradása óta.
A magyar részvénypiac nemcsak a nyugat-európaihoz, valamint a feltörekvő piaci viszonyítási ponthoz képest alulértékelt, hanem a közép-európai benchmarkhoz is, igaz, utóbbihoz képest csak 10 százalékkal. A hazai tőzsde jó teljesítményét várhatóan támogatja majd a járványt követő erős fellendülés, amelyet a hazai költségvetési és jegybanki ösztönzés mellett a beáramló uniós források is segítenek.
Kocsi János szerint számos jól menedzselt vállalat részvényei forognak a magyar tőzsdén, és a lengyel piachoz képest előnynek számít, hogy a forgalom nagy részét adó cégekben az állami tulajdonrész viszonylag alacsony, legfeljebb 25 százalék körüli. A lengyel állam nagyobb tulajdonosi szerepvállalása azért riaszthatja el a befektetőket, mert már számos példa volt arra, hogy állami ráhatásra értékromboló beruházási döntéseket hoztak ezek a társaságok.
Formálisan a magyar állam már alig több mint 5 százalékos tulajdonrésszel van jelen a Molban és a Richterben, miután tavaly a 25 százalékos állami pakettekből 10-10 százalékot a Budapesti Corvinus Egyetemet, valamint a Matthias Corvinus Collegiumot fenntartó alapítványok kaptak meg vagyonkezelésbe.
Kocsi János a G7 kérdésére erről azt mondta, hogy londoni kollégái érdeklődését felkeltette ez a változás, mert ezzel potenciálisan megnőtt egy ellenséges felvásárlás lehetősége. Szerinte viszont ez nem oszt, nem szoroz sem a Richternél, sem a Molnál, az alapítványok ugyanúgy fognak viselkedni, mint a korábbi állami tulajdonos.
A kilátásokra visszatérve szerinte az is kedvező a magyar tőzsde számára, hogy itt olyan vállalatok súlya a meghatározó – leginkább az OTP-n és a Molon keresztül –, amelyek ágazata nyertese a részvények közötti globális rotációnak. Ez nagy vonalakban arról szól, hogy a válságálló szektorok részvényeihez felzárkóznak a ciklikus részvények árfolyamai. A bankok, biztosítók, az energiakapcsolt cégek, a nem alapvető fogyasztási cikkeket gyártó vállalatok (például autószektor) felülteljesítése csökkenő ütemben, de folytatódhat.
Szóval alapvetően jó magyar híreket hoztunk, de ha lesz egy korrekció a nemzetközi tőkepiacokon, akkor a magyar tőzsdét is megcsípik – árnyalta némileg a képet Kocsi János.
