Heti Klassz Grafitemberrel: Bomba Bruch, Kamara Goethe és egy mesterkurzus

Szűretlen szenvedély aztán végig a kék jelzésen a forrásig

Aki még nem hallotta Bruch hegedűversenyét, annak feltétlenül ajánlom a vasutasok következő koncertjét. Annak idején Joachim József, a hegedű Paganinije promótálta leginkább ezt a művet, személyes kedvence volt. Nem is csoda, nem lakozik az emberben olyan érzelem, amit meg ne pendítene ez a dús, széles rodeó. Bruch az érzékeinkkel játszik és a Loudness kapcsolóval. Érdekesség, hogy a zenekart az estén Csaba Péter dirigálja, aki maga is kitűnő hegedűművész, míg a szólista a lánya lesz, Csaba Anna. Nem egyszerű feladat, reméljük szépen sikerül majd. A koncert második részében Bruckner IV. szimfóniája jön. Tudom, a szerző megosztó, de nekem még mindig több olyan barátom van, akinek van Bruckner lemeze, mint akinek nincs. Tény azonban, hogy a karácsony előtti vágtatásból lassuláshoz ideális ez az organikusan hömpölygő kompozíció. Séta egy elfeledett erdő édes illatú avarszőnyegén.

Mikor? december 6. (péntek), 19.00 óra Hol? Budapest, Zeneakadémia, Nagyterem

Mozart prémium szeleksön

Kihagyhatatlan, gömbölyű Mozart műsor vár minden olyan szerencsés hallójárataira, aki meghallgatja a Szolnoki Szimfonikusok koncertjét. Parádés slágerdarabok, akár utazni is érdemes értük. Az ügyfélszolgálati telefonvonalak várakoztató zenéjének sztárja a „Kis éji zene”, (KV. 525.), nem fogják elhinni, eredetileg vonósszerenád! Érdemesebb hangszeres előadásban élvezni. Egyrészt sztereóban, mindkét füllel, másrészt befogadóbb idegállapotban. Itt a koncert kezdődarabja lesz. Műsoron még két sinfonia concertante, az egyik fúvósokra, a másik hegedűre és brácsára. Az elsőben a fagott, klarinét, oboa és kürt játsszák a főszerepet, bemutatva a salzburgi zseni kivételes formaérzékét, ami a merőben eltérő karakterű hangszerek párbeszédében válik hallható desszertté. A második mű pedig minden, vonós hangzásért rajongó zene-élvező alapdarabja, playlistek állandó része, nem véletlenül. Máris sokat írtam, szerintem elmegyek, meghallgatom.
Egyben ez a koncert az e heti „beavató tipp”, ha kacérkodsz a klasszikus zenével és koncertlátogató vagy, itt a helyed.

Mikor? december 9. (hétfő), 19:00 Hol? Szolnok, Vármegyeháza díszterme

Kortárs kamaraopera Goethe nyomán a BMC-ben

Egy nagyon érdekes kortárs pörgetés is lesz (várjál, ne görgess tovább, olvasd el, kérlek). Goethe Clavigo című drámájára készült el egy kortárs kamaraopera, az Eötvös Péter Kortárs Zenei Alapítvány februári mesterkurzusán. Az utolsón, ami fölött még a mester személyesen bábáskodott. Ennek a koncertszerű bemutatója lesz, koncertszerű előadásban. A négy felvonás, négy énekes szólistával, és vonósnégyessel. Az egyes felvonások szerzői: Elias Frisk, Aurélie Ferrière, Daniel Lee Chappell, Daniele Di Virgilio. Közreműködnek: Marie: Murányi Márta – szoprán Sophie: Molnár Anna – mezzoszoprán Beaumarchais: Georgi Sztojanov – tenor Clavigo: Cserményi Zsombor – bariton, illetve a Classicus Quartet: Kökény Eszter – hegedű Gál-Szabó Alíz – hegedű Tornyai Péter – brácsa Zétényi Tamás – cselló
A drámában Clavigó, a karrierista szívtipró megfeledkezik házassági ígéretéről, kétségbeesett kedvesét majdnem a halálnak adva ezzel. A hölgy bátyja veszi magára az igazságosztó jelmezét, a többit nem szpojlerezem el. A koncert ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

Mikor? december 7. (szombat), 19:00 Hol? Budapest, BMC koncertterem

Brahms at his best

Nem tudom, mennyi jegy marad még erre a koncertre a cikk megjelenésekor, de ezt bárhonnan érdemes meghallgatni. A műsor mindhárom darabjáért Brahms a felelős, és a klasszikus koncertműsor felépítését követjük, azaz: nyitány, versenymű és szimfónia. Az ünnepi nyitányt (op. 80) az a-moll kettősverseny követi (op. 102). A csellót a csodálatos Perényi Miklós szólaltatja meg, míg a hegedűs Anthony Marwood lesz. A Concerto Budapestet egyik kedvenc karmesterem, Takács-Nagy Gábor irányítja majd. Mondom, bárhonnan érdemes átélni majd ezt az élményt, amit a harmadik (F-dúr, op. 90) szimfónia zár.

Mikor? december 7. (szombat), 19.30 Hol? Budapest, Müpa

Nyilvános hegedűs mesterkurzus!

A Concerto Budapest folytatja misszióját és Christian Tetzlaff és Augustin Hadelich után Anthony Marwood tart nyílt mesterkurzust. A zenekar Páva utcai bázisán szeretettel látják a hallgatóságot. Egy mesterkurzus a hangszeresek számára sorsfordító és pályájukat meghatározó élmény lehet, egy mezei zenehallgató számára pedig lehetőség, hogy a művek előadásának elkészültébe is beleláthasson. Hihetetlen átélni, hogy mennyi munkába kerül akár egy egyszerűbbnek tűnő frázis egy műben. Mennyi gondolat és átélés kell ahhoz, hogy az ujjak parancsot kapjanak az agytól és a szívtől. Két óra, de garantáltan rövidebbnek fog tűnni. Ne felejtsetek el regisztrálni!

Mikor? december 6. (péntek), 17.00 Hol? Concerto Budapest – Budapest, Páva u. 10–12.

Diótörő borsodból

Itt a december, menetrend szerint érkezik a Diótörő is. (Miskolci vagyok, itt élek, így innen most hiányozni fog egy acélos poén.) Ezúttal egy ózdi előadást ajánlok a figyelmükbe, mert több szempontból is különleges lesz. Török Levente érkezése (a „becsapódás” talán helyesebb lenne) a Miskolci Szimfonikus Zenekar élére egy külön cikket érdemel, igaz most nem ő vezényli majd az együttest, hanem Thomas Herzog, de megtáltosodott a csapat. A helyszín az „Olvasó”, ami idén éppen száz éves, teljesen egyedi hangulatú teremmel. A zenét a Miskolci Csodamalom Bábszínház vetített előadása kíséri, mindenféleképp egyedi élmény lesz. Ráadásul még jegyek is vannak rá. Jó rég nem jártatok Ózdon, úgyhogy most hajrá!

Mikor? december 7. (szombat), 18:00 Hol? Ózd, Olvasó, Gyár út 4.

Bújjunk ki a hűtőszekrényből végre

A magát brit sármőrnek álcázó Robin Ticciati a legpatinásabb együttesekkel dolgozik, amikor nem munkahelyén, a berlini Német Szimfonikus Zenekar portáján csippantja le a mágneskártyáját. Most a Fesztiválzenekarhoz érkezik és a szokásoknak megfelelően ad három koncertet a Müpában. Szegény Sibelius mindig megkapja, hogy északi, meg fenyők, meg hó, meg fázunk, miközben tüzes is tud lenni, stb. Ezeket én most kihagynám. Sibelius tehetséges, jó műveket írt, elég széles portfólióját adják elő folyamatosan a világ minden pontján, tehát kiváló a zenéje.
Hogy pont skandináv, hát, na bumm. Most egy love-story zenei aláfestéséből, a II. Keresztély király szvitből az első, Noktürn tételt hallgatjuk meg kezdésként. Ezután egy Beethoven zongoraverseny következik, a negyedik, a zongorához Francesco Piemontesi ül majd. Életrajza alapján igazi specialista, de a BFZ ízlésének megfelelően nem flitter-sztár, hatalmas törzskörzésekre ne számítsunk. Szünet után, (adjanak esélyt a Sárga Borház édes szamorodnijának, tél van, apa vezet. Egy deci elég.) egy Bach korál ihlette kortárs kompozíció következik, Magnus Lindbergtől. 2002-es mű, mégis kortárs, pedig Jézusom, mi minden történt 22 év alatt, nem igaz?
Keretes a programszerkezet, így Sibelius húzza be a függönyt, a hetedik, C-dúr szimfóniával. Az első világháború traumáit a szecesszióban feloldani próbáló Európa terméke ez is, a szerkezeti kötöttségekkel nem törődő, széles amplitúdók között mozgó harmóniatömeg. Nem északi, nem fenyő, nem hó. Emberi. Melegen ajánlom már az első koncertet is. Ha arra már nincs jegy, próbálják meg a másik kettőt.

Mikor? december 8. (vasárnap) 15.30. Igen, fél négy. Hol? Budapest, Müpa