Mi is a szó – kortárs zenei csemege érkezik

Az Instán szoktam látni pár percnyi részleteket olyan elborult, jellemzően francia és német balettekről, amikre egészen biztosan nem mentem volna el a plakátjuk alapján. Ilyenkor általában eldöntöm, hogy nem leszek soha többé előítéletes, és elmegyek, ha ilyesmit hoz elém az élet. Az október 12-én, 19 órakor, a BMC-ben kezdődő esemény nem balett lesz, hanem koncert. Pontosan olyan program és történés, amit később csak bánni lehet, hogy lemaradtunk róla. A Bécsi Zeneakadémia volt hallgatói által alapított MIKAMO Közép-Európai Kamarazenekart az együttes művészeti vezetője, Ajtony Csaba dirigálja. Az este fő gondolata a verbalitás, a legkézenfekvőbb kommunikációs forma. A szó születésétől a zenedobozok mechanikus fecsegésének megidézésén át többrétegű kísérletsorozat folyik majd a koncertteremben, több érzékre ható történés, amiben Budapest után csak Bécsben lehet része az erre nyitott közönségnek. Egyszeri alkalom, mondhatjuk.

A műsort nyitó olasz Salvatore Sciarrino darabját (Introduzione all'oscuro) Kurtág György – nem túlzás állítani – zenetörténeti jelentőségű műve követi, amely Samuel Beckett legutolsó, Mi is a szó című versének szövegére keletkezett. Ahogy Beckett költeménye egyetlen fájdalmas kifejezésből fejlődik teljes művé, a címadó Kurtág-darabot is egyetlen lélegzetvétellel kell előadni, a beszéd és zene tehát eggyé lényegül benne.

Kurtág a Mi is a szó című darabját Monyók Ildikó színésznő számára komponálta, aki egy tragikus balesetet követően évek kemény munkájával tanult meg újból beszélni és járni. A darabot 1991-ben a mű dedikáltjának közreműködésével hallhatta először a közönség Bécsben, Claudio Abbado vezényletével. A most műsorra kerülő, a szerző által énekhangra és pianínóra átdolgozott 2006-os változat azonban kuriózum, hiszen mindezidáig alig vállalkoztak az előadására. A mű alt hangra írt magánszólamát ezúttal Károlyi Katalin fogja énekelni, aki az elmúlt évtizedekben mások mellett Thomas Adès, Gerald Barry, Nathan Davis, Jeney Zoltán, Kurtág György és Ligeti György neki dedikált új darabjait vitte sikerre a világ koncerttermeiben, és aki már az eredeti Kurtág-mű párizsi bemutatóján is közreműködött a Groupe Vocal de France öt énekes szólistájának egyikeként.

Az első blokkban az osztrák Georg Friedrich Haas ...fließend... című munkája hangzik el, amely – címével ellentétben – épphogy nem a folyékony beszédből, hanem a dadogásból indul ki.

A szünet után Gryllus Samu Transitional Aszemblies című vadonatúj darabja ugyancsak a komolyzenei koncertek bevett rituáléját kérdőjelezi meg: a szerző kifejezetten a koncerten elhangzó darabok közötti szünetekre írt egymástól elkülönülő közjátékokat, amelyek egy mélytengeri lény csápjaiként ékelődnek be a szünetekbe, és nem csupán tartalmilag kötik össze a darabokat, hanem dramatizálják is a darabok között zajló átállást.

Ezt követi Eötvös Péter zeneszerző-karmester egykori mentoráltja, a Franciaországban alkotó Mikel Urquiza munkája, egy rendhagyó hármasverseny, amelyben a zenészek a középkori zenedobozok fecsegéséből, hangorgiájából merítenek ihletet. A Németországban aktív Sara Glojnarić zárásként elhangzó sugarcoating (v2.0) című darabja a mindenben értelmet kereső, mindennek értelmezést adni igyekvő kultúránk alapjait igyekszik pellengérre állítani poposan lüktető zenéjével, formabontó eszköztárával.

A koncertről további információkat itt találhatnak.