Nádas Péter a polkorrektség miatt nem kaphatott meg egy nemzetközi díjat

Nádas Péter Kossuth-díjas magyar író a polkorrektség miatt nem kaphatta meg a Világ Kultúráinak Háza irodalmi díját, erről két zsűritagra hivatkozva ír a Prae.hu.

A díjat 2009 óta a kortárs nemzetközi irodalom egy-egy művének és első német fordításának ítélik oda, a szerző 20 000, a fordító pedig 15 000 eurót kap. Az első ülésen felolvasták a zsűri tagjainak a szempontokat, amik között az is szerepelt, hogy „a pályázatok elbírálásakor a kiadó, a szerkesztő, a szerző, a fordító, ezek nemzetisége, etnikai hovatartozása, politikai és vallási nézetei tekintetében nem kivételeznek és félreteszik az előítéleteiket”.

A folyamat ezután a következőképp zajlott:

• minden zsűritag véletlenszerűen kapott húsz könyvet
• ezekről rövid kritikát írtak, és kiválasztottak hármat a longlistre,
• hosszas vitát folytattak, amelynek során összeállt a longlist,
• amelyből aztán kiválasztották volna a győztest.

A szavazás nyílt volt, a shortlisten hat könyv szerepelt, egy férfit és öt nőt jelöltek volna, eltérő pontozás után:

• egy francia nyelven író, Párizsban élő szenegálit,
• egy, az Egyesült Államokban élő dél-koreait,
• egy Berlinben száműzetésben élő oroszt,
• egy belaruszt,
• egy mexikóit és
• egy francia írót.

Az egyik zsűritag azonban nem értett egyet azzal, hogy a két-két ponttal jutalmazott könyvek között három fekete nő is szerepel, akiket most kizártak, míg egy fehér francia nő bekerült a szűkített listára.

Emiatt összevissza pontcsere következett, aminek a végén arról kellett dönteniük, ki kerüljön a leszavazott francia szerző helyére: Nádas Péter, akinek a könyvét a zsűri korábban mesterműnek minősítette, vagy Cherie Jones, akinek könyvét korábban „erőszakpornónak” és „netflixes stílusúnak” minősítették.

A zsűri vitába keveredett, mondván, Nádas kiváltságos fehér szerző, akit a hírlapírók szeretnek. Az egyik zsűritag, Ronya Othmann ekkor felhozta, hogy Nádas Péter zsidó családból származik, több évtizedet töltött a szocializmusban, és hogy valószínűleg most, Orbán Viktor Magyarországán sem igazán lehet vidám az élete. A Prae.hu szerint Ronya kellemetlennek találta, hogy ezeket a tényeket fel kellett hoznia, mert a könyvek minőségénél ez nem számít, mégis úgy érezte, kénytelen volt megtenni.

„Nádas a jobb szerző, de politikailag Cherie Jonest kell választani” – mondták neki ekkor. Egy zsűritag azt mondta:

„Sajnálom, szeretem az irodalmat, de a politika fontosabb.”

Mivel előtte és utána is arról beszéltek hárman, hogy Nádas könyve a legjobb, senki sem érhet fel hozzá, két zsűritag másnap emailben kért megoldást a problémára, a nem teljesített kritériumokra, azt írták:

„Nemcsak a jelenlegi shortlist miatt aggódunk, hanem a következő zsűriülés miatt is. Attól tartunk, hogy a választás ismét politikai alapon fog történni, és nem tudjuk, hogyan kezeljük a helyzetet.”

Miután napokig nem kaptak választ, Ronya Othmann egy cikket írt a kérdésről, ezután behívták őket a HKW igazgatójához beszélgetni. Itt az a javaslat hangzott el, hogy mivel nem lehet új szavazást tartani – a kiadókat és így a jelölt szerzőket is tájékoztatták már –, a két szerzőt, akiket az elején a fehér bőrszínük miatt utasítottak el, vegyék fel a szűkített listára hetes és nyolcas számmal.

Arra kérték őket, hogy anélkül kezdeményezzék majd erről a szavazást, hogy közölnénk a bővítés valódi hátterét.

Végül a zsűriben mindenki egyetértett a tárgyban, és a kibővített shortlistet közzétették. Néhány héttel később került sor a végső zsűriülésre, ahol a győztest választották ki. Itt ismét előkerültek a politikai megfontolások, végül olyan szerző mellett döntöttek, akiről mindenki meg tudott állapodni: egy fekete szenegáli szerző, akit két fehér fordított.