Figyelembe kéne venni, hogy a repülők zaja rontja az iskolások tanulmányi eredményét

Hajnóczy Csaba, a Kontroll Csoport és a Kampec Dolores zenekarok alapító zenésze, zenetudós volt ezen a héten Veiszer Alinda beszélgetőtársa.

A nyolcvanas évek undergroundjában történelmet író Kontroll Csoport az alapító szerint csak egy bizonyos rétegnek volt híres, mégis úgy érzi, maradandót alkottak. Pályafutása elején, a hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején a politika korlátozta az együtteseket: hol őket, hol a Vágtázó Halottkémeket vagy másokat nem engedtek be bizonyos helyekre zenélni. Egyes dalaikat politikai szövegük miatt alkalmanként „nem javasolták” játszásra – mondja. Attól is félt, hogy kivágják a Zeneakadémiáról. Tudja például, hogy készült róla jelentés, de azt mondja, semmi kompromittáló információ nincs benne.

Elmondása szerint míg a Kontroll Csoport szövegei politizálnak, másik együttese, a Kampec Dolores szövegei „sokkal személyesebbek, belsőbb szféráról szólnak”.

Hajnóczy jelenleg a MOME adjunktusa, zenetudósként érdekli a hangökológia. A műsorban beszél egy kutatásáról, amely 2020-ban a Szigetköz rehabilitációjával kapcsolatosan indult el. Azóta elfogyott a pénz, de amíg tartott a projekt, Hajnóczy feltérképezte a hangtájat, amely nem pusztán a hangokat, a frekvenciákat, decibeleket jelentette, hanem azt is, ahogyan azok valamit közvetítenek az egyénnek.

Szóba kerül a bioakusztika fogalma is: a fajállomány változásairól szerezhetünk információt a hangok alapján. „Az aranysakálokat például ritkán látni, de a hangjuk alapján detektálni lehet őket” – mondja. A hangökológiát alkalmazni lehet természeti folyamatok esetén, de szerinte használni kellene épület- és várostervezéskor is.

Városi szinten milyen haszna van a hangtáj felmérésének? Hajnóczy egy példán keresztül érzékelteti ennek jelentőségét: egy németországi kutatás azt figyelte, hogy a rossz akusztikájú tantermek milyen hátrányt jelentenek a nyolcéves gyerekeknél. Az eredmény megmutatta, hogy akik második vagy harmadik éve jártak általános iskolába, azoknál ez a tényező az alapkészségekben akár három hónapos elmaradást is eredményezhet. A külső zajokra kitérve Hajnóczy elmondja, a légi csatornákon közlekedő repülőgépek közrejátszanak a figyelem lankadásában, hangjuk kizökkenti a gyerekeket a tanulási folyamatból.

Az ember és a gépek által keltett zajok az ipari forradalommal kezdték átvenni az uralmat. New Yorkban az 1910-es években zajrendőrt is alkalmaztak. A megengedett decibelszint egyre magasabb, mivel a város zaja is egyre hangosabb, tehát a mentők is például hangosabb jelzéssel közlekednek ma, mint korábban. Hajnóczy hangsúlyozza, a zaj mindenkinél mást jelent, így probléma a szubjektivitás és az állandó inflálódás is. Ezeket nehéz tetten érni, ehhez a nagyobb közösségekben konszenzus kellene. Bizonyos értelemben erről szól a hangökológia – mondja.

Az interjút teljes egészében, havi díjért cserébe ezen a felületen lehet megnézni.