Másik János: Cseh Tamással megbeszéltük, hogy többé egyikünk sem megy pártok rendezvényére

Másik János volt a héten Veiszer Alinda műsorának vendége. A zenész-zeneszerzőt a legtöbben onnan ismerhetik, hogy legendás triót alkotott Cseh Tamással és Bereményi Gézával, de emellett számos film zeneszerzőjeként dolgozott és a nyolcvanas évek magyar underground zenekaraival is zenélt.

Veiszer többek között arról kérdezte Másikot a beszélgetésben – amit havidíjért cserébe ezen a felületen lehet megnézni –, hogy milyen volt a Kádár-rendszerben zenélni a politika szintjén különféle megítélésű formációkkal, mennyire nyomta le őket művészként a szűk mozgástér. Másik János at mondta, eleinte ijesztő volt, hogy politikailag szelektál a hatalom, de végülis utólag azt gondolja, ebben az időszakban csinálták a legjobb dolgaikat.

A hazai zenei színtéren ambivalens viszony alakult ki a sikerhez, mesélte: amikor elkészítették a Levél nővéremnek albumot (a leginkább ikonikussá vált lemezt Csehvel és Bereményivel), nem akartak vele nagyon sikeresek lenni, mert tudták, hogy „ha nagyon népszerű leszel, onnantól nem te diktálod a feltételeket”. Az underground zenekarok is kifejezetten büszkék voltak rá, hogy csak az egyetemi klubok látják őket vendégül, kevesen ismerik őket, mondta Másik.

Alinda kíváncsi volt, hogy vajon nem merült-e fel, hogy a zenekarával sokat utazó, így már az előző rendszerben világlátott Másik Nyugatra emigráljon. Mint mondta, felmerült ugyan, de valójában pont a sok utazási lehetőség miatt nem érezte szükségesnek, és egyébként is rengeteg lehetőség találta meg. Másik a hetvenes évekre úgy emlékezett vissza, hogy a nyugati országokban szabadabb volt a légkör, mint ami utána jött, ők például rengeteg kommunában léptek fel akkoriban külföldi turnéikon. Ezek az együttélési formák aztán a nyolcvanas évekre megszűntek, amikortól szerinte kulturális, társadalmi értelemben is egy kevésbé szabad, „hidegebb” világ jött.

Természetesen felmerült, hogy vajon ma is jóban lennének-e Cseh Tamással, nem álltak közéjük a világnézeti különbségek? (Cseh Tamás fokozódó jobboldali szimpátiája közismert volt, élete utolsó 10 évében voltak kritizálható és kritizált politikai, ideológiai megnyilvánulásai.)

Másik elmesélte, hogy volt közte és Cseh Tamás között abból adód konfliktus, hogy Cseh a rokonszenv kimutatása érdekében „odaállt egy pódiumra”, és ezt ő maga is megtette az ellenoldallal. De ez utóbbi csak egyszer történt meg, és utána megfogadta, hogy többé nem fordul elő. Végül azzal oldották fel a helyzetet, hogy egymás közt megbeszélték, ennek vége, egyikük sem megy több ilyen rendezvényre.

„Sokkal erősebb volt az a dolog, ami összekötött bennünket, mintsem hogy én zokon vegyem, hogy Tamásnak olyan politikai rokonszenve van, ami nekem nem feltétlenül rokonszenves. Mondjuk én könnyű helyzetben voltam, mert nekem a másik tábor sem volt rokonszenves”

– magyarázta Másik János. A politikai kérdésekkel kapcsolatban megjegyezte: van egy olyan nézet, hogy egy művész ne politizáljon, de szerinte ez hülyeség. Azzal azonban egyetértett, hogy a művész ne pártpolitizáljon, inkább a saját műsorán keresztül közvetítsen politikát. Azok az értékek, amelyek mellé minden körülmények között odaállna: a nyitottság, és hogy ne akarjuk megmondani, hogyan élnek mások, különösen akik kisebbségben vannak.

A verseket is író Másik egy Alinda által idézett versére reflektálva elmondta, mit ért az alatt, hogy globális szinten megvezettek minket. Szerinte tágabb értelemben ez arra is vonatkozik, hogy „maga az emberi lét is bizonyos fokig átverés. Semmiről nem tudván olyan helyre jössz, amiről semmit sem tudsz”. Másrészt viszont kisebb csoportok a hatalmi törekvéseik érdekében átvernek nagyobb csoportokat. Ez egy globális dolog, máshol a játékszabályok előnyösebbek, itthon a múltban is és most is kevésbé előnyösek – mondta. Szerinte sok „nem természetes dolog” van mostanában a közéletben és az emberek megnyilvánulásaiban. „Olyan tulajdonságokkal, amelyek miatt nem álltunk volna szóba emberekkel, amikor én huszonéves voltam, ma dicsekednek az emberek. Létezik, hogy a közvélemény eltűri, hogy emberek hülyeségeket beszélek komoly dolgok kapcsán és ezt tömegek hallgatják? És ez nem csak itt van, a világ demokratikusabb felén is” – mondta.

Az interjúban szóba került a Bereményi Géza által rendezett Hídember című film is, amelynek zenéjét Másik szerezte. Veiszer arról érdeklődött, hogy érintette, hogy fideszes kurzusfilmmé avanzsált egy produkciója. Másik szerint amikor Bereményitől megkapta a felkérést, „fel sem merült, hogy ez egy kurzusfilm lenne, az, hogy ebbe a kormány beszállt anyagilag, véleményem szerint a filmen nem változtatott” – mondta. A film elkészülése után érték olyan vádak őket filmszakmában dolgozó kollégáktól, hogy más filmek elől vette el a pénzt a Hídember, de szerinte ez nem így volt, és később lenyugodtak a kedélyek.