És az irodában a cigiszünetben behányni, mert este szétcsaptad magad, na ettől se leszel rosszabb senkinél

Egyrészt:

Van az az érzés, amikor estefelé csak fekszel az olasz tengerparton, és harmadszor jön oda hozzád a fekete karkötőárus. Sajnálod, tényleg segítenél neki, de semmi szükséged egy gagyi műanyag karkötőre. Aztán odajön egy idétlen német nászutas pár, megkérnek, hogy fotózd le őket. Megcsinálod, megkérdezik, honnan származol, megmondod, hogy Magyarországról, ők meg csak annyit tudnak, hogy igen, Orbán, diktatúra, milyen szörnyű lehet. Legyintesz, nem érdekel az egész.

A tengeren, több száz méterre, talán több mint egy kilométerre, napok óta kint áll egy hajó. Menekültek vannak rajta, akiket a tengerből szedtek ki, és akiket nem engednek partra szállni itt, Olaszországban. A hajó csak áll, a fedélzeten látni az apró fekete és barna fejeket, nőket fejkendőben, gyerekeket a szüleikkel. Csak nézik nyugodtan a partot, néha megjelennek, néha eltűnnek.

Mérges vagy, amiért nem engedik őket partra szállni, szégyelled magad, amiért csak mert jó helyre születtél és fehér vagy, bárhova utazhatsz, és most is csak fekszel itt a parton. Segítenél nekik, de nem igazán tudod, hogy, talán értük kéne menni egy csónakkal.

Aztán megjelenik negyedszer is a fekete karkötőárus. Most már tényleg megszánod, ő legalább kijutott a partra, nem kell napok óta egy hajón várnia, hogy vajon továbbengedik vagy visszafordítják. Veszel egy karkötőt, csúnya, műanyag, öt euró, felveszed a kezedre, aztán elindulsz vissza a városba.

Másrészt:

Van az az érzés, amikor egy random hétköznap este egy random pesti kocsmában annyira szétcsapod magad, hogy másnap munkában a cigiszünetben az épület előtt hányod el magad, a kollégák csak néznek, nem értik, mi történt ilyen hirtelen, az infó néhány percen belül elterjed, hogy behánytál, pedig te tényleg nem akartad szétcsinálni magad, csak éppen szar napod volt, éppen összefutottatok a haverokkal, éppen el kellett menni valahova, le kellett tolni tizenhárom sört meg el kellett szívni két doboz cigit, de a kedved a végére se lett jobb, csak mikor hazaértél, kezdtél el gondolkodni azon, hogy egyáltalán megéri-e még lefeküdni, végül lefeküdtél, aludtál másfél órát, a hányást meg csak tizenegyig sikerült visszatartani, de már tudod, hogy másnap megint ugyanott fogsz kikötni, mert iszonyú lehozós egy multinál dolgozni teljesen értelmetlen folyamatokon, unalmas és kiábrándító kollégákkal, akik mintha más nyelvet beszélnének, vagy csak tökéletesen tettetik, hogy komolyan veszik ezt az egészet, ami persze valószerűtlen, be kell vallani, az igazság az, hogy tényleg komolyan veszik ezt az egész végtelen bullshitet és az ostoba corporate dumákat, nincs megoldás, menekülni kell előlük, el kell menni a Gólyába hallgatni, ahogy a kommunisták agyalnak a világforradalomról, magyaráznak az elidegenedésről, de hát mit lehet tenni, tényleg, mindig csak ugyanazokkal lehet lógni, ugyanúgy szétcsapni magunkat, mint legutóbb, hátha most véletlenül történik valami, hátha lehet találni az értelemnek valami megnyilvánulását ebben az életnek nevezett szarban, flörtölni a Gólya pultjánál valakivel, aki tetszik, aztán amikor elutasít, akkor rányomulni valaki másra, aki nem tetszik, csak hogy történjen valami, aztán amikor az se jó, akkor pusztítani, ártani, szétverni valamit, tényleg, bárcsak történne valami, csak hogy felvillanjon az értelem kicsi szikrája valahol.

Hiszen:

A cikk eddig a pontig egy stílusutánzat volt. Meg persze a rövid vázlata annak, amiről Puskás Panni első regénye, a Megmenteni bárkit szól.

A könyv három nő történetét meséli el, három nagyon különböző stílusban. Az egyik egy leszbikus magyar lányról szól, aki Milánóba költözik. Összejön egy olasz lánnyal, aki egyre rosszabbul lát, és leköltöznek Szicíliába a tengerpartra. A történet iszonyú lassan bontakozik ki, ahogy a mondatok is nagyon vontatottan követik egymást.

A másik lány egy budapesti multinál dolgozik, amit utál és teljesen értelmetlennek tart. Szabadidejében leginkább drogozik, iszik, cigizik, kommunistákkal lóg, összevissza kavar mindenkivel, csupán szórakozásból szétver egy BMW-t, és élete minden pillanatában azt keresi, hogy végre történjen valami. Ez a szál iszonyú gyorsan pörög, minden fejezet egy végtelenül hosszú mondat, mintha valaki levegővétel nélkül hadarná el az egészet.

A harmadik történet (amihez nem írtam stílusutánzatot) egy anya lányának írt leveleiből áll össze. A nő a leveleken keresztül meséli el a történetét onnan, hogy középiskolás korában teherbe esett egy menő, de vadorzó sráctól, és megtartották a gyereket. Szült még egyet, néhány évig boldogan éltek, aztán a srác elhagyta, egyedül maradt pénz és végzettség nélkül, végül pedig a gyerekei is elhagyták.

Ezért:

A Megmenteni bárkit nem azért király könyv, mert valami egészen különleges élettörténetet mutat be, és nem is azért, mert lerágja az ember a tíz körmét olvasás közben. Három egészen átlagos vagy inkább tipikus életről szól, amiből mind a három a saját, otthonról hozott és az évek alatt felhalmozott nyomorral van tele. Mind a három főszereplő menekül valami elől, mind a három meg akar menteni valakit, persze egyáltalán nem úgy, ahogy az meg akar menekülni.

Azzal, hogy mind a három történet első szám első személyben van megírva, tulajdonképpen három egészen különböző stílusú és formájú belső monológot kapunk, három olyan embertől, akivel valamennyire mindenki együtt tud érezni, aki itt és most él Magyarországon. A könyv igazán jó oldala, hogy egészen pontosan és részletesen mutatja be 2023 Budapestjét, a szereplők a kidolgozatlanságukban is olyan valódiak, hogy szembe jöhetnének a Moszkván, tüzet kérhetnének valamelyik józsefvárosi kocsma előtt, vagy nézhetnének megszállott tekintettel a négyeshatoson.

Puskás Panni a Revizor kritikai oldal szerkesztője, első könyve, A Rezervátum visszafoglalása című novelláskötet 2021-ben jelent meg. A kritikusok akkor is a kiválóan megírt belső monológokat dicsérték.

A 232 oldalas Megmenteni bárkit három nap alatt kiolvasható, tökéletes így tavasz végén valamelyik parkba délutánonként vagy majd nyáron egy tengerparti utazáshoz (amin remélhetőleg nem áll majd egy hajó menekültekkel), vagy csak úgy, bárkinek, aki kíváncsi, középosztálybeliként mikben és hogyan lehet éppen most szenvedni, de nagyon.

Puskás Panni
Megmenteni bárkit
Magvető, 4299 Ft