Márta István Vidnyánszkyról: Soha nem fogom megtagadni azokat, akikkel értékeket hoztunk létre
2022. október 8. – 07:19
frissítve
Az idén 70 éves Márta István volt ezen a héten Veiszer Alinda beszélgetős műsorának vendége. A leginkább színházi életművéről és a kapolcsi Művészetek Völgye fesztivál alapításáról híres Márta beszélt a gyerekkoráról, a politikához való viszonyáról, a Kapolcson zajló folyamatokról, ám az SZFE-ügyben nem igazán foglalt állást. A teljes videót itt lehet megnézni egy kisebb összeg fejében.
Az interjúban Márta István azt mondta, Kapolcson mindig sikerült elkerülnie az olyan utakat, amelyekkel pártos irányba akarták terelni, sosem kellett meghajlítania a gerincét, még fesztiválszervezés közben sem.
Pedig államtitkári szintről is volt olyan felajánlás, hogy kap egy csomó pénzt a fesztiválra, ha ebből ő egy bizonyos százalékot visszaoszt, de nemet mondott.
Politikai nyomásra még olyan szimbolikus ügyekben emlékszik, mint például hogy ki legyen a fesztivál fővédnöke. Az 1990-es években (hogy konkrétan melyik kormány alatt, azt nem nevezte meg) a parlament egyik alelnöke elhívta a parlamentbe, hosszan elbeszélgetett vele, majd már kifelé menet közölte vele, hogy XY miniszter, pártvezető szívesen lenne fővédnök. Márta azzal vágta ki magát, hogy azt mondta, miért nem szólt előbb, már van fővédnökük. Persze valójában nem volt, így amikor rákérdezett a politikus, ki lesz az, leizzadt, és gyorsan bemondott egy légből kapott nevet. Utána rögtön fel kellett hívnia az illetőt, és közölni vele, hogy ne kérdezzen semmit, de ő lesz a fővédnök.
Kapolcs és a politika viszonya mindig távolságtartó volt, Márta elmondása szerint egy idő után már rengeteg politikus jött a fesztiválra, de „mikrofont, színpadot senki nem kapott”. Egy idő után azt találták ki, hogy jöjjenek csak, de civilben, a „politikai batyut” tegyék le a völgyön kívül. Ezt fizikailag is megcsinálták, batyukat raktak ki, amiket fel lehetett venni és Pulán letenni. Szerinte 90-es években még más volt a világ, lehetett játszani, elfogadta mindenki, hogy ez egy másmilyen hely. De ma már elképzelhetetlen ez, „a pénzről szól minden”, erre utal az is, amikor a mai kapolcsi fesztivált néha gúnyosan „Kapolcs Soundnak” szokta nevezni.
Márta István amúgy ma is képviselő a kapolcsi testületben, vezeti a helyi értéktárat, és kitalálta magának a Kapolcskát, ami egy fiataloknak szóló tehetségkutató rendezvény. A faluért nagyon aggódik, mert az a tendencia, ami a Káli-medencében már egy ideje megy – hogy „gyüttmentek”, betelepülő városiak egyre több telket vásárolnak fel – mostanra Kapcsolra is elért. „Ez rengeteg jót is hoz magával, fejlődnek bizonyos dolgok, de rengeteg rosszat is hoz”, mondta. Szerinte probléma, hogy az urbanizáció miatt sok falu elveszíti a sajt arculatát, „meg kell tartani a falut falunak”, fogalmazott.
A műsorvezető rákérdezett Mártánál a Vidnyánszky Attilával való viszonyára is, mivel a két színházi ember éveket dolgozott együtt a múltban, amikor Márta még az Új Színházat vezette Dörner György előtt. Márta messziről indítva elmondta, hogy a színházi élete abbamaradt az Új Színház után, de ez nem is lehetett volna máshogy a mai környezetben, szörnyű számára átélni azt, hogy politika miatt szétesett a szakma. Szerinte ma már nincsenek meg a közösségi helyek (pl. a Színművészeti Egyetemen), amelyek régebben jellemezték a színházi életet, ahol lehetett egymással találkozni. Nem biztos benne, hogy ez egy evolúciós folyamat, inkább politikai döntések eredménye.
Veiszer Alinda rákérdezett, hogy ezeket Vidnyánszkyék szüntették-e meg? Márta szerint ebben „sokon áll a vásár”. Arra a kérdésre, hogy az elmúlt 10 év nem okozott-e törést közte és a Nemzeti Színház igazgatója között, Márta úgy reagált:
elhatározta, hogy soha nem fogja megtagadni azokat, akivel valaha értéket hoztak létre közösen. Maximum négyszemközt mondja el a véleményét.
Azt is elmondta, óvja magát attól, hogy nyilvánosság előtt politikai kérdésekben állást foglaljon. A műsorvezető azért feszegette még egy kicsit témát, felhozva, hogy Márta lánya, Réka „ott volt az SZFE-n és végigcsinálta az egészet, amit ellene Vidnyánszky Attiláék elkövettek”. Neki mint mondtál? – kérdezte. „Nagyon sokat beszélgettünk, nem csak erről, hanem az egész politikai dologról, de ez maradjon a kettőnk dolga. Nyilván véleményem van. Ha azt mondom, hogy ez egy politikai döntés, akkor ezzel el is mondtam a véleményemet. Ha visszavezeted, hogy én hogy vagyok a politikával, akkor ebből tudnod kell” – válaszolta erre Márta István.