Mérő László: Orbán Viktor kétharmadot hétszentség, hogy nem fog kapni

2010-ben én azt írtam, most már szégyellem, de azt írtam, hogy na akkor most itt a lehetőség, senki nem ugathat bele, hogy csináljon egy normális országot. Oldja meg azokat a problémákat, amiken 20 éve tökölnek

– mesélte korábban megfogalmazott véleményét Orbán Viktorról Mérő László, matematikus, publicista, pszichológus.

Veiszer Alinda eheti, közel egy órás műsorában – amit jelképes összegért itt lehet megnézni – azonnal az országban uralkodó „felfokozott hangulatról” kezdenek beszélgetni. A műsorvezető ezzel magyarázza, hogy alig egy éven belül újra Mérő László műsora vendége. A felfokozott hangulat alapját az egyszerre zajló, megjósolhatatlan kimenetelű háború és egy kiélezett országgyűlési választás adja.

A választással és kampánnyal kezdve, az ahhoz köthető normalitásokról beszél Mérő. Elmondta, hogy ez alatt azt érti, hogy vitatkoznának az egymással ellentétes álláspontok, lenne miniszterelnöki-jelölti vita – mint minden normális országban – az utcán pedig „mindenki látszódna”.

Utalva a jelenleg a köztereken zajló plakátháborúra, amiben szerinte a kormánypártok hatalmas előnyben vannak, azt mondta:

„Budapest bármelyik utcájára menjünk ki, bármelyik (…) egy kilométernél hosszabb utcában legalább húsz az egyhez az arány, ha nem több”

Azt pedig nyilvánvalónak tartja, hogy a „Márki-Zay 100 százalékban Gyurcsány” plakátokon nem Márki-Zay akart ott szerepelni, de – mivel nem Dobrev Klára lett az ellenzék miniszterelnök-jelöltje – nem volt új ötletük, így használták a régit.

Egy általa ismertté tett fogalom, az „Extremisztán” kapcsán elmondta, hogy az ország jelenleg messze nem az. Magyarország jelenlegi állapotát Mérő matematikai példán keresztül érzékeltette: abban a világban amelyet extrém eloszlások jellemeznek, pont a közepes kockázatot kell kerülni. A közepes kockázatokkal az a baj, hogy nem lehet róluk tudni, hogy azok mekkorára nőnek, mert kiszámíthatatlanok. Mérő szerint a jelenlegi választási időszakban – matematikai szempontból – a közepes kockázatoknál éri meg a leginkább maradni. Véleménye szerint egyik oldal sem vállaltba be a nagyobb kockázatokat. Ennek kapcsán viszont elmondta, hogy:

„Márki-Zay néha mond olyanokat amiktől megborzongok, de ezért választottuk, hogy másmilyen legyen”.

Pont ezért tartja álságosnak az ellene zajló kampányt, mert Márki-Zay Pétert azért választották meg az emberek, mert pont nem Gyurcsány, nem véletlen szavaztak rá Dobrev Klárával szemben. Mérő szerint a választás most is főleg azon fog eldőlni, hogy hányan lesznek azok, akik az ellenzék hülyeségét hallva azt mondják, hogy akkor inkább a Fidesz.

Márki-Zay Pétert annak ellenére, hogy „néha feláll a szőr a hátán” egyes mondataitól, államférfinek tartja. Ezt azzal indokolta, hogy Churchill is mondott hasonlóan erős mondatokat, mégis államférfinek tartják sokan a mai napig. Példának hozta, mikor az ellenzék miniszterelnök-jelöltje tapsot kért Orbán Viktornak, mert kimondta, hogy az orosz-ukrán háborúban, az orosz fél az agresszor.

„Orbán Viktor kétharmadot hétszentség, hogy nem fog kapni”

– mondta Mérő a két hét múlva esedékes országgyűlési választás kapcsán. Több várost is felsorolt, amit a miniszterelnök és pártja elveszíthet, ebből pedig arra következtet, hogy az egyéni körzetek 80 százaléka biztosan nem lesz meg a kormánypártoknak, ami pedig szükséges egy kétharmadhoz. Konkrét számokba nem mert bocsátkozni a matematikus, különösen, hogy szerinte például akár a tanárok akciója is befolyással lehet a következő két hétre.

„Magyarország nem diktatúra, de nem is demokrácia, abban az értelemben, hogy a fair-play szabályait a legkevésbé sem tartja be.” Erre példának személyes fájdalmát hozta fel Mérő, ami az, hogy nem épült meg a Rubik-ház, amiről aláírtak szerződést és Rubik Ernő is beleegyezett. Ehelyett épült meg szerinte a rengeteg stadion, aminek a jelentős része felesleges. Pedig szerinte ez egy olyan nemzeti jelkép lett volna, amire méltán mindenki büszke lehet.

Az orosz-ukrán háború kapcsán merült fel a kérdés, hogy Oroszország ebben a konfliktusban tekinthető-e már „Extremisztánnak”. Mérő László azt mondta, hogy az oroszok és az ukránok esetében is fennáll ez a helyzet, különösen, hogy az oroszok tényleg elhitték, hogy „kenyérrel és sóval várják majd őket”. Putyin most extrém kockázatot vállalt be, de a világról kialakított elképzelése nem volt helyes, mert például az ukránok nem testvérnépként fogadták őket.

„Az oroszoknak annyiból igazuk volt, hogy ukrán nép eddig nem volt. Most születik egy európai nép, és úgy tűnik Európa így is reagál rá.”

– utalva ezzel az ukránok kitartó küzdelmére az oroszok ellen. Mérő szerint az új, születőben lévő szláv nép, akár még a lengyeleknél is európaibb ország lehet.

A választásokat párhuzamba állítva a háborúval a matematikus magát „pofátlanul optimistának” tartja az ellenzékkel kapcsolatban. Szerinte az, hogy például a háború kérdésében teljesen egyért az összes ellenzéki párt és vezetőik, azt mutatja, hogy igenis működőképes lehet az összefogásuk.

„Nem '56 szabadságharcos nemzete vagyunk – az most Ukrajna – most a kipofázó, megbízhatatlan árulók vagyunk”

Mérő szerint Magyarország nagyon sokáig élt az 56-os nimbuszából, nem véletlen, hogy mi voltunk a legvidámabb barakk. Azonban most, egy esetleges kormányváltás esetén is elölről kell mindent kezdeni. Véleménye szerint Orbán most egy hosszabb időszakra megbízhatatlanná tette Magyarországot.

Az extrém kockázatvállalás kapcsán szóba jött Mérő László családja is. Köztük például zsidó származású édesapja, aki vállalva a kockázatot, előszökött a háború alatt arról a bizonyos vonatról, ami „csak egy irányba tartott”. Saját és családja – különösen édesapja – történeteiről is mesélt a beszélgetésben a háború és az 56-os forradalom idejéből.

A közel egy órás beszélgetés végén elmondta, hogy véleménye szerint Orbán Viktor egy olyan országot épít-épített ahol az alapvető szabályokat bármikor fel lehet rúgni. Mérő azt mondta, hogy szerinte az nem igaz, hogy rosszabbul élünk, mint tizenkét éve, de azt sem látjuk tisztán, hogy más országok, mint Szlovákia vagy Románia hogy húztak el mellettünk az elmúlt években. Végül kiderül az is, hogy mi az a szituáció, mikor Magyarországból is „Extremisztán” válhat.