Nemzeti érték lett a Székely himnusz

2022. január 23. – 12:39

Nemzeti érték lett a Székely himnusz
Őrtűz ég a nemzeti összetartozás napján az erdélyi Madéfalva fölé magasodó Bogát-hegyen 2021. június 4-én, a fotó előterében a Székely Himnusz kottája – Fotó: MTI / Veres Nándor

Másolás

Vágólapra másolva

A Székely himnusz Magyar Értéktárba való felvételéről döntött a Hungarikum Bizottság, ezzel tovább nőtt az erdélyi kiemelt nemzeti értékek száma – számolt be az RMDSZ honlapján. A bizottság elnöke Hegedüs Csilla elmondta, hogy az Értéktárba való bekerülés az előszobája annak, hogy a valami hungarikummá válhasson, ehhez ugyanakkor egy újabb felterjesztésre van szükség, amit az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság hamarosan meg is tesz majd.

A Székely himnusz 1921-ben született zenei alkotás, aminek szövegét Csanády György írta, zenéjét pedig 1922-ben, Mihalik Kálmán szerezte. Az alkotóknak nem volt kifejezett szándéka, hogy a dalból valódi himnuszt alkossanak, eredetileg a cím sem utalt erre.

Először 1922. május 22-én adták elő Budapesten, a Székely Egyetemista és Főiskolai Hallgatók Egyesülete által szervezett rendezvényen, akkor még Bujdosó ének címmel. Egészen 1940-ig nyomtatásban sem jelent meg, viszont időről-időre egyre népszerűbb lett, folklorizálódott és az eredeti verzióhoz képest, a mai ismert szöveg valamelyest ki is egészült.

A Székely himnusz 1989-ig Magyarországon és Romániában is tiltott dalnak számított – emeli ki a Székely himnusz történetéről a Transindex, hozzátéve: 2009-től tekintik Székelyföld hivatalos himnuszának. Az utóbbi években a magyar politikai közélet részévé is vált, elsősorban a Fidesz-KDNP által rendezett, vagy támogatott eseményeken – így például a békemeneteken –volt többször is hallható.

A himnuszt az elmúlt évtizedekben többen is feldolgozták, legismertebb zenés kiadása a Kárpátia zenekar előadásában ismert, de népszerű a Varga Miklós által énekelt verzió is.

„A Székely himnusz – a címer és a zászló mellett – ma már megkerülhetetlen jelképe a regionális önazonosságunknak. Keletkezése és utóélete is legendás, túlélt rezsimeket, divatokat, és egyre megerősödve tört fel a székely nép élni akarásának jelképeként. Kiemelt nemzeti értékünk, ott a helye akár a Hungarikumok között is” – mondta most, a döntést köszöntve Tamás Sándor, a javaslatot benyújtó Kovászna Megye Tanácsának elnöke.

A Magyar Értéktárban a Székely himnusz a hatodik erdélyi elem, korábban már bekerült a nagybányai művésztelep, az aradi Szabadság-szobor, Kós Károly életműve, Torockó épített öröksége és a Vallásszabadság törvénye is.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!